Ugrás a tartalomhoz

Tormay Béla

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Krenmüller Béla szócikkből átirányítva)
Tormay Béla
Székely Bertalan festménye
Székely Bertalan festménye
SzületettKrenmüller Béla
1839. október 10.
Szekszárd
Elhunyt1906. december 29. (67 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Gyermekeiöt gyermek:
Tormay Cécile
SzüleiHuber Antónia
Tormay Károly
Foglalkozásamezőgazdász,
állatorvos,
állatgyógyászati szakíró
SírhelyeFarkasréti temető (620-362. fülke)[1][2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Tormay Béla témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Az első sorban balról a negyedik ülő személy Tormay Béla

Nádudvari Tormay Béla György (Szekszárd, 1839. október 10.Budapest, 1906. december 29.) mezőgazdász, állatorvos professzor, számos állatgyógyászati alapmű szerzője.

Élete, szakmai pályafutása

[szerkesztés]

Apja Tormay (Krenmüller) Károly (18041871) szekszárdi orvos, állatorvos, építész, anyja Huber Antónia (18111893). Krenmüller Károly 1839. szeptember 30-án felvette a "Tormay" vezetéknevet a "Krenmüllert" hanyagolva.[3][4]

Pesten gazdasági gépészetet és kertészetet tanult, majd 1855-től uradalmakban dolgozott. Már diákként kitűnt pályatársai közül, így 1858-ban a pesti Állatgyógyintézetben (állatorvosi egyetemen) engedélyt kapott arra, hogy egy év alatt két évfolyamot végezhessen el. 1860-ban diplomázott, majd Bajorországban, a weihenstephani mezőgazdasági tanintézetben tanult. 1861-től a pesti Állatgyógyintézetben tanársegéd, (1865-től segédtanár).

1865-ben állt munkába. Első munkahelyei:

1873-ban kinevezték az Állatgyógyintézetben (később: Állatorvosi Tanintézet) frissen létesített állattenyésztési tanszék vezetőjévé – ez volt az első önálló állattenyésztési tanszék Magyarországon.

1875–1888 között ő volt az Állatorvosi Tanintézet igazgatója. Meghatározó szerepet játszott abban, hogy, hogy az intézmény 1881-ben átköltözhetett az új, Steindl Imre tervezte pavilonokba. Szervező munkájának eredményeként az oktatásban uralkodóvá vált a tudományos jelleg. A szükséges átszervezések feltételeit megteremtve előkészítette a talajt az intézmény úgynevezett akadémiai korszaka ( 1890–1899), majd főiskolai korszaka (1899-től) számára.

1880-ban a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium megbízásából megszervezte a minisztérium állattenyésztési osztályát, aminek ő lett az első vezetője és egyúttal a magyarországi szakoktatás felügyelője is. Fontos szerepe volt a magyarországi szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésében.

1886-tól az összes gazdasági szakiskola és akadémia igazgatója.

1896. október 10-én Tormay Béla magyar nemességet, valamint a "nádudvári" nemesi előnevet szerezte meg adományban I. Ferenc József magyar királytól.[5]

1899-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották.[6] 1904-ben vonult nyugdíjba.

Fáradhatatlanul népszerűsítette a tudományt és annak eredményeit. Ő volt az országos állatorvosi egyesület első elnöke.

Házassága és leszármazottjai

[szerkesztés]

Tormay Béla feleségül vette a római katolikus nemesi származású munkácsi Barkassy Hermine (18461920) kisasszonyt,[7] akinek a nagyszülei munkácsi Barkassy Imre (18051871), 1848-ig magyar királyi udvari ágens és álgyesti Tüköry Hermine (18171902) voltak.[8][9] Az anyai nagyapja Spiegel (Tüköry) József (17871842) építési vállalkozó, Széchenyi István munkatársa a Lánchíd építésében, aki 1831. április 8-án I. Ferenc magyar királytól nemességet és az "álgyesti" nemesi előnevet szerezte adományban.[10] A Barkassy másképp Munkácsy család pedig régi nemesi család, amelynek az első ismert őse Barkassy János, aki 1675-ben Miskolc város kapitánya volt.[11][12] Tormay Béla és Barkassy Hermine frigyéből származott:

Fontosabb művei

[szerkesztés]
Juhos László: Tormay Béla emléktáblája szülőháza falán
  • Lófogtan (Pest, 1862)
  • Általános állattenyésztéstan (Pest, 1871),
  • Gazdasági lótenyésztés (1872),
  • A falusi lótenyésztő (Debrecen, 1873),
  • A tenyész-szarvasmarhák, juhok és sertések… (Budapest, 1885);
  • A szarvasmarha és annak tenyésztése (1–3., Budapest, 1887–90),
  • Az átörökítés (Budapest, 1891);
  • A mezőgazdát is érdeklő néhány városi ügyről (Budapest, 1891);
  • A háziállatok tenyésztése (Budapest, 1896);
  • Mezőgazdasági vezérfonal… (Budapest, 1896);
  • Állatorvosi feladatok a köztenyésztés terén (Budapest, 1902);
  • Nádudvar uram vasárnapi beszélgetései mezőgazdasági dolgokról (1902, bőv. kiad.).
  • Lótenyésztésünket illető nézetek (Budapest, 1904).

Emlékezete

[szerkesztés]

leplezték le.

  • a A Magyar Agrártudományi Egyesület Állatorvosok Társasága centenáriumára Béla érmet[halott link] adott ki. A 103 mm átmérőjű kerek terrakotta érme Juhos László műve; 250 példányban adták ki.
  • a Nemzetközi Zoonosis Konferencia Tormay Béla emlékplakettet adott ki
  • mellszobrát, Grantner Jenő munkáját 1966. november 19-én leplezték le Budapesten, az István út 2. előtt
  • 2002-ben róla nevezték el a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumának egyik szakkollégiumát.
  • Róla nevezték el Debrecen-Pallag egyik utcáját, mely a volt Dohánykutató területén kialakított lakóparkban található.

Hivatkozások

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]