Langenwang
| Langenwang | |||
 | |||
| A városháza | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Stájerország | ||
| Járás | Bruck-mürzzuschlagi járás | ||
| Irányítószám | 8665 | ||
| Körzethívószám | 03854 | ||
| Forgalmi rendszám | BM | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3868 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 637 m | ||
| Terület | 75,93 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 34′ 03″, k. h. 15° 37′ 09″47.567500°N 15.619167°EKoordináták: é. sz. 47° 34′ 03″, k. h. 15° 37′ 09″47.567500°N 15.619167°E | |||
| Langenwang weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Langenwang témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Langenwang osztrák mezőváros Stájerország Bruck-mürzzuschlagi járásában. 2017 januárjában 3868 lakosa volt.
Elhelyezkedése
[szerkesztés].png)
Langenwang Felső-Stájerország keleti részén fekszik, a Mürz (a Mura mellékfolyója) mentén. Legmagasabb pontja a sarkkutatóról elnevezett, 1666 méteres Amundsenhöhe. Az önkormányzat 8 települést egyesít: Feistritzberg (120 lakos), Hönigsberg (167), Langenwang (3098), Langenwang-Schwöbing (224), Lechen (50), Mitterberg (126), Pretul (72), Traibach (11).
A környező önkormányzatok: délnyugatra Krieglach, északra Neuberg an der Mürz, északkeletre Mürzzuschlag, délre Ratten.
Története
[szerkesztés]Langenwangot először 1232-ben említik. A folyóvölgy fölé emelkedő sziklára épült Hohenwang vára viszont 1122 körül már állt és 1222-ben írásos dokumentumok is megemlítik. A vár a környék uradalmi központjaként szolgált. A Szt. András templomot a 13. században alapították.
A 18. század végén a völgyben megépült Neu-Hohenwang kastélya. A községi tanács 1850-ben alakult meg. Miután Ausztria 1938-ban csatlakozott a Német Birodalomhoz, Langenwang a Stájerországi reichsgauhoz került. A második világháború után a brit megszállási zónához tartozott, egészen 1955-ig. Az acéliparáról ismert Hönigsberg 1940-ben ideiglenes elszakadt a községtől és Mürzzuschlaghoz csatlakozott.
1951-ben súlyos, 21 halálos áldozatot követelő vasúti szerencsétlenség történt a községben.
1972-ben Langenwangot mezővárosi rangra emelték.
Lakosság
[szerkesztés]A langenwangi önkormányzat területén 2017 januárjában 3868 fő élt. A lakosságszám 1991-ben érte el csúcspontját 4188 fővel, azóta csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 96,9%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,9% a régi (2004 előtti), 1,6% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 81,1%-a római katolikusnak, 3,6% evangélikusnak, 12,2% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 9 magyar élt a mezővárosban.
Látnivalók
[szerkesztés]- Hohenwang várának romjai
- a Feistritz-kastély
- a Szt. András-plébániatemplom gótikus stílusban épült a 14. században, illetve részben 1500 körül. Főoltára 1747-ből való.
Híres langenwangiak
[szerkesztés]- Kurt Russ (1964-) válogatott labdarúgó
Testvértelepülések
[szerkesztés]
Források
[szerkesztés]- Othmar Pickl, Gerhard Wresounig: Die Geschichte der Marktgemeinde Langenwang. Langenwang 1997.
- A település honlapja
- 62116 – Langenwang. Statistik Austria
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Langenwang című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
