Ugrás a tartalomhoz

Krasznahorka vára

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Krasznahorkai tűzvész szócikkből átirányítva)
Krasznahorka
vára
Hrad Krásna Hôrka
Ország Szlovákia
Mai településKrasznahorkaváralja

Épült14. század
Elhelyezkedése
Krasznahorka vára (Szlovákia)
Krasznahorka vára
Krasznahorka
vára
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 39′ 30″, k. h. 20° 36′ 01″48.658333°N 20.600278°EKoordináták: é. sz. 48° 39′ 30″, k. h. 20° 36′ 01″48.658333°N 20.600278°E
Krasznahorka
vára weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Krasznahorka
vára
témájú médiaállományokat.

Krasznahorka vára (szlovákul: Hrad Krásna Hôrka) Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában van. Krasznahorka neve szláv kifejezés: "szép hegyecske".

Fekvése

[szerkesztés]

Rozsnyótól 6 km-re keletre található.

Története

[szerkesztés]

A várat a 13. század második felében a Csetneki és Máriássy család építtette, utóbbiak 1290-től 1352-ig birtokolták. 1352-ben a Bebekek[1] szerezték meg és bővítették.[2] Oklevél 1341-ben említi először. Az 1440-es években Giskra serege foglalta el, majd Hunyadi Mátyás visszavette. 1556-ban I. Ferdinánd serege sikertelenül ostromolta. 1566-ban Schwendi Lázár vette be, királyi tulajdonba került, s irányítására az uralkodó várkapitányt nevezett ki Andrássy Péter személyében, aki II. Rudolf császár szolgálatában állt, így 1575-től Andrássy-birtok lett. 1578 és 1585 között reneszánsz erődítménnyé építették ki, majd 1676-ban pompás palotává alakították.

Thomas Ender: Krasznahorka vára (1860)

1678-ban Thököly serege foglalta el, 1685-ben őrsége egyéves ostromzár után adta fel. A Rákóczi-szabadságharc idején urai, az Andrássy fivérek közül öten, (István, György, Pál, Miklós és Mátyás) csatlakoztak a kurucokhoz, s csupán Andrássy Péter tartott ki mindvégig a császár hűségén. 1706 őszén rövid ideig itt tartotta fogva II. Rákóczi Ferenc Forgách Simon grófot. A szabadságharc utolsó éveiben csak kisebb létszámú helyőrség szolgált a várban, amit Andrássy György csak 1710 novemberében adott fel báró Peter Joseph de Viard császári tábornoknak.

Az Andrássy család jelmondata a címeren: Non videri sed esse, azaz "Nem látszani, hanem lenni"

1812-ig lakták, 1817-ben a felsővárba villám csapott, és legrégebbi részei leégtek, de a többi a 2012-es tűzvészig teljes épségben állt.

Fényes Elek szerint a vár „egy azon kevés honi lovagvárak közül, mellyek mind e mai napig épségben megmaradtak. Épült egy gyönyörű teke formáju hegy legfelső csucsára; kőfal és sáncz nélkül, csupán tornyoktól és bástyáktól ékesitve. Első épitői leghihetőbben hussiták voltak a 15-dik századból, vagy épen Krasznahorka örökös urai a Bebek nemzetségbeliek, kiktől a hussiták elvévén, csak I. Mátyástól kaphatták ismét vissza, s meg is tarták 1566-ig, a midőn Bebek György már 2-szor pártolván el törvényes királyától, Krasznahorkát Svendi Lázár, cs. vezér elfoglalta, s várnagynak Andrásy Pétert helyezé oda. Későbben az Andrásyak hűségük miatt erdélyi jószágaiktól elesvén, pótlásul a krasznahorkai várat s uradalmat kapták meg, s mindez ideig a nagyérdemü Andrásy grófi nemzetség birja.”[3]

1920-ig, a trianoni békeszerződésig Gömör és Kis-Hont vármegyéhez tartozott.

A 2012-es tűzvész

[szerkesztés]

2012. március 10-én, szombat délután, a szlovákiai parlamenti választás napján két (11 és 12 éves), a vár alatti illegális telepen élő gyerek cigarettázás közben felgyújtotta a füves domboldalt.

A vár helyreállítása 2013 októberében
A több száz éves kultúrtörténeti emlék berendezésének díszes 12 széke egyedülálló, mert minden szék mérete különböző, a széklábakat a tanácskozáson résztvevők magasságához igazították. Így amikor üléseztek, és az elnök körbenézett, akkor az asztalnál ülők feje azonos magasságban volt[4]

Az erős szélben a tetőszerkezet is lángra kapott és beomlott, de a mennyezetek többnyire megóvták a termeket. A gyors tűzoltásnak köszönhetően a falak nagyrészt épen megmaradtak.[5] A mentésben a szlovák hadsereg is részt vett.

A hat órán keresztül tartó tűzben kiégett a legrégebbi, gótikus palota-rész, bennégett Andrássy Gyula fegyvergyűjteménye. Megsérült a reneszánsz palota egy része, megrongálódott a harangtorony a benne található három haranggal.[6] Vasárnap a nagy szélben ismét kigyulladt a vár, de hamar eloltották. Ekkor a nagy tanácsterem mennyezete szakadt be, miután egy falat a szél rádöntött. Itt több száz éves bútorok voltak.

Az alsóvárat, a középső-várban a Rákóczi-traktust és a Franciska-gyűjteményt, a kripta és a kápolna belső tereit nem érintette a tűz. Daniel Krajcer szlovák kulturális miniszter szerint a gyűjtemény 90%-a megmaradt, ezeket a Betléri Múzeumba, valamint a kassai Kelet-szlovákiai Múzeumba és a Műszaki Múzeumba szállították át. A vár 11,6 millió eurós biztosítással rendelkezett.[7] A felújítás költségeit 15 millió euróra becsülik.[8]

A felújítás során a szocialista időszakban végzett szakszerűtlen beavatkozásokat is kijavították. A 20. század eleji állapot helyreállítását tűzték ki célul.[9]

Egyházi nevezetessége

[szerkesztés]

A várkápolnában levő, 1739-ből származó Segítő Szűzanya kegyképe búcsújáróhely.

Múzeum

[szerkesztés]

A várban a tűzvészig múzeum is működött. A fegyver- és bútorgyűjtemény mellett festmények és különleges kürtök is megtekinthetők voltak.

Érdekesség

[szerkesztés]

A várban forgatták 1976-ban Mikszáth Kálmán Beszterce ostroma című regényének Zsurzs Éva rendezte tévéfilm-változatát.

Képek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Basics Beatrix: Krasznahorka büszke vára... Rubicon, 4–5. sz. (2014)
  • Dobroslava Menclová 1955: Krásna Hôrka. SVKL, Bratislava.

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Krásna Hôrka
A Wikimédia Commons tartalmaz Krasznahorka vára témájú médiaállományokat.