Csákfalva

Csákfalva (1899-ig Nagy-Kubra, szlovákul: Kubrá, korábban Veľká Kubra) Trencsén városrésze Szlovákiában a Trencséni kerület Trencséni járásában. Lakosainak száma: 2059.

Fekvése

Trencsén központjától 3 km-re keletre a Vág bal partján fekszik.

Története

A 13. században a trencséni királyi vár tartozéka volt, majd a várral együtt a gróf Cseszneky család kapta örök adományként. A későbbiekben is a trencséni váruradalom sorsában osztozott, de 1321-ben a Hatnay család is kapott itt birtokrészt.

Vályi András szerint "Kis, és Nagy Kubra. Kis Kubrának földes Ura G. Illésházy Uraság, fekszik Szoblahónak szomszédságában, és annak filiája, Nagy Kubra pedig fekszik Trentsénhez 1/4 mértföldnyire, Apátfalvához is közel, és annak filiája, határbéli földgyeik termékenyek, réttyeik jók, legelőjök, fájok van, piatzozások is nem meszsze."^[1]

Fényes Elek szerint "Nagy-Kubra, Trencsén m. tót falu, 515 kath. lak. Van jó rétje, legelője, fája, s a t. F. u. ugyancsak a dubniczai uradalom."^[2]

1910-ben 832, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott.

További információk

Csákfalva Szlovákia térképén^{[halott link]}

Jegyzetek

↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Ez a szlovákiai településrészről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

[1] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[2] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]