Koszmosz–249
| Koszmosz–249 | |
| Ország |  Szovjetunió |
| Gyártó | NPO Masinosztrojenyija |
| Típus | ISZ–A |
| Rendeltetés | elfogóvadász |
| Küldetés | |
| Indítás dátuma | 1968. október 20. 04:04 UTC |
| Indítás helye | Bajkonuri űrrepülőtér, LC–90/20. sz. indítóállás |
| Hordozórakéta | Ciklon–2A |
| Tömeg | 4000 kg |
| Energiaellátás | napelem/akkumulátor |
| Pályaelemek | |
| Pálya | alacsony Föld körüli pálya |
| Pályamagasság | 493/2157 km |
| Inklináció | 62,35° |
| Periódus | 112,13 perc |
| COSPAR azonosító | 1968-091A |
| SCN | 03504 |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Koszmosz–249 (oroszul: Космос 249) szovjet katonai tesztűreszköz, az első elfogóvadász műhold.
Küldetés
[szerkesztés]Manőverezésre felkészített elfogóvadász műhold. Az anti-műhold fegyverek (ASAT) célja, hogy a világűrből támadó, nukleáris robbanótöltettel felszerelt műholdakat megsemmisítse.
Jellemzői
[szerkesztés]A Központi Mérnöki Tervezőiroda (oroszul: Центральное конструкторское бюро машиностроения – ЦКБ) tervezte és felügyelte építését. Az ISZ–A és az ISZ–P műholdakat a Cselomej vezette OKB–52 fejlesztette ki és építette meg. Üzemeltetője a moszkvai Honvédelmi Minisztérium (oroszul: Министерство обороны – MO).
Megnevezései: COSPAR: 1968-091A; SATCAT kódja: 3504.
1968. október 20-án a bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy Ciklon-2 (11K67) hordozórakétával juttatták Föld körüli, közeli körpályára. Az orbitális egység pályája 112,13 perces, 62,35° hajlásszögű, az elliptikus pálya perigeuma 493 kilométer, apogeuma 2157 kilométer volt.
ISZ–A (истребитель спутник-активный – ИС–А) elfogóvadász-műhold. Formája hengeres, átmérője 1,5 méter, hossza 4,5 méter, hasznos tömege 3320 kilogramm. Az űreszközre 8 napelemtáblát rögzítettek, éjszakai (földárnyék) energiaellátását újratölthető kémiai akkumulátorok biztosították. Mikrofúvókáival segítette a stabilitást és a szükségszerű pozícióváltoztatást.
Két részből állt:
- fő rész: vezérlési, célzómodul; számítógép; optikai rendszer; 300 kilogrammos repeszgránát,
- hajtóanyag (300 másodperces működéshez) és a többször újraindítható mikromotor.
1968. október 20-án a Koszmosz–248 felderítését követően önrávezetéssel (hajtóműveinek üzembe helyezésével) megközelítette, majd felrobbantotta 300 kilogrammos bombáját, hogy az irányított repeszek megsemmisítsék célját. Beállítási problémák miatt a célmegsemmisítés eredménytelen maradt.
Források
[szerkesztés]- Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Koszmosz–249. lib.cas.cz. [2013. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 28.)
- Koszmosz–249. spacefacts.de. (Hozzáférés: 2013. május 28.)
- Koszmosz–249. astronautix.com. [2013. november 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 4.)
- Koszmosz–249. astronautix.com. (Hozzáférés: 2014. május 4.)
- Koszmosz–249. hobby.ru. (Hozzáférés: 2014. május 4.)
|
Elődje: |
Koszmosz-program |
Utódja: |
