Erődi Jenő

Erődi Jenő
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1929)
Született	Ehrendiener Jenő 1882. június 2. Nagykikinda
Elhunyt	1944. december 12. (62 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	színész színháztörténész költő újságíró bibliográfus rendezőasszisztens
A Wikimédia Commons tartalmaz Erődi Jenő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Erődi Jenő, születési és 1902-ig használt nevén Ehrendiener Jenő, névváltozat: Erődy (Nagykikinda, 1882. június 2. – Budapest, 1944. december 12.) színész, ügyelő, költő, újságíró, színháztörténész, bibliográfus, lapszerkesztő. Az általa összegyűjtött anyag felhasználásával készült a Magyar színművészeti lexikon Schöpflin Aladár szerkesztésében.

Életútja

Ehrendiener Adolf és Ehrendiener Rozália fia. Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte. 18 éves korában a temesvári Weninger-féle színésziskola növendéke volt, egy év múlva pedig a Vígszínház színésziskolájába vették fel, ahol tanára, dr. Incze Henrik felhívta figyelmét a magyar színészet történetére. Ez időtájt a színészet lexikográfiájával foglalkozott.

Előbb vidéken működött, 1902–04-ben Szabadhegyi Aladár, 1904–05-ben Micsei F. György, 1905–07-ben, illetve 1908–10-ben Makó Lajos, 1907–08-ban Palágyi Lajos társulatainál. 1912-ben dr. Bárdos Artúrnál a fővárosi Új Színház ügyelője volt, 1913-ban a Magyar Színháznál működött, 1916-tól 1931-ig a Modern Színpad és az Andrássy úti Színház ügyelője volt. Irodalmi működését 1908-ban a miskolci Színház című lapnál kezdte, majd 1916-ban a Színházi Életnél folytatta. 1917-től több fővárosi színházi lapnak is munkatársa volt. 1929-ben megírta az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézet 60 éves történetét. Munkatársa volt a Budapest színészettörténete című monográfiának, mely művet a főváros 1930-ra tervezte kiadni. Nagyobb dolgozatai: Petőfi, a színész (Színházi Élet, 1923. karácsony), Intim Pista Naptára (Színházi Élet, 1926. karácsony).

1925-ben az Országos Színészegyesület falinaptárát szerkesztette, majd 1926-ra ismét íróasztali formában, úttörő magyar színészek életrajzaival, az 1927. évre pedig Blaha Lujza-naptárát állította össze. 1928-ra és 1929-re ismét történelmi naptárat szerkesztett, a Nemzeti Színház történetét feltüntető falinaptárral együtt. 1930-ra lexikon-naptárt szerkesztett.

1919. május 22-én Budapesten feleségül vette Schwarz Gizellát.

Munkái

• Magyar színművészeti lexikon, Budapest, 1929. 4 kötetben. Az Országos Színészegyesület kiadása.

Kéziratban

• A magyar színészet humora

Források

• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994.
• Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
• Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. Újvidék, Fórum Könyvkiadó, 2002.
• Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
• Dobrossy István–Eszenyi Miklós–Zahuczky László: Miskolci életrajzi lexikon; Pfliegler J. Ferenc Emlékére a BAZ Megyei Levéltárért Alapítvány–Miskolc Megyei Jogú Város, Miskolc, 2008.
• Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930.
• Révai nagy lexikona, 1-21.; Révai, Bp., 1911-1935
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.