León (Mexikó)
| León de los Aldama | |||
 | |||
| |||
| Becenév: Capital Mundial de la Piel y del Calzado Mottó: El Trabajo Todo lo Vence | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Mexikó | ||
| Állam | Guanajuato | ||
| Község | León | ||
| Alapítás éve | 1576 | ||
| Községi elnök | Bárbara Botello | ||
| Irányítószám | 37000 | ||
| Körzethívószám | 477 | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1 579 803 fő (2020)[1] | ||
| Agglomeráció | Hiba a kifejezésben: nem várt > operátor fő | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 1780–1840 m | ||
| Időzóna | CST (UTC-6) CDT (UTC-5) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 21° 07′ 19″, ny. h. 101° 41′ 00″21.121944°N 101.683333°WKoordináták: é. sz. 21° 07′ 19″, ny. h. 101° 41′ 00″21.121944°N 101.683333°W | |||
 León de los Aldama
Pozíció Guanajuato térképén
| |||
| León de los Aldama honlapja | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz León de los Aldama témájú médiaállományokat. | |||
León (teljes nevén León de los Aldama) nagyváros Mexikó Guanajuato államának nyugati részén, az állam legnagyobb települése. 2010-ben lakossága meghaladta az 1,2 millió főt.[2] Gazdasága ma már igen változatos, de régebben lakóinak jelentős része a bőriparral foglalkozott, ezért is nevezik a bőr és a cipő világfővárosának (Capital Mundial de la Piel y del Calzado) is.[3]
Földrajz
[szerkesztés]Fekvése
[szerkesztés]León a Mexikói-fennsík és a Vulkáni-kereszthegység találkozásánál fekszik Mexikó középső részén, Guanajuato állam nyugati határának közelében. Maga a város közvetlenül a hegyek lábánál, a síkságon fekszik: tőle északra hegyek emelkednek, délre szintén síkság terül el. León északi utcái azonban már a hegyoldalakra kapaszkodnak fel. A csapadék egyenetlen eloszlása miatt állandó folyók vagy patakok a területen nincsenek, északon azonban felduzzasztották a később városképi jelentőségűvé vált Palote-víztározót.[4]
Éghajlat
[szerkesztés]A város éghajlata forró és átlagosan csapadékos. Minden hónapban mértek már legalább 30 °C-os hőséget, de az eddigi rekordmeleg csak 38,5 °C volt. A havi átlaghőmérsékletek a januári 15,4 és a májusi 23,5 fok között ingadoznak. Fagyok nagyon ritkán, de a téli hónapokban előfordulhatnak. Az évi kb. 650 mm csapadék időbeli eloszlása rendkívül egyenelten: míg a téli és tavaszi hónapok során szárazság uralkodik, addig a júniustól szeptemberig tartó 4 hónapos időszakban hull az esők több mint 80%-a.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 30,0 | 31,0 | 34,5 | 36,0 | 38,5 | 37,5 | 34,5 | 36,0 | 32,5 | 34,0 | 31,0 | 36,5 | 38,5 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 23,5 | 25,2 | 27,8 | 29,7 | 31,3 | 29,3 | 27,2 | 27,1 | 26,9 | 26,4 | 25,4 | 23,6 | 27,0 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | 15,4 | 16,8 | 19,4 | 21,5 | 23,5 | 22,7 | 21,1 | 21,0 | 20,7 | 19,3 | 17,6 | 15,9 | 19,6 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 7,3 | 8,3 | 10,9 | 13,4 | 15,6 | 16,2 | 15,0 | 14,9 | 14,6 | 12,2 | 9,9 | 8,2 | 12,2 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | 0,0 | 1,0 | 0,0 | 6,0 | 8,5 | 7,0 | 7,0 | 8,5 | 5,0 | 4,0 | 2,0 | −2,5 | −2,5 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 12 | 5 | 4 | 8 | 25 | 105 | 185 | 151 | 104 | 41 | 8 | 8 | 654 |
| Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[5] | |||||||||||||
Közlekedés
[szerkesztés]A város nem tartozik a legfontosabb országos közlekedési csomópontok közé, mindössze egy szövetségi főút halad át rajta, igaz, az Mexikó egyik legjelentősebb útja, a 45-ös, mely az ország belsejét az északi határon fekvő Ciudad Juárez-szel köti össze.[6]
León nemzetközi repülőtere a Silao irányában található Guanajuato nemzetközi repülőtér (más néven Aeropuerto del Bajío), mely mintegy 20 km-re fekszik Leóntól délkeleti irányban.[7]
A helyi tömegközlekedés a városban igen fejlett: a 2011-ben meghirdetett nemzetközi Fenntartható Közlekedés-díj odaítélése során bár a díjat nem nyerte meg, de elismerést kapott.[8] Egész Latin-Amerikában León rendelkezik a harmadik legkiterjedtebb városi kerékpárút-hálózattal is.[9]
Népesség
[szerkesztés]A település népessége igen gyors ütemben növekszik:[2]
| Év | Lakosság |
|---|---|
| 1990 | 758 279 |
| 1995 | 941 626 |
| 2000 | 1 020 818 |
| 2005 | 1 137 465 |
| 2010 | 1 238 962 |
Története
[szerkesztés]Régészeti leletek bizonyítják, hogy a spanyolok megérkezése előtt teotihuacaniak telepedtek meg itt, az általuk hátrahagyott némely tárgyon tolték hatás is megfigyelhető. Később, 1530. február 2-án Nuño de Guzmán és taraszkó indián kísérői érkeztek meg a területre. A mezőgazdasági telepek létrehozása, ezáltal az állandó népesség letelepedése 1546-ban indult el, ez idő tájt a helyet Nuestra Señorának (Miasszonyunk) nevezték. A spanyol telepeseket azonban állandóan háborgatták a csicsimékek támadásai, ezért a lakók az alkirályság illetékes szerveihez fordultak, kérelmezve, hogy létrehozhassanak egy nagyobb és erősebb védelemmel rendelkező települést. Ennek köszönhetően 1575. december 12-én Martín Enríquez de Almanza alkirály elrendelte, hogy építsenek fel a völgyben egy León nevű várost, melyet, ha lakóinak száma eléri a 100-at, ciudad rangra emel, de ha csak az 50-et, akkor csak a villa rangot adományozza neki. Ennek megfelelően 1576. január 20-án Juan Bautista de Orozco meg is alapította Leónt.
1580-ban a várost alcaldía mayor rangra emelték, ennek köszönhetően az igazgatása alá tartozó területek jelentősen megnövekedtek, ez pedig megadta az alapot a következő évszázadok fejlődésének.
1810. október 4-én megérkezett a városba a Miguel Hidalgo y Costilla által megbízott José Rafael de Iriarte, hogy ezen a vidéken is elindítsa a felkelést, decemberben azonban a királypárti Félix Calleja csapatai álltak bosszút azokon a városlakókon, akik szimpatizáltak a függetlenségi eszmével. 1817-ben még mindig a spanyolhűek birtokában volt a város, ekkor Francisco Javier Mina felkelői kezdték meg az ostromot, de nem jártak sikerrel, 1821-ben pedig Agustín de Iturbide érkezett meg Leónba.
1833-ban egy kolerajárvány érte el a várost, 1888 nyarán pedig áradás pusztított Leónban hatalmas károkat okozva.
A forradalom során 1914. augusztus 1-jén Pascual Orozco csapatai vették be a várost nagy emberveszteség árán. 1915. január 29-én a villista Abel Serratos az állam fővárosát Guanajuatóból Leónba költöztette, de május 10-én Álvaro Obregón ismét Guanajuatót tette fővárossá.
