Kulin-csillagda

Kulin-csillagda
Az István út felől nézve
Település	Budapest IV. kerülete
Cím	1043 Budapest, Tanoda tér 1.
Építési adatok
Építés éve	1950–1954
Megnyitás	1954 májusa
Rekonstrukciók évei	1962 2000–2001
Tervező	Kulin György
Hasznosítása
Felhasználási terület	csillagvizsgáló
Tulajdonos	Könyves Kálmán Gimnázium
Elhelyezkedése
Kulin-csillagda Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 33′ 29″, k. h. 19° 05′ 19″47.558055555556, 19.088611111111
Kulin-csillagda weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kulin-csillagda témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Kulin-csillagda egy obszervatórium, ami Budapest IV. kerületében, a Könyves Kálmán Gimnázium tetején működik. Hasonló „klasszikus” obszervatóriummal csak néhány oktatási intézmény büszkélkedhet az egész országban.

Története

A „csillagda” nevét Kulin György neves magyar csillagászról kapta, aki 1949-től 1953-ig volt az újpesti Könyves Kálmán Gimnázium tanára. Őt az Uránia Csillagvizsgáló igazgatói székéből „száműzték” tanítani, de ebben a szituációban is feltalálta magát. A diákoknak csillagászati szakkört szervezett és tanársága alatt 1950 és 1954 között közösen felépítették az épület tetejére a később róla elnevezett csillagvizsgálót.

A klasszikus, kupolás obszervatórium távcsövének eredeti, 30 centiméteres tükrét Kulin maga csiszolta, miután inasnak elszegődve egy kisiparoshoz kitanulta az üveg optikai megmunkálásának mesterségét. Később a tükörcsiszolásra kialakított műhelye látta el az ország többi, ekkoriban felállított távcsövét is 30 centiméteres tükrökkel. A fém alkatrészeket az Újpesti Fémipari Technikumban (ami szintén egy középiskola) munkálták meg. A távcső vasbeton tartószerkezetét az iskolaudvaron öntötték formába, míg magát a szerkezetet az iskola folyosóján rakták össze.

A kupola az átlagosnak mondható obszervatóriumi méretekhez képest rendkívül apró, mindössze négy méter átmérőjű, ám azokhoz hasonlatos szerkezetű, ugyanúgy fémből készült és hasonlóképp forgatható, mint nagyobb társai. A tetőtérben ehhez kapcsoltan egy szakköri előadó termet, egy fotólaboratóriumot és egy szertári fülkét is kialakítottak. Maga a forgatható fémkupola 1955-ben került a helyére, ami köré ekkor egy tetőteraszt is kialakítottak.

Az elkészült szerkezetet nem sokáig tudták használni, mert az 1956-os forradalom során megsérült és pénzhiány miatt évekig húzódott a helyreállítása. Kulin hat év alatt tudta csak kijárni, hogy pénzt szerezzen a rekonstrukcióra, ami 1962-ben történt meg. A felújítás ellenére vezető tanár híján a csillagda többnyire kihasználatlanul állt majdnem egy évtizedig. 1970-ben Flórik György vezetésével újjáéledt a szakkör és élénk amatőr csillagászati munka indult be, ám 1976-os távozásával ennek vége is szakadt. Ekkor újabb, több mind két évtizedig tartó mellőzöttség vette kezdetét, ami egészen 2000-ig tartott.

Ekkor az iskola megkezdte felújíttatását, ami 2001-re készült el. Az ünnepélyes átadón az obszervatóriumnak a megálmodójára és életre hívójára emlékezve a „Kulin György Bemutató Csillagvizsgáló” nevet adták. A szerkezeti felújítást a géppark felújítása is követte, ekkor szerelték be a modern, 15 centiméter átmérőjű lencsés távcsövet (refraktort) és a hozzá kapcsolódó számítógépes rendszert. A régi fotólabort is ekkor váltotta fel a digitális képrögzítés.

A csillagdában ma élénk amatőr csillagászati munka folyik, a kapcsolódó szakkör diákjai rendszeresen indulnak országos és nemzetközi amatőrcsillagászati versenyeken, illetve maguk is szerveznek „Kulin Csillagászati Verseny” néven évente egyet.

Források

• A Kulin-csillagda története Archiválva 2010. augusztus 18-i dátummal a Wayback Machine-ben a Könyves Kálmán Gimnázium honlapján
• Kulin csillagda (szerk. Balla Réka), Budapest, Könyves Kálmán Gimnázium, 2001 ISSN 1587-5075
• A Wikimédia Commons tartalmaz Kulin-csillagda témájú kategóriát.