Ugrás a tartalomhoz

Laab im Walde

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laab im Walde
A községháza
A községháza
Laab im Walde címere
Laab im Walde címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományAlsó-Ausztria
JárásMödlingi járás
Irányítószám2381
Körzethívószám02239
Forgalmi rendszámMD
Népesség
Teljes népesség1137 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság316 m
Terület7,15 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 09′, k. h. 16° 10′48.150000°N 16.166667°EKoordináták: é. sz. 48° 09′, k. h. 16° 10′48.150000°N 16.166667°E
Laab im Walde weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Laab im Walde témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Laab im Walde osztrák község Alsó-Ausztria Mödlingi járásában. 2022 januárjában 1102 lakosa volt.

Elhelyezkedése

[szerkesztés]
Laab im Walde a Mödlingi járásban
A Szt. Kálmán-plébániatemplom és a katolikus plébánia (volt Wintersbach-kastély)
A Páli Szt. Vince apácarend kolostora

Laab im Walde a tartomány Industrieviertel régiójában fekszik, a Bécsi-erdőben, a Laaber Bach folyó mentén, Bécstől közvetlenül délnyugatra. Területének 49,2%-a erdő, 38,7% áll mezőgazdasági művelés alatt. Legmagasabb pontja az 530 méteres Laabersteigberg. Az önkormányzathoz egyetlen település és katasztrális község tartozik.

A környező önkormányzatok: északra Purkersdorf, keletre Bécs Hietzing kerülete, délre Breitenfurt bei Wien, nyugatra Wolfsgraben.

Története

[szerkesztés]

Laabot 1200-ban említik először egy VI. Lipót herceg által kiadott oklevélben, amelyben megerősíti a bécsi Skót kolostor birtokjogát. A környező erdő Bécshez való közelsége miatt előbb a Babenbergek, majd a Habsburgok kedvelt vadászterülete volt. Már I. Henrik őrgróf is építtetett itt egy vadászkastélyt, amely azonban Bécs 1529-es török ostroma során elpusztult és nem is építették újjá.

1418-ban már említenek a mai plébániatemplom helyén egy Thurnhof nevű udvarházat, amelyet a törökök szintén felgyújtottak és 1669 után Wintersbach-kastély néven épült újjá. 1769-ben Laab a Német Lovagrend birtokába került; a rend egészen 1980-ig megőrizte a falu feletti védnökségét. 1865-ben egy nagy tűzvész során az új templom és a Wintersbach-kastély is leégett. Utóbbinak csak az utcai szárnyát építették újjá, a templommal együtt.

Az 1934 februárjában kitört rövid polgárháború következtében a községi tanács három szociáldemokrata képviselőjét lemondatták. Az 1938-as Anschlusst követően Laabot beolvasztották Nagy-Bécs 25. kerületébe. Önállóságát 1954-ben nyerte vissza. 1945 áprilisának elején az elemi iskolában felállított hadbíróság egy dezertőrt halálra ítélt, akit azután agyonlőttek. Néhány nappal később, április 7-én a szovjet hadsereg ellenállás nélkül bevonult a községbe, ahol fosztogattak és nőket erőszakoltak meg.

Lakosság

[szerkesztés]

A Laab im Walde-i önkormányzat területén 2022 januárjában 1102 fő élt. A lakosságszám 2001 óta csökkenő tendenciát mutat. 2020-ban az ittlakók 90,8%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 4,3% a régi (2004 előtti), 2,2% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,8% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,9% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 71,5%-a római katolikusnak, 5,6% evangélikusnak, 16,4% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 4 magyar élt a községben; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németek (93,6%) mellett a horvátok alkották 1,2%-kal.

A népesség változása:

2016
1 159
2018
1 137

Látnivalók

[szerkesztés]
  • a Szt. Kálmán-plébániatemplom és a vele egybeépült volt Wintersbach-kastély, ma katolikus pléábnia
  • a Páli Szt. Vince-apácarend kolostora

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Laab im Walde című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.