Ugrás a tartalomhoz

László Miklós (író)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
László Miklós
1937-ben
1937-ben
SzületettLeitner Miklós
1903. május 20.[1]
Budapest[2]
Elhunyt1973. április 19. (69 évesen)[3][4][5][6][7]
New York[2]
Állampolgársága
HázastársaFlorence Herrman színésznő
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz László Miklós témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk a színészről, rendezőről, íróról szól. Hasonló címmel lásd még: László Miklós (egyértelműsítő lap).

László Miklós névvariáns: Nikolaus Laszlo (Budapest, Terézváros, 1903. május 20.[8] – New York, 1973. április 19.) magyar színész, rendező, színpadi szerző, író, forgatókönyvíró.

Életpályája

[szerkesztés]

Leitner Henrik (1851–1911)[9] mulatóhely-tulajdonos és Fischer Ilona (1875–1920) fia. Apja fiatalon gyémántkereskedéssel foglalkozott, majd az 1880-as években Pesten megalapította a Folies Caprice mulatót, melytől halála előtt egy évvel anyagi problémák miatt megvált.[10] A Színiakadémián 1924-ben végzett. Színészi pályája a Belvárosi Színházban indult. 1925–26-ban a Belvárosi és a Renaissance Színház, 1926–27-ben a Kis Komédia, 1927 és 1931 között a Vígszínház és az Andrássy Úti Színház, 1931-ben ismét a Belvárosi Színház, 1934-ben a Magyar Színház, 1935-től a Terézkörúti Színpad művésze volt. Feltűnt kisebb filmszerepekben is: Meseautó (1934, szállodaportás), Címzett ismeretlen (1935, idegenvezető). Színpadi szerzőként 1926-ban az Apolló Kabaréban és a Terézkörúti Színpadon mutatták be először komédiáit.

Budapesten a Kiskomédia, a Blaha Lujza Színház, a Terézkörúti Színpad, a Komikusok Kabaréja, a Pavillon Kabaré, a Pódium Írók Kabaréja, a Kamara Vareté, a Komédia Kabaré, a Bethlen téri Színpad, az Omnia Kabaré, a Vidám Vareté és a Vidám Színpad játszotta illetve mutatta be először írásait. Műveit a Színházi Élet, a Délibáb, valamint a Színházi Magazin is közölte. A Nemzeti Színházban 1934-ben bemutatott A legboldogabb ember című darabját a Magyar Királyi Akadémia irodalmi díjával ismerték el. 1938-ban elhagyta Magyarországot, az USA-ba és távozott, New Yorkban telepedett le. Írói munkássága nagyrészt bohózatokból, burleszk jellegű tréfákból, mulatságos jelenetekből, szkeccsekből, zenés epizódokból áll, de foglalkozott kabaréírással, írt drámákat és forgatókönyvet is. 1940-ben létrehozta a New York-i Fészek Színházat.

Legtöbbet játszott műve az Illatszertár (1937), amelyet Hollywoodban többször fel- és átdolgoztak, megfilmesítettek: Saroküzlet (The Shop Around the Corner) (1940); A jó kis nyarak (In the Good Old Summertime) (1949), A szerelem hálójában (You've Got Mail) (1998). Ugyancsak Az Illatszertár című művéből musical változat is készült She Loves Me címmel, melyet a New York-i Broadwayen 1963-ban, Londonban 1964-ben mutattak be. Külföldön, többek között Prágában, Bécsben, Berlinben és Párizsban is játszották műveit.

Színpadi művei

[szerkesztés]
  • Eszter böjtje (1926)
  • Baleset (1927)
  • A röhögő ember (1928)
  • Commedia dell’arte (1929)
  • Fogat fogért (1930)
  • Bakonyi – egyfelvonásos (1932)
  • Rómeó és Júlia – egyfelvonásos (1933)
  • A legboldogabb ember – színmű (1934)
  • Dr. Kerekes Mária – színmű (1936)
  • Bubi – vígjáték (1936)
  • Vén szamár – vígjáték (1937)
  • Illatszertár (1937)
  • He loves me (1950) – Hollywood

Musical

[szerkesztés]
  • She loves me (1963)

László Miklós: Illatszertár című darabja alapján írta: Joe Masteroff, zenéjét szerezte: Jerry Bock, a dalok szövegét Sheldon Harnick írta.

