Kronosztratigráfia
| Eonotéma/Eon | Időtéma/Idő (éra) | Rendszer/ időszak |
≈ Kezdete (millió év) | |
|---|---|---|---|---|
| Fanerozoikum tart.: 542 millió év | ||||
| Kainozoikum Földtörténeti újkor tartama: 65,5 millió év |
kvarter | 2,588-0 | ||
| neogén | 23,03-2,588 | |||
| paleogén | 65,5-23,03 | |||
| Mezozoikum Földtörténeti középkor tartama: 185,5 millió év |
Kréta | 145,5-65,5 | ||
| Jura | 199,6-145,5 | |||
| Triász | 251-199,6 | |||
| Paleozoikum Földtörténeti ókor tartama: 291 millió év |
Perm | 299-251 | ||
| Karbon | 359,2-299 | |||
| Devon | 416-359,2 | |||
| Szilur | 443,7-416 | |||
| Ordovícium | 488,3-443,7 | |||
| Kambrium | 542-488,3 | |||
| P R E K A M B R I U M |
Proterozoikum tart.: 1,958 milliárd év | |||
| Neoproterozoikum Új Proterozoikum tartama: 458 millió év |
Ediakarium | 635-542 | ||
| Kriogenium | 850-635 | |||
| Tonium | 1000-850 | |||
| Mezoproterozoikum Középső Proterozoikum tartama: 600 millió év |
Stenium | 1200-1000 | ||
| Ectasium | 1400-1200 | |||
| Calymmium | 1600-1400 | |||
| Paleoproterozoikum Korai Proterozoikum tartama: 900 millió év |
Statherium | 1800-1600 | ||
| Orosirium | 2050-1800 | |||
| Rhyacium | 2300-2050 | |||
| Siderium | 2500-2300 | |||
| Archaikum tart.: 1,500 milliárd év |
Neoarchaikum tart.: 300 millió év |
2800-2500 | ||
| Mezoarchaikum tartama: 400 millió év |
3200-2800 | |||
| Paleoarchaikum tartama: 400 millió év |
3600-3200 | |||
| Eoarchaikum tartama: 400 millió év |
4000-3600 | |||
| Hadaikum tart.: 600 millió év |
4600-4000 |
A kronosztratigráfia (kronos=idő (gr.); stratum=réteg(lat.)) vagy "időrétegtan" a geológiai képződmények megkülönböztetésével és csoportosításával foglalkozó tudománynak, a rétegtannak résztudománya. Célja a kőzetek képződési korának meghatározása a kőzetből vett minták alapján. A kronosztratigráfia segítségével az egymástól jól elkülöníthető kőzetek (lásd: kőzetrétegtan) képződésének időtartama is meghatározható. Ezek alapján a képződmények kronosztatigráfiai egységekbe sorolhatók, amelyek hierarchikus rendszert alkotnak. Ezek eonotéma, időtéma (ératéma), rendszer, sorozat, emelet, alemelet és kronozóna néven ismertek.[1]
Az abszolút kor alapvetően a geológiai képződmények keletkezési idején fosszilizálódott geokémiai környezet vizsgálatával határozható meg.
Módszerek
[szerkesztés]Az abszolút kormeghatározás módszerével a geokémia tudományterülete foglalkozik. Általában a kémiai izotópok arányát vizsgálja, amelyek a földtörténet során, vagy az kőzetalkotó ásványok kristályosodása óta megváltoznak, de más módszerek is léteznek. Ismertebb módszerek:
- A radioaktív izotópos módszerek általában magmás kőzetek keletkezési korának, metamorf kőzetek átalakulási idejének meghatározására, vagy üledékes kőzetek lepusztulási területének vizsgálatára alkalmazhatók a földtanban, de a régészeti leletek (pl.: égetett agyagedények) korának meghatározására is használhatók:
- A stabil izotópos módszerek a földtörténeti közelmúlt (pleisztocén-holocén) eseményeit mutatják ki:
- Termolumineszcens módszerekkel üledékes kőzetek betemetődési korát lehet vizsgálni.
- A hasadványnyom-módszerrel (angolul fission track analysis) módszerrel az atommagok hasadásának nyomaiból, illetve azok gyakoriságából következtethető ki a kőzetek 238U izotópot tartalmazó kristályainak bizonyos, ún. záródási hőmérséklet alá hűlésének kora, illetve a nyomok hossz-eloszlásából a befoglaló kőzettest hőtörténetére következtethetünk.
A kronosztratigráfia és a geokronológia fogalmak elkülönítése
[szerkesztés]| Földtörténeti (és rétegtani) egységek |
|---|
A két fogalom, de különösen a hozzájuk tartozó elnevezési gyakorlat könnyen összekeverhető még a földtudományokban járatosak számára is, mivel a kronosztratigráfiai egységek és a földtörténeti korok nevei megegyeznek, csupán a hierarchikus nevezéktani kategóriák különböznek (l. táblázat). A megkülönböztetés azért szükséges, mert a kronosztratigráfia (vagy időrétegtan) a kőzetekkel a geokronológia (vagy földtörténet) viszont az eltelt idővel foglalkozik. Egy időbeli fogalomról pedig nem lehet ugyanolyan értelemben beszélni, mint egy szikláról.
Például hivatkozhatunk a felső pleisztocén rétegsorra, ha a kavicsos folyami üledékekről vagy a lerakódott löszről beszélünk, de a Würm-glaciális a késő pleisztocén folyamán történt.
A kronosztratigráfiai táblázat tehát a Föld fejlődéstörténete során képződött kőzetekre, a geokronológiai skála pedig az eltelt időre vonatkozó hierarchikus megnevezések táblázatos gyűjteménye.
A táblázat feltünteti az idő-, vagy rétegtani egységek kezdetét és végét, valamint jellegzetes megkülönböztető színekkel szemlélteti azokat. Ezek a színek nemzetközileg elfogadott színek, amelyeket földtani térképeken és szelvényeken is alkalmaznak, de különböző kiadványok más-más színárnyalattal jellemezhetnek azonos korokat.
Irodalom
[szerkesztés]- ↑ Császár Géza 2002: A Magyar Rétegtani Bizottság által jóváhagyott geokronológiai és kronosztratográfiai terminusok - Földatni Közlöny 132/3–4, 481–483 (2002) Budapest