Léner Jenő
| Léner Jenő | |
 | |
| 1939-ben | |
| Született | Léhner Jenő 1894. június 24.[1] Szabadka[2][3][4] |
| Elhunyt | 1948. november 4. (54 évesen)[5][3][4] New York[5][3][4] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Fóthy Erzsi |
| Foglalkozása | hegedűművész |
| Iskolái | Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem |
| Zenei pályafutása | |
| Aktív évek | 1918–1948 |
| Kiadók | Columbia Gramophone Co. |
| Együttes | Léner-vonósnégyes |
| Hangszer | hegedű |
| Nyelv(ek) | angol magyar német |
Léner Jenő, névváltozat: Lehner (Szabadka, 1894. június 24.[6] – New York, 1948. november 4.) hegedűművész, a világhírű Léner-kvartett primáriusa és megalapítója. Fóthy Erzsi színésznő férje,[7] Fehér Artúr sógora.
Életútja
[szerkesztés]Léhner József zenész és Brucker Katalin fiaként született. Első zenei tanulmányait édesatyjától nyerte, aki a Király Színház második karmestere volt, majd a Zeneakadémiára iratkozott be, ott nyert művészi oklevelet. A művészképző után tagja lett a Magyar Király Operaház zenekarának, ahonnan 1922-ben távozott. Smilovits Józseffel és Hartmann Imrével létrehozott egy triót, melyet később Róth Sándor bevonásával kibővített vonósnégyessé. A Léner-vonósnégyes, melyet Weiner Leó irányított, 1919-ben lépett színpadra Szegeden. Bécsben először 1920-ban mutatkoztak be, s ugyanebben az évben hangversenykörúton jártak Olaszországban. Később Maurice Ravel Párizsba hívta őket. 1923-ban Angliában telepedtek le. Évente körülbelül 120 koncerten vettek részt, Európán kívül 1929-ben és 1930-ban New Yorkban is felléptek, s az egész Egyesült Államokat és Kanadát is bejárták. 1935–36 nyarán Svájcban, 1937 nyarán Angliában tartottak kamarazene-kurzust, majd 1936-ban Észak-Afrikában, 1938-ban pedig Egyiptomban is zenéltek. 1939-ben dél-amerikai koncertútjuk során megfordultak Brazíliában, Argentínában és Chilében, 1941-ben pedig Közép-Amerikában. 1941-ben Mexikóba mentek, itt 1942-ben feloszlott a kvartett. Vonósnégyesük koruk legkiválóbb vonósnégyes-társaságai közé tartozott, játékuk jellegzetessége a homogén hangzás és a briliáns technika volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ FamilySearch Historical Records
- ↑ PIM-névtér
- ↑ a b c encyclopedia.com
- ↑ a b c Kongresszusi Könyvtár
- ↑ a b Lener Quartet Papers. Historical Note. New York Public Library
- ↑ Születési bejegyzése a szabadkai izraelita hitközség születési akv. 5/1894. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Világ, 1948. november 6. / 1030. szám.
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 528. o. Online elérés
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Világ, 1948. november 6. / 1030. szám.
További információk
[szerkesztés]- Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Bp., Zeneműkiadó, 1983-1985.
- Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. Újvidék, Fórum Könyvkiadó, 2002.
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona, h. n. [Budapest], Béta Irodalmi Rt., é. n. [1937]
- A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. Budapest, Havas Ödön, 1936
- A magyar társadalom lexikonja. A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, Budapest, 1930.
- Révai új lexikona XIII. (L–Mag). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2004. ISBN 963-955-613-0
- Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8
- Szabolcsi Bence-Tóth Aladár: Zenei lexikon I-III. Átdolgozott új kiadás. Főszerk. dr. Bartha Dénes, szerk. Tóth Margit. Bp., Zeneműkiadó Vállalat, 1965.
