Lakatos Károly (ornitológus)

Csikszentsimonyi és ernyesi Lakatos Károly (Győr, 1853. július 23. – Budapest, 1914. április 15.) ornitológus, vadász és kutyaidomító.

Életútja

Lófő-székely családból származott. Iskoláit Nagykanizsán és Zalaegerszegen végezte; főleg a vízi madarak és ragadozók életmódjának tanulmányozásával és ismertetésével foglalkozott. Mint a budapesti ornitológiai középpont tagja, minden tavasszal és ősszel madárvonulási megfigyeléseket tett és az 1890. évi megfigyelései a II. nemzetközi ornitológiai kongresszus munkálatainál szerepeltek. Szegeden vadászkutyaidomító-intézetet rendezett be, melynek mestere és tulajdonosa volt. A Field című angol vadász és sportlapban is jelentek meg írásai. Idegsorvadás következtében hunyt el, a rákoskeresztúri temetőben helyezték örök nyugalomra.

Írásai

Cikkei a Természettudományi Közlönyben (1878. A magyarországi örves ölyvekről, 1879. A magyarországi kányákról, A réti sasról, 1882. A méhész ölyvről); a Vadászlapban (1883. Mocsári zsiványok, A túzok, A sár-szalonkák, 1884. Nemesgémfajaink, A lotyó-snepf, A vadlúd, 1885. Havasi billegény, egy ritka vendég Szegeden, Nappali orvmadaraink zsákmányolási módjáról, 1886. A horgosi vizek, Az erdei szalonka húzása és költéséről, Az erdei szalonka természetrajzi leirása, 1887. Difformis csőrű madarak, Az erdei szalonkák párosodása, Ragadozó madaraink magyar elnevezéseinek kérdéséhez. A kardcsőrű gulipán snepf, 1888. Madaraink téli élete, 1889. A szélkiáltóról, Ősvilági madarak, 1890. Madarász naplómból, A hazai kányafajok elterjedéséről sat.), a Szemlében (1884. Kócsag-fajaink, A madarak szerelme, házasélete és fészkelése, A madarak földrajzi elterjedése, A császármadár, A verebek játéka, A madarak vándorlása, A szélkiáltó, 1885. A szőrmés ragadozók kártékonyságáról vadállományra nézve, Az ölv, adat a vadászat állattanához, Az erdő csendéletéből, Apró madaraink réme, A kiválóbb énekes madaraink daláról), sat.; A Természetben (1897. Tiszamenti madárnevek); a Szegedi Hiradónak is munkatársa volt.

Munkái

• Magyarország nappali orvmadarai. Erdészek, vadászok és gyűjtők számára. Szeged, 1882
• Vadászati és madarászati emlékeimből. Uo. 1891. Három színnyomatú rajzzal és 13 ábrával (Ism. Szegedi Hiradó 184. sz. Vasárnapi Ujság 28. sz.)
• Természeti és vadászképek. Uo. 1897
• Vadászhit. A magyar vadászbabonák és hiedelmek kultusa. Uo. 1897 (Ism. Vasárnapi Ujság 7. sz.)
• A császármadár és vadászata. Vastagh Géza címképével és Lendl Adolf rajzaival. Budapest, Markovits és Garai, 1899
• A vadászmesterség könyve (Szakvadász a gyakorlatban) Szeged, 1903
• Az erdei szalonka és vadászata, Vadászati monográfia. Szeged, Nagel, 1904 (hasonmásban: 1999)
• Vadászhit. A magyar vadászbabonák és hiedelmek kultusza; 2., bőv. kiad.; Engel, Szeged, 1910 (hasonmásban: 1990)
• Magyarország orvmadárfaunája (Nappali és éjjeli ragadozók) Vadászati résszel. Szeged, 1910
• A haltenyésztés szárnyas ellenei és irtási (vadászati) módjuk. Ungvár, 1913
• Természeti és vadászképek; DNM, Pusztazámor, 2000 (Magyar vadászírók klasszikusai)
• Vadászhit / A császármadár és vadászata; DNM, Pusztazámor, 2002 (Magyar vadászírók klasszikusai)

Szerkesztette a budapesti Természet c. folyóiratot 1897-től (Lendl Adolffal).

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VII. (Köberich–Loysch). Budapest: Hornyánszky. 1900.  
• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
• Mara Árpád: A csíkszentsimoni származású Lakatos Károly (1853 – 1914) Archiválva 2017. április 10-i dátummal a Wayback Machine-ben Erdélyi Nimród

További információk

• A hagyomány szolgálatában. Szerk. Lengyel András. Szeged, Móra Ferenc Múzeum-Csongrád megyei Önkormányzat Múzeuma, 2002
• Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893–1904
• Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911–
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996–
• Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936–1942
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
• Zalai életrajzi kislexikon. 3. javított, bővített kiadás. Szerk. Fatér Bernadett, Horváth József, Kiss Gábor [és mások]. Zalaegerszeg, Deák Ferenc Megyei Könyvtár, 2005