Kosztolányi-Kann Gyula
| Kosztolányi-Kann Gyula | |
.jpg) | |
| Született | Kan Gyula 1868. január 9.[1][2] Pest |
| Elhunyt | 1946. január 5. (77 évesen)[3] Budapest[4] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kosztolányi-Kann Gyula témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
.jpg)
Kosztolányi-Kann Gyula,[5] született Kan Gyula (Pest,[6][7] 1868. január 9.[8] – Budapest, 1946. január 5.[9]) magyar festő és építész.
Életpályája
[szerkesztés]Kan Lipót pálinkakereskedő (1835–1917)[10] és Ernst Rozália fia. Építésszé képezte magát, de ideális terveken kívül, amelyek kötetekben jelentek meg, alig épített, pedig lettek volna megrendelései. Budapesti épületei közül legismertebb a Kelenhegyi-úti Műterem-bérház. Festeni Budapesten tanult Karlovszky Bertalannál, majd Münchenben Hollósy Simonnál, s előbb naturalisztikus, később életképszerű tájképeket állított ki, melyeken Henri Matisse, Paul Gauguin, Paul Cezanne festészetének színvilága és vonalvezetése is érződik.
A MIÉNK képzőművészeti csoportosulás alapító tagja, s tagja.[11]
A Műcsarnok 1911-es kiállításán egy tájképével, Szeptemberi délután cíművel a Ráth György-díjat, Badeni motívum c. képével 1913-ban a Nemzeti Szalon aranyérmét nyerte el. Legtöbb műve magántulajdonba került, de több művét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria is.
Kosztolányi-Kann Gyuláról Márk Lajos (1867–1942) festett arcképet az utókor számára.
Házastársa Hertzka Irén volt, akivel 1896. május 24-én Budapesten kötött házasságot.[12]
Ismertebb festményeiből
[szerkesztés]- Szeptemberi délután (1911)
- Borús nap (1912; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)
- Vízparti sétány (1912)
- Házak a víz partján (MNG)
- Külváros télen (MNG)
- Kisváros
- Látkép
- Tájkép
- Ódon házak
- Tornác
- Hollandi házak
Ismert épületei
[szerkesztés]- 1895–1897: Gellérthegyi Kioszk, Budapest, Gellért-hegy – 1941-ben elpusztult[13]
- 1901: Tóásó Pál villája, 1145 Budapest, Bosnyák u. 1/b[14][15]
- 1902/1903: műterembérház, 1118 Budapest, Mányoki út 1.[14][16]
- 1903: lakóház, Budapest, Hegedüs Gyula u. [?][14]
- 1903–1904: lakóház, 1053 Budapest, Kossuth Lajos u. 17.[14][17]
- 1904–1905: Hertzka-Milkó-ház, 1132 Budapest, Radnóti Miklós u. 13. / Visegrádi u. 19.[18][19]
- 1904–1905: lakóház, 1137 Budapest, Radnóti Miklós u. 9. / Kresz Géza u. 22.[14][19][20]
- 1908: lakóház, 1137 Budapest, Radnóti Miklós u. 5-7.[21]
- ?: bérház, Budapest, 1094 Budapest, Ferenc körút 29.[22]
Az ő tervei alapján építették át 1909-ben a Fodor-bérház (Budapest, Kresz Géza u. 17., tervezte: Bernovits Gusztáv, 1898) lépcsőházát.[23]
Síremlékek
[szerkesztés]- 1900: Rothermund és Minich síremlék, Budapest, Fiumei Úti Sírkert, 1086 Budapest, Fiumei út 16-18.[14]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/08483.htm, Kosztolányi Kann Gyula, 2017. október 9.
- ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DT7S-HF4, Kosztolányi Gyula, 2019. december 10.
- ↑ PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. július 7.)
- ↑ Névváltozatok: Kosztolányi (Kann) Gyula; Kosztolányi Kann Gyula; Kan Gyula
- ↑ Budapest 1873-ban jött létre. Pest-Buda település nem létezett. Több forrás helytelenül hozza a születés helyét
- ↑ Modern magyar festészet 1900-1945 - Kosztolányi-Kann Gyula - eOldal. [2018. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 9.)
- ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 34/1868. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 10.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 16/1946. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 10.)
- ↑ Kann Lipót halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 117/1917. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 10.)
- ↑ Réti István: A nagybányai művésztelep. Budapest : Kulturtrade Kiadó, 1994. 28. p. ISBN 963-7826-35-1
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 115/1896. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 10.)
- ↑ https://falanszter.blog.hu/2020/06/01/visszaepitik_a_gellerthegyi_kioszkot_es_kalvariat
- ↑ a b c d e f Gerle, i. m., 102. o.
- ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapesthely.php?kerulet=14&cim=bosnyak-u-1b&cimtxt=Bosny%C3%A1k%20utca%201/b
- ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapesthely.php?kerulet=11&cim=manyoki-u-1&cimtxt=M%C3%A1nyoki%20utca%201%20-%20Kelenhegyi%20%C3%BAt%2012-14
- ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapesthely.php?kerulet=05&cim=kossuth-l-u-17&cimtxt=Kossuth%20Lajos%20utca%2017
- ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapesthely.php?kerulet=13&cim=visegradi-u-19&cimtxt=Visegr%C3%A1di%20utca%2019
- ↑ a b https://www.budapest13.hu/wp-content/uploads/2014/01/budapest_xiii_kerulet_vedett_epiteszeti_ertekei_kiadvany2.pdf
- ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapesthely.php?kerulet=13&cim=radnoti-miklos-u-9&cimtxt=Radn%C3%B3ti%20Mikl%C3%B3s%20utca%209
- ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapesthely.php?kerulet=13&cim=radnoti-miklos-u-5-7&cimtxt=%20Radn%C3%B3ti%20Mikl%C3%B3s%20utca%205-7
- ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapesthely.php?kerulet=09&cim=ferenc-krt-29&cimtxt=Ferenc%20k%C3%B6r%C3%BAt%2029
- ↑ Bolla, i. m., 151. o.
Források
[szerkesztés]- (szerk.) Éber László: Művészeti lexikon A-tól Z-ig (Építészet – Szobrászat – Festészet – Iparművészet), Merényi Könyvkiadó, Budapest, é. n. [1990-es évek] ISBN 963-698-038-1
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [1]
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929.
- Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-15-4278-5
