Kindberg
Kindberg | |||
Kindberg főtere | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Stájerország | ||
Járás | Bruck-mürzzuschlagi járás | ||
Irányítószám | 8643, 8644, 8650, 8652, 8653 | ||
Körzethívószám | 03865 | ||
Forgalmi rendszám | BM | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 8047 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 565 m | ||
Terület | 90,52 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 30′ 16″, k. h. 15° 26′ 56″47.504444°N 15.448889°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 16″, k. h. 15° 26′ 56″47.504444°N 15.448889°E | |||
Kindberg weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kindberg témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kindberg osztrák város Stájerország Bruck-mürzzuschlagi járásában. 2017 januárjában 8130 lakosa volt.
Elhelyezkedése
[szerkesztés]Kindberg Felső-Stájerország keleti részén fekszik, a Mürz (a Mura mellékfolyója) mentén, a délre eső Fischbachi-Alpok és az északi Mürztali-Alpok között. Az önkormányzat 8 települést egyesít: Allerheiligen im Mürztal (268 lakos), Edelsdorf (373), Jasnitz (218), Kindberg (5270), Leopersdorf (471), Mürzhofen (936), Sölsnitz (111), Wieden (483).
A környező önkormányzatok: északra Sankt Barbara im Mürztal, délkeletre Stanz im Mürztal, délre Breitenau am Hochlantsch, délnyugatra Sankt Marein im Mürztal, nyugatra Sankt Lorenzen im Mürztal, északnyugatra Turnau.
Története
[szerkesztés]A város területét az ókorban és a kora középkorban ritkásan lakták kelták, rómaiak, majd szlávok. A 8. századtól a Mürz völgyébe elkezdték beköltözni a bajorok, majd jelentősebb betelepítésekre került sor a 12. században. Kindberg (mint Chindeberch) első említése 1172-ből származik. 1267. május 8-án osztrák viszonyok között igen súlyos, 5,4 magnitúdójúra becsült földrengés történt Kindberg mellett. A Bécs-Semmering útvonalon fekvő település gyors ütemben fejlődött, 1281-ben Habsburg Rudolf már mezővárosi jogokat adományozott neki.
A 14. századtól gazdasága a vasfeldolgozáson alapult, a 18. században pedig a kaszakészítésre specializálódtak.A 16. században a reformáció során a város akkori urai, a Schrott család is átadta a kastélykápolnát a lutheránusoknak. Az ellenreformációt pártoló, olasz származású Inzaghi grófok építtettek a mai kálváriát. Tőlük az Attems-családhoz, onnan pedig a Spiegelfeldekhez került a mezőváros. A 19. század utolsó negyedétől egyre jelentősebbé vált a turizmus Kindberg életében.
Kindberget 1982-ben emelték városi rangra. A 2015-ös stájerországi közigazgatási reform során az addig önálló Allerheiligen im Mürztal és Mürzhofen községeket a városhoz csatolták.
Lakosság
[szerkesztés]A kindbergi önkormányzat területén 2017 januárjában 8130 fő élt. A lakosságszám 1981-ben érte el csúcspontját 9069 fővel, azóta csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 96%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,6% a régi (2004 előtti), 2,4% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 75,7%-a római katolikusnak, 5,4% evangélikusnak, 16,2% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 23 (0,4%) magyar élt a városban.
Látnivalók
[szerkesztés]- Oberkindberg kastélya 1774-ben nyerte el mai külsejét
- Hart kastélya 1523-ban épült
- a 18. századi volt "kereskedőkastély" Kindtalban
- Kindberg Szt. Péter és Pál-plébániatemploma
- Kindberg Szt. Anna-kastélykápolnája
- Allerheiligen gótikus Mindenszentek-plébániatemploma 1467-ben épült
- Herzogberg Szt. György-temploma
- Mürzhofen Keresztelő Szt. János-temploma
- Klasszicista portál az Inzaghi család címerével
- a város egyik jelképe a főtéren álló, 30 m magas, májusfára emlékeztető ún. Céhek fája.
Testvértelepülések
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Források
[szerkesztés]- A település honlapja
- Kindberg Geomix.at
- 62141 – Kindberg Statistik Austria
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Kindberg című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.