1946. január 2-án ismét véres események helyszíne volt a város: a választásokat törvénytelennek tekintő tüntetők gyülekeztek a községi palota előtt, azonban a hatalom erői sortüzet zúdítottak rájuk. Később a teret a halottakra emlékezve Mártírok terének (Plaza de los Mártires) nevezték el.[10]
Turizmus, látnivalók
[szerkesztés]Műemlékek
[szerkesztés]
León egyik legismertebb építménye a város jelképének számító Arco de la Calzada nevű diadalív, egy oroszlánszoborral a tetején. A függetlenség emlékére emelt alkotás először 1883-ban készült el fából, majd 1886-ban felépítették a mai kőépítményt.[11]
Főként a városközpontban még számos régi épület megmaradt, közülük kiemelendőek a Doblado Színház, a Catedral Basílica de la Madre de la Luz nevű székesegyház, a Casa de las Monas, a községi palota, a Guadalupei Szűz-szentély, a Nuestra Señora de los Ángeles-templom és a Templo Expiatorio nevű templom. León utcáit és tereit négy nevezetes szökőkút is díszíti: a Fuente de los Patos (Kacsák Szökőkútja), a Fuente Calzada Tepeyac, egy szökőkút a Jardín de Niños Héroes parkban és egy San Francisco de Coecillóban.[10]
Múzeumok
[szerkesztés]A Museo de la Ciudad (Városi Múzeum) főként kortárs művészek (köztük több helyi művész) alkotásait mutatja be, a Teatro Manuel Doblado színházban pedig vegyes művészeti kiállítás látható. Emellett a kultúrházban (Casa de la Cultura) is találhatunk egy szépművészeti gyűjteményt.[10]
Rendezvények
[szerkesztés]Minden év januárjában két hagyományos rendezvényt is tartanak a városban: 12-én (1876 óta) tartják a kis indiánok ünnepnapját (festividad de los inditos), amikor a gyerekeket indiánruhákba öltöztetik, 20-án pedig a város alapítására emlékeznek. A Virágvasárnap előtti péntekeken kerül sor az úgynevezett combate de las flores, azaz a virágok harca című rendezvényre, melynek során este 7 órától kezdve a főtéren és a Jardín de los Fundadores parkban zenészcsoportok gyűlnek össze és a közönség által kísért dalokat adnak elő, majd a résztvevők virágokat cserélnek egymással.[10]
León egyik leghíresebb rendezvénye a novemberben tartott Nemzetközi Hőlégballon-fesztivál, azaz a Festival Internacional del Globo. Ezt annak emlékére rendezik meg, hogy 1842-ben a környékről származó Don Benito León Acosta y Rubí saját készítésű hőlégballonjával első mexikóiként a levegőbe emelkedett. Az első fesztiválra 2002-ben került sor, ekkor még csak 27 hőlégballon szállt fel, de azóta már minden évben több száz, és a látogatók száma is százezrekre tehető.[12]
Sport
[szerkesztés]A város nagy múltú és igen népszerű labdarúgócsapata a zöld–fehér Club León, mely 8-szoros mexikói bajnok és 5-szörös kupagyőztes.[13] A csapat otthona az 1967. február 1-én felavatott Estadio León, melyet régebben Estadio Nou Campnak is neveztek. Itt rendezték az 1970-es és az 1986-os labdarúgó-világbajnokság több mérkőzését is.[14] Nézőterének befogadóképessége: 27 000 néző.[15]
2003 óta egy nemzetközi tenisztornának, a Torneo Internacional AGT nevű keménypályás versenynek is León ad otthont.[16] Ez a torna az ATP Challenger Tour részét képezi.[17]
Források
[szerkesztés]- ↑ https://www.inegi.org.mx/programas/ccpv/2020/
- ↑ a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 15.)
- ↑ León Guanajuato - Capital Mundial del Calzado (spanyol nyelven). [2015. február 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 23.)
- ↑ INEGI – León község földrajza (spanyol nyelven) (PDF). [2013. szeptember 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 20.)
- ↑ SMN adatbázis (spanyol nyelven). [2012. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 20.)
- ↑ DGST adatbázis – Guanajuato útjai (spanyol nyelven) (PDF). [2013. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 23.)
- ↑ A repülőtér az aeropuertos.net oldalon (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. szeptember 23.)
- ↑ Az ITDP honlapja (angol nyelven). [2011. november 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 23.)
- ↑ León, tercer lugar en ciclovías de América (spanyol nyelven). [2013. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 23.)
- ↑ a b c d E-Local – INAFED kormányzati oldal – León község (spanyol nyelven). [2013. szeptember 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 20.)
- ↑ A diadalív León portálján (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. szeptember 23.)
- ↑ A fesztivál honlapja – történet (spanyol nyelven). [2013. október 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 23.)
- ↑ A klub honlapja – eredmények (spanyol nyelven). [2013. június 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 20.)
- ↑ A Club León honlapja – a stadion története (spanyol nyelven). [2013. június 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 20.)
- ↑ Mexikó stadionjai (angol nyelven). [2011. június 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 20.)
- ↑ Az AGT (Guanajuatói Teniszszövetség) honlapja (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. szeptember 22.)
- ↑ Az ATP World Tour honlapja, 2013-as eredmények (angol nyelven). [2013. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 22.)
