Ugrás a tartalomhoz

Lagosz (I. Ptolemaiosz apja)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lagosz
Születetti. e. 4. század
Elhunyti. e. 4. század
HázastársaArszinoé
GyermekeiI. Ptolemaiosz
Foglalkozásakatona
SablonWikidataSegítség

Lagosz (görög írással Λάγος; i. e. 4. század) I. Ptolemaiosz ókori egyiptomi uralkodó apja, a Ptolemaida-dinasztia őse; a dinasztiát őutána nevezik lagidáknak is.

Eordaea tartományból származott. Felesége Arszinoé volt, II. Philipposz makedón király egyik ágyasa, akiről azt beszélték, házasságkötésukkor már terhes volt; emiatt állították azt, hogy a makedónok Philipposz fiaként tekintettek Ptolemaioszra, de lehetséges, hogy ez csak későbbi eredetmítosz, melyet a ptolemaida dinasztia dicsőítésére találtak ki[1] Plutarkhosz jegyzett fel egy anekdotát, amelyből nyilvánvaló, hogy Lagosz nem volt jelentős származású;[2] mikor Théokritosz Ptolemaioszt Héraklész utódjának nevezi,[3] valószínűleg Philipposz fiának akarja beállítani. Egyesek szerint Lagosz később feleségül vette Antipatrosz unokahúgát, Antigonét, és kettejük gyermeke volt I. Bereniké, aki Ptolemaiosz felesége lett, ez azonban félreolvasáson alapul; Bereniké apja majdnem teljesen biztosan Makedóniai Magasz volt.[4]

Talán rokona volt Lagosz, Ptolemaiosz fia, aki i. e. 308-ban győzött a lükaiai kocsihajtó versenyen.[5]

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Lagus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]
  • Smith, William (ed.); Dictionary of Greek and Roman Biography and Mythology, "Lagus (1)", Boston, (1867)
  1. Pauszaniász, Description of Greece, i. 6; Curtius Rufus, Historia Alexandri Magni, ix. 8; Szuda-lexikon, s.v. "Lagos"
  2. Plutarkhosz, Moralia, "Concerning the Cure of Anger. A Dialogue", 9 (42 MB PDF)
  3. Theokritosz, Idylls, xvii. 7
  4. Scholia ad Theocritum
  5. IG V,2 550.8