Ugrás a tartalomhoz

Lémani Köztársaság

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lémani Köztársaság
bábállam
République lémanique
1798. január 25.1798. április 12.
Lémani Köztársaság zászlaja
Lémani Köztársaság zászlaja
Léman kanton(wd) térképe kerületeivel 1798
Léman kanton(wd) térképe kerületeivel 1798
Mottó: Szabadság, Egyenlőség
(Liberté, Egalité)
Általános adatok
FővárosaLausanne
Kormányzat
Államformaköztársaság
ÁllamfőVincent Perdonnet(wd)
ElődállamUtódállam
 Ósvájci KonföderációHelvét Köztársaság 

A Lémani Köztársaság (franciául: République lémanique) a forradalmi Franciaország kliensállama volt 1798-ban, Svájc területén, a mai Vaud kantonban (amit egyes francia források Léman-nak neveztek akkoriban[1]). A Genfi-tó a mai napig franciául a Léman-tó nevet viseli. A Léman Köztársaság hivatalosan nem alakult meg és gyakorlatban sem funkcionált államként, de rengeteg korabeli dokumentumban és hivatalos okmányban hivatkoznak rá.

Előzmények

[szerkesztés]
Napóleon átvonul Lausanne-on 1797. november 23-án

Az 1789-es forradalom kirobbanását követően francia ösztönzésre Svájc több nyugati kantonjában felkelések törtek ki, amelyek a forradalmi eszmék kiterjesztését célozták. Elsőként alakult meg a Raurák Köztársaság a mai Jura kantonban.[2]

A francia forradalmi seregek rövidesen megszállták Svájcot is. Amikor 1798 januárjában benyomultak Bázel és Biel területére, a Bern kantonhoz tartozó Lausanne-ban népfelkelés tört ki január 23-án, amely kiterjedt a parasztközösségekre is.[3] Ahogy más kantonokban is, a felkelés okai a berni, bázeli és zürichi oligarchák hatalmaskodásai voltak, akik gazdasági monopóliumokat és politikai egyeduralmat építettek ki az elmúlt évtizedekben.[3] Lausanne-ban Bern túlzott hatalma váltotta ki az elégedetlenséget, amely már 262 éve uralta a területet.[4]

A szimbolikus köztársaság

[szerkesztés]

A köztársaság kikiáltására tett indítványt egy svájci francia politikus, Vincent Perdonnet írta alá még 1797 végén.

Egy nem hivatalos deklarációra a népfelkelést követően, 1798. január 24-én sor került. Ezt Perdonnet, valamint barátja és munkatársa Frédéric-César de La Harpe fogalmazták meg. Néhányan a Hôtel de Ville nevű fogadó előtt meglengették az újdonsült állam zászlaját.[4] Nemsokkal később Vevey-ben is kihirdették a köztársaság megalakulását.[4]

A franciák bizottságot küldtek Lausanne-ba, amely találkozott a felkelők és a környék közösségeinek küldöttségével január 25-én,[4] majd egy közgyűlést, utóbb egy reprezentatív közgyűlést alakítottak ki, amely az új államot képviselte szóban. A Berntől megszerzett területen kívül hozzácsatoltak egy kisebb részt, amely Fribourghoz tartozott.[5]

Lausanne 1796 körül (Carl Ludwig Hackert festménye)

Bern kanton csapatai nem mertek fellépni a lausanne-i felkelők ellen, részben mert a közelben állomásoztak a Philippe Romain Ménard vezette francia erők, részben mert Ménard ellenállásra szólította fel a Lémani Köztársaságot bármilyen támadás esetén.[4]

A küldöttség érkezésekor azonban kisebb incidens történt Thierrensben, ahol a köztársaság küldöttjei francia lovasok és a felkelőkhöz állt svájci dragonyosok kíséretében Bernbe tartottak egy ultimátummal, hogy a kanton ne lépjen fel fegyveres erővel Léman ellen.[4] A településre érve a kutyák szimatot fogtak és ugatásaikkal felverték a helyieket, akik azt hitték francia támadás történt, ezért rálőttek a küldöttségre, több ember halálát okozva ezzel.[4]

