Krupka András
| Krupka András | |
| Született | Krupka András Szilveszter 1878. június 30.[1] Nagyvárad |
| Elhunyt | 1950. május 24. (71 évesen) Budapest XIV. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Serfőző Mária (h. 1907–1950) |
| Foglalkozása | színész |
| Halál oka | tüdőgyulladás |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Krupka András, teljes nevén: Krupka András Szilveszter, névváltozatai: K. Kovács András, K. Kovács Andor (Nagyvárad, 1878. június 30. – Budapest, 1950. május 24.)[2] színész, rendező, filmlaboratórium-igazgató.
Életpályája
[szerkesztés]Szülei Krupka Szilveszter gyógykovács és Roszpara Anna. Testvérei Krupka József és Kovács Gusztáv filmlaboratórium-alapító voltak. A Vígszínház színiiskolájának elvégzése után a Bonbonniére kabaréhoz szerződött, ahol felvette a K. Kovács Andor nevet. 1911-ben a Király Színház és a Magyar Színház tagja lett, ahol a Luxemburg grófjában 250-szer alakította Brisard festő szerepét. Később megvált a Király Színháztól, ekkor több szkeccsfilmben is szerepelt.
A filmszínészi és rendezői munkássága alatt szert tett filmtechnikai ismereteinek birtokában megérlelődött benne a gondolat önálló filmgyár alapítására. Két fivérével, Krupka Józseffel és Kovács Gusztávval 1915. február 15-én kezdte meg vállalkozását Krupka Filmgyár és Filmlaboratórium néven. Az első időkben különösképpen szatirikus jellegű trükkfilmekkel tűnt fel. 1916-ban átvette két testvérének részét is és ettől kezdve az 1949. július 14-i államosításig a Krupka házaspár vezette a vállalatot. Nem egészen egy évvel később érte a halál.
1924-ben szemérem elleni erőszak miatt bíróság elé idézték. 1939-től a Színház- és Filmművészeti Kamara filmművészeti főosztályának egyik ügyvezetője volt.
Magánélete
[szerkesztés]Házastársa Serfőző Mária (1883–1957)[3] színésznő volt, Serfőző Gyula és sekei Szőkey Hermin lánya, akit 1907. november 24-én Budapesten, a Józsefvárosban vett feleségül.[4]
Gyermekei:
- Krupka Piroska Katalin (1909–1988), férjezett neve Tóth Lászlóné
- Krupka Bianka Antónia Mária (1910–?)
Filmszerepei
[szerkesztés]- Ma és holnap (1912) – inas
- Feleségem hű asszony (1912, szkeccs) – nagybácsi
- Gazdag ember kabátja (1912, szkeccs) – gazdag ember
- A gyilkos (1912, szkeccs) – Kerekes Tódor
- Krausz doktor a vérpadon (1913, szkeccs)
- Robinson Krausz (1913, szkeccs)
- Veisz Pista, a huszár (1913, szkeccs) – detektív
- Az apostol (1914) – Petőfi / Apostol
- Ne bántsd a magyart! (1914) – Istenes János
- Vitéz László (1917, szkeccs) – Vitéz László
- Az iglói diákok (1918) – pedellus
- A drótostót (1918)
- Alraune (1918) – Petersen tanárségéd
- Tilos a csók (1919) – belügyminiszter
- Tegnap (1919)
Rendezőként
[szerkesztés]- Gazdag ember kabátja (1912, szkeccs)
- A gyilkos (1912, szkeccs)
- Asta Nielsen (1913, szkeccs)
- Weisz Pista, a huszár (1913, szkeccs)
- Robinson Krausz (1913 – egyes források szerint)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/08855.htm, Kruppka András, 2017. október 9.
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XIV. kerületi polgári halotti akv. 653/1950. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 2.)
- ↑ Krupka Andrásné gyászjelentése (1957)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 1480/1907. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 2.)
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon I–II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967-1969
- Kovács (Krupka) András. In Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. III. kötet (Komló-kert – Püspöki Imre). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1930]. 22. o.
- Lajta Andor: A magyar filmlaboratóriumok története 1901–1961