Ugrás a tartalomhoz

Koszmosz–157

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Koszmosz–157
TípusZenyit–2
Indítás dátuma1967. május 12.
Indítás helyeBajkonuri űrrepülőtér, 1. indítóállás
HordozórakétaVosztok–2 hordozórakéta

COSPAR azonosító1967-044A
SCN02781
SablonWikidataSegítség

A Koszmosz–157 (oroszul: Космос 157) a szovjet Koszmosz műhold-sorozat tagja. Első generációs Zenyit–2 felderítő műhold.

Küldetés

[szerkesztés]

Kialakított pályasíkja mentén fototechnikai felderítést, műszereivel atomkísérletek ellenőrzését végezte. Technikai eszközeivel meteorológiai előrejelzést elősegítő fotófelvételeket is készített.

Jellemzői

[szerkesztés]

Az OKB–1 tervezőirodában kifejlesztett és építését felügyelő műhold. A Zenyit–2 ember szállítására fejlesztett űreszköz, hasznos terében helyezték el a műszereket. Dnyipropetrovszk (oroszul: Днепропетровск), Ukrajnában OKB–586 a Déli Gépgyár (Juzsmas) volt a központja több Koszmosz műhold összeszerelésének. Üzemeltetője a moszkvai MO (Министерство обороны) minisztérium.

1967. május 12-én a Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról Voszhod (11A57) hordozórakétával juttatták Föld körüli pályára. Az orbitális egység pályája 89,6 perces, 51,26 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya-perigeuma 249 kilométer, apogeuma 262 kilométer volt. Hasznos tömege 4730 kilogramm. A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított tudományos-kutató űreszköz. Áramforrása kémiai akkumulátorok, szolgálati élettartama 12 nap.

A Koszmosz–153 programját folytatta. Kialakított pályasíkja mentén alacsony felbontású fototechnikai felderítést, műszereivel atomkísérletek ellenőrzését végezte. A fedélzeten elhelyezett rádióadó által sugárzott jelek fáziskülönbségének méréséből következtetéseket lehetett levonni az ionoszféra szerkezetéről. Az éjszakai ionoszféra F-rétege magasságbeli és kiterjedésbeli inhomogenitásainak mérése a 20 MHz-es fedélzeti adó jeleinek fluktuációváltozásaiból történt. Kamerái SZA-10 (0,2 méter felbontású), SZA-20 (1 méter felbontású) típusú eszközök voltak.

1967. május 20-án 8 napos szolgálat után, földi parancsra belépett a légkörbe és hagyományos módon – ejtőernyős leereszkedés – visszatért a Földre.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Elődje:
Koszmosz–156

Koszmosz-program
1967

Utódja:
Koszmosz–158