Filmográfiája

[szerkesztés]

Az alábbi filmekben szerepelt színészként:

  • Vica, a vadevezős (1933)... Pincér
  • Meseautó (1934)... Szállodaportás
  • Címzett ismeretlen (1935)... Idegenvezető
  • Úrilány szobát keres (1937)... Révész Elek, megcsalt férj

Egyéb filmes, televíziós munkái (író, forgatókönyvíró):

  • Pardon, tévedtünk
  • A néma ember
  • Úrilány szobát keres (1937)
  • Katharina (1938)
  • Sing Sing (1938)
  • The Shop Around the Corner (Saroküzlet) (1940)
  • Big City (Nagyváros) (1948)
  • In the Good Old Summertime (A jó kis nyarak) (1949)
  • She Loves Me (1978)
  • A mindent tudó Mezei (bohózat)
  • Mili néni (bohózat)
  • Megnősülne jó házból való fiatalember (bohózat)
  • Éjféli operabemutató (Zenés Tv-színház, 1985)
  • Illatszertár (magyar tévéjáték, 1987)
  • You've Got Mail (A szerelem hálójában) (1998)

Kabaré jelenetei

[szerkesztés]
  • Aug’ um Aug’ (1926)
  • Eine Stunde in der Irrenanstalt (1926)
  • Ringlispíl (1926)
  • Eszter böjtje (1926)
  • Kalandos éjszaka (1927)
  • A mandarin (1927)
  • Baleset (1927)
  • Éjjeli vendég (1927)
  • Leót kivégzik (1928)
  • A röntgenszemű ember (1928)
  • A röhögő ember (1928)
  • Nyomorult emberek (1929)
  • A néma ember (1929)
  • A csúnya ember (1929)
  • A Csaradi (1929)
  • A téma (1930)
  • Panamakalap (1930)
  • Egy óra az őrültek házában (1930)
  • Éjjel a külvárosban (1930)
  • Fogat fogért (1930)
  • Gyerekek (1931)
  • Doktor úr, én hülye vagyok! (1931)
  • Biztos üzlet (1931)
  • Mit csinál egy férfi ha... (1931)
  • A páciens (1931)
  • Beugrok a Dunába (1931)
  • A Bakonyi (1932)
  • Őfelsége szórakozik (1932)
  • Nefelecs utca 57. (1932)
  • Nyáréjszaka (1932)
  • Muszáj röhögni (1932)
  • Az öngyilkos patent (1933)
  • Körforgalom (1933)
  • Kutyili, várlak (1934)
  • Új darab (1934)
  • Gyöngyösbokréta (1934)
  • Forró a tormás, urak! (1934)
  • Tanár úr bevonul (1935)
  • Férjek, ha találkoznak (1935)
  • Kié a kalap? (1935)
  • Mili néni (1935)
  • Barabás informál (1936)
  • Három szál virág (1936)
  • Ápolók kerestetenek (1936)
  • Megcsal a feleségem (1936)
  • Vadsertés áfonyával (1937)
  • Féltékenység (1937)
  • Pardon, tévedtem (1937)
  • Nászutasok (1938)
  • Virágvasárnap (1938)
  • Öreg ember nem vénember (1938)
  • Bocsánatot kérek (1938)
  • Péntek, 13-án (1938)
  • Nehéz Izsónak lenni (1939)
  • Kvázi Dodó, a víztoronyőr (1940)
  • Pontos kiszolgálás (1948)
  • Ki az úr a családban? (1980)

Rádió

[szerkesztés]
  • Éjféli látogató (Olvassak, vagy lőjek?; Mama, fogjál nekem békát!) – Brand István verse, Vujicsics Tihamér zenéje (1963)

Díjai, elismerései

[szerkesztés]
  • Színházi Élet „epizóddíja” (1928)
  • Magyar Királyi Akadémia irodalmi díja (1934) – A legboldogabb ember című művéért

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ FamilySearch (angol nyelven). (Hozzáférés: 2020. szeptember 3.)
  2. ↑ a b a Német Nemzeti Könyvtár katalógusa (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. június 10.)
  3. ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  4. ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. ↑ filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  8. ↑ Születési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári születési akv. 1357/1903. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 3.)
  9. ↑ Leitner Henrik halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 312/1911. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 3.)
  10. ↑ Leitner Henrik meghalt (1911. február 21.) Az Ujság, 9. évfolyam, 44. szám

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=László_Miklós_(író)&oldid=27698371”