A thierrens-i eseményekért Ménard azonban Bernt tette felelőssé, amelyet ürügyként használt fel, hogy seregével bevonuljon a kantonba január 27-én.[4]

Az állam nevének megválasztásával kapcsolatban akadtak viszont ellenhangok. Egy másik svájci francia politikus, Georges Boisot úgy látta, hogy a név inkoherens és meglehetősen határozatlan.[6]

George Boisot

Beolvasztása

[szerkesztés]

Március 5-én a francia csapatok bevették Bernt, s a Svájci Konföderáció ezzel összeomlott.[6]

Ám a franciákkal szembeni szimpátia csakhamar megszűnt nem csupán a Lémani Köztársaságban, de más kantonokban is. A nagyszámú katonaság, főleg a tél miatt, rendszeresen sarcolta a lakosságot, attól élelmet, ruhát, fűtőanyagot vett el és megpróbálta a helyieket is bekényszeríteni a hadsereg soraiba.[4] Később fokozódott a teher a svájciakon, amikor Napóleon csapatai is beléptek a területre a németföldön és Egyiptomban folytatott hadjáratokból.[4] Franciaországnak létfontosságú volt ugyanis a svájci hágók birtoklása, ezért állomásoztatott nagyszámú haderőt a területén.

Vaud kanton ma használatos lobogója

Számos erőszakos visszaélést is műveltek a francia katonák a svájciakkal szemben.[4] A Svájcba importált forradalmi eszmék ráadásul centralistának és elnyomónak hatottak az emberek számára, akik már jobbnak találták a korábbi, lazább berendezkedést a konföderációban, amely több önállóságot hagyott nekik.[4]

A Lémani Köztársaságot 1798. április 12-én összevonták az új Helvét Köztársasággal, ezzel némileg enyhítve azon feszültséget, amely abból adódott, hogy ezt a régiót is annektálná Franciaország, miként azt tette a Raurák Köztársasággal. Maga Perdonnet úgy látta, hogy a Lémani Köztársaság előfeltétele volt az új állam létrehozásának.[6]

Perdonet eleinte a Helvét Köztársaság kormányában fontos pozíciókat (így kereskedelmi biztos is volt), majd 1801-től visszavonult az üzleti életbe és Franciaországba települt. A napóleoni háborúkat követően sokat tett Vaud gazdasági és infrastrukturális fejlesztéséért.[7][8]

Szimbólumai

[szerkesztés]

A köztársaságnak volt saját zászlaja: teljesen zöld alapú lobogó, benne aranyszínű betűkkel az állam neve franciául és a mottó: Liberté, Egalité (Szabadság, Egyenlőség).[4] Vaud kanton ma használatos zászlója is elég hasonló hozzá: fehér-zöld dikolór, a mottó szintén aranybetűkkel és franciául: Liberté et Patrie (Szabadság és Haza).[9]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. THE ISLAND “DE LA HARPE” (My Vaud)
  2. Johann Baptist Joseph Gobel (Historisches Lexikon der Schweiz)
  3. a b 22 mars 1798 La Suisse «une et indivisible» (Herodote)
  4. a b c d e f g h i j k l m Révolution vaudoise et trous de mémoire (Allez Savoir)
  5. République lémanique (Dictionnaire Historique de la Suisse)
  6. a b c Chisholm, Hugh(1911): Switzerland. History § Effects of the French Revolution on the Confederation. Encyclopædia Britannica. Vol. 26. Cambridge University Press. 257–258. o.
  7. François Berger (1996). Dictionnaire historique et toponymique des rues de Vevey (Vibiscum 3). Vevey. 97-98. o.
  8. Paul Bissegger (1990): Le rouleau compresseur, une innovation du xixe siècle en génie civil. Développement international et introduction en Suisse romande, particulièrement dans le canton de Vaud. Revue suisse d’histoire. 361-381. o.
  9. Liberté et Patrie – une devise pour toute la Suisse (Secrétariat général du DDPS)