Ugrás a tartalomhoz

Koszmosz–396

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Koszmosz–396
GyártóRKK Enyergija
TípusZenit-4M
Indítás dátuma1971. február 18.
Indítás helyePleszeck űrrepülőtér, 43. indítóállás
HordozórakétaVoszhod hordozórakéta

COSPAR azonosító1971-014A
SCN04959
SablonWikidataSegítség

A Koszmosz–396 (oroszul: Космос 396) Koszmosz műhold, a szovjet műszeres műhold-sorozat tagja. Továbbfejlesztett, manőverezésre képes Zenyit-4M felderítő műhold.

Küldetés

[szerkesztés]

A Zenyit–2M (11F691) továbbfejlesztett, nagyobb felbontású fényképezőgéppel ellátott, harmadik generációs műhold, katonai és állami célokat szolgált.

Jellemzői

[szerkesztés]

Az OKB–1 tervezőirodában fejlesztették ki, sorozatgyártásuk Kujbisevben folyt. Üzemeltette a Honvédelmi Minisztérium (oroszul: Министерство обороны – МО).

Megnevezései: Koszmosz–396; Космос 396; COSPAR: 1971-014A; Kódszáma: 4959.

1971. február 18-án a Pleszeck űrrepülőtérről, az LC–43/3 (LC–Launch Complex) jelű indítóállványról egy Voszhod (11A57) típusú hordozórakétával juttatták alacsony Föld körüli pályára (LEO = Low-Earth Orbit). Az orbitális egység pályája 89,4 perces, 65,4 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 205 kilométer, apogeuma 286 kilométer volt.

Tömege 6300 kilogramm. A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított űreszköz. Fényképezőgépe a Ftor–6 volt. Áramforrása kémiai akkumulátorok, szolgálati élettartama 24 nap. Manőverezésre alkalmas űreszköz.

1971. március 3-án 12 nap (0,03 év) szolgálati idő után, földi parancsra belépett a légkörbe és hagyományos – ejtőernyős leereszkedés – módon visszatért a Földre.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Elődje:
Koszmosz–395

Koszmosz-program
1969–től

Utódja:
Koszmosz–397