Kovács Albert (irodalomtörténész)
| Kovács Albert | |
| Született | 1928. február 29. Mezőcsávás |
| Elhunyt | 2015. április 27. (87 évesen) Port Cetate |
| Állampolgársága | román |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | kritikus, esztéta, irodalomtörténész, műfordító |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kovács Albert (Mezőcsávás, 1928. február 29. – Port Cetate,[1] 2015. április 27.[2]) kritikus, esztéta, irodalomtörténész, műfordító.
Életútja
[szerkesztés]A marosvásárhelyi Református Kollégiumban érettségizett (1948); egy esztendeig a Bolyai Tudományegyetem irodalom szakos hallgatója, majd a szverdlovszki egyetemen oroszul folytatta és fejezte be tanulmányait (1949–54). A bukaresti Makszim Gorkij Intézetben tanársegédként működött (1954–56). Újabb orosz irodalmi tanulmányok során (1956–59) Moszkvában Belinszkij esztétikájáról írt dolgozatával doktorált. Bukaresti munkahelyére visszatérve előadótanár, tanszékvezető (1959-63), a bukaresti egyetem előadótanára (1963-tól), docens doktor 1970-től. 1961–63, majd 1990–91-ben volt az orosz tanszék vezetője.[3]
Első írása Reményik Sándorról az Utunkban jelent meg (1949), majd ugyanitt Az irodalomelmélet tanítása a Szovjetunióban (1950/23) címmel értekezett. Újabb cikkeit Csehovról, Tolsztojról, Ajtmatovról, Turgenyevről, Lenin és Lunacsarszkij kapcsolatairól az Igaz Szó közölte (1960-70), A regényeposz esztétikája című tanulmányával a Korunkban (1963/10) szerepelt.
Közben a Secolul 20 világirodalmi folyóirat rovatvezetője. Román nyelvű tanulmányaival a Viața Românească, România literară hasábjain jelentkezett, ez utóbbiban Méliusz József (1984/21) és Sütő András (1984/25) művét mutatta be. Mint műfordító együttműködve feleségével oroszul tolmácsolta Asztalos István és Sütő András válogatott írásait.
Az irodalmi komparatisztika terén az Előre hasábjain ismertette az első romániai összehasonlító irodalomtudományi konferencia (1967) eredményeit. Dosztojevszkij-tanulmányaiból kötete is jelent meg az Univers Könyvkiadónál (Poetica lui Dostoievski, 1987), a budapesti Szovjet Irodalom című folyóirat pedig Ady és Jeszenyin „ellentéteinek összecsengésé”-ről írt dolgozatát (1985) közölte, s itt jelent meg Bulgakov-tanulmánya is (1988).
Mint irodalomesztéta az alkalmazott poétika híve volt.
Egyetemi jegyzeteket adott ki a XIX. századi orosz irodalomtörténetről (1968), A művészetről címen a Téka-sorozat számára válogatta, bevezető tanulmánnyal, jegyzetekkel látta el és részben fordította Dosztojevszkij naplójegyzeteit, leveleit és töredékeit (1980). Tanulmány-, esszé- és műelemzés-gyűjteményei: Műfajok, műformák, motívumok (1989); Szépeszmény poétikák (1999).
Irodalom
[szerkesztés]- P. Ivanova-A. Bribikov: Novije trudi... Ruszkaja Lityeratura, Leningrád 1977/4.
- Rudolf Neuhäuser: Das Frühwerk Dostoevskijs. Heidelberg 1979. 167-68. *Matei Zamfir: Poetica lui Dostoievski. România Literară 1987/29.
- Angi István: Dosztojevszkij és a megkettőződés sokszólamúsága. Utunk 1987/40.
- Szávai Géza: „Nem érdekel az absztrakt szellemi torna.” Beszélgetés Kovács Alberttel. A Hét 1987/46.
- Constantin Crișan: Visul hermeneutic. Viața Românească 1988/8.
- Kozma Dezső: Művek, műfajok. Látó 1990/3.
- Borcsa János: Egy irodalomtudós műhelyéből. Korunk 1990/9.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ confluente.ro Archiválva 2015. május 21-i dátummal a Wayback Machine-ben Port Cetate helység a Duna mentén Calafat és Turnu Severin között, ahol vejének, Mircea Dinescunak birtoka van. A helység a román Wikipéiában sem szerepel.
- ↑ Krónika, 2015. április 28.
- ↑ Erdélyi Napló, (Nagyvárad), 1995. július 26. (Udvardy Frigyes adatbankja nyomán.)
Források
[szerkesztés]- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés III. (Kh–M). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion. 1994. ISBN 973-26-0369-0
.svg){kind=small}