Garamkirályfalva

	Garamkirályfalva
	Garamkirályfalva látképe ma
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Alapítás éve	1264
	Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 42′ 42″, k. h. 19° 07′ 48″48.711720°N 19.129860°EKoordináták: é. sz. 48° 42′ 42″, k. h. 19° 07′ 48″48.711720°N 19.129860°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Garamkirályfalva témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Garamkirályfalva (szlovákul: Kráľová) Besztercebánya városrésze, egykor önálló község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben.

Fekvése

A városközponttól kb. 3 km-re délre, a Garam jobb oldalán fekszik. A területén húzódik keresztül az R1-es autóút, valamint a 2415-ös út. Keleti szélén a Zólyom-Ruttka vasútvonal található, melynek állomása is található itt, amely a Radvánnyal való egyesülést követően felvette annak a településnek nevét.

Története

1264-ben említik először mint „Villa reginalis Querali”. Egykor királyi szolgálatban álló szolganépek, erdőőrök, halászok települése volt. A zólyomi váruradalomhoz tartozott. 1710-ben említik Gerhard György kuruc szenátor itteni kastélyát, melynek négyszögletű udvarát fal keríti. 1790 és 1848 között acélüzem működött területén.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KIRÁLYFALVA. Tót falu Zólyom Várm. földes Ura G. Eszterházy, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Radványhoz közel, és annak filiája, határja termékeny, fája tűzre, és épűletre van elég.”^[1]

1828-ban 17 háza és 81 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal foglalkoztak és besztercebányai üzemekben dolgoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről: „Királyfalva, tót falu, Zólyom vmegyében, rónán, a Garan mellett, Radván tőszomszédságában, ut. post. Beszterczebánya. Földe televényes termékeny, minden gabonanemet megterem, még a kukoriczát is. Van 5 3/4 urbéri telke, és terjedelmes földesuri majorsága. Lakja 158 kath., 214 ev. Nevezetes épülete a toborzók laktanyája és Tihanyi kastélya, mind a kettő a 16-ik század elejéről. Van itt 7 puskaporgyár, mellyekben 24 ember foglalatoskodik, s évenkint 200-250 mázsa lőport készit, melly a bányákban alkalmaztatik. Birják a kir. kincstár, Tihanyi és Radvánszky család.”^[2]

1910-ben 631, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott.

Az első világháború után bőrgyár, téglagyár, pálinkafőzde üzemelt itt a Hegedűs család birtokán. A szovjet megszálllást követően építőipari objektumok, péküzem létesült a területén. 1960-tól autójavító üzem kezdte meg működését. Garamkirályfalva 1964-ben egyesült Radvánnyal Radvaň-Kráľová (Radvány-Királyfalva) néven, majd 1966-tól Besztercebánya része lett. Jelenleg kb. 5000 lakosa van.

Külső hivatkozások

Garamkirályfalva a térképen

Lásd még

Jegyzetek

↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Ez a szlovákiai településrészről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

[1] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[2] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]