Kviszkálsav
Megjelenés
Kviszkálsav | |||
IUPAC-név | (2S)-2-amino-3-(3,5-dioxo-1,2,4- oxadiazolidin-2-il)propánsav | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 52809-07-1 | ||
PubChem | 40539 | ||
ChemSpider | 37038 | ||
KEGG | C08296 | ||
MeSH | Quisqualic+Acid | ||
| |||
| |||
InChIKey | ASNFTDCKZKHJSW-REOHCLBHSA-N | ||
ChEMBL | 279956 | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | C5H7N3O5 | ||
Moláris tömeg | 189,126 g/mol | ||
Megjelenés | piszkosfehér szilárd anyag | ||
Olvadáspont | 185–187°C | ||
Veszélyek | |||
Főbb veszélyek | Xn | ||
R mondatok | R20/21/22 | ||
S mondatok | S26 S27/28 S29/35 S36 | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A kviszkálsav piszkosfehér szilárd anyag (op. 185–187°C). A természetben is előfordul a Quisqualis nemzetséghez (nyálkafafélék családja, mirtuszvirágúak rendje) tartozó növények magvaiban, és a kerti muskátli (Pelargonium x hortorum) virágának szirmában.
A glutaminsav kétfajta receptorának is agonistája: az I-es típusú metabotróp, és az (ionotróp) AMPA-receptornak. Az utóbbit eredetileg kviszkalát-receptornak nevezték, amíg ki nem derült, hogy az AMPA sokkal szelektívebb nála.[1]
A kviszkálsav excitotoxikus (idegsejteket károsító) hatású. Kutatásokban az agy és a gerincvelő neuronjainak szelektív elpusztítására használják.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Kertész Szabolcs: Glutamáterg vegyületek hatása a tovaterjedő depolarizációra, és ... (doktori értekezés)
Források
[szerkesztés]- QUISQUALIC ACID (Chemical Book)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Quisqualic acid című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]- Glutamate receptor (angol Wikipédia)