Koszmosz–1374

Koszmosz–1374
Ország	Szovjetunió
Típus	orbitális repülés
Indítás dátuma	1982. június 3.
Indítás helye	Kapusztyin Jar
Hordozórakéta	Koszmosz–3M
COSPAR azonosító	1982-054A
SCN	13257
Sablon • Wikidata • Segítség

Koszmosz–1374 (oroszul: Космос 1374) Koszmosz műhold, a szovjet műszeres műhold-sorozat tagja. Technológi műhold, a BOR–4 (oroszul: Беспилотный Орбитальный Ракетоплан 4) az űrállomások programjának egyik szállító-ellátó/visszatérő egységének technikai kísérlete.

Küldetés

Űrrepülőgép-makettként technikai kísérletet hajtott végre. A világűrbe függőlegesen feljuttatva, egy Föld körüli fordulat után siklórepüléssel az Indiai-óceánra tért vissza. Mentőhajó vette a fedélzetére.

Jellemzői

Az LII (oroszul: Летно-исследовательский институт – ЛИИ) tervezőintézet irányításával és üzemeltetésével készült űrrepülő.

1982. június 3-án a Kapusztyin Jar rakétakísérleti lőtérről egy Koszmosz–3M (11К65М) hordozórakétával juttatták (LEO = Low-Earth Orbit) Föld körüli, közeli körpályára. Az orbitális egység pályája 88,1perces, 50,7 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya-perigeuma 158 kilométer, apogeuma 204 kilométer volt. Hasznos terhe 1450 kilogramm.

A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított tudományos-kutató űreszköz. Áramforrása kémiai akkumulátor. 150 ponton mérték a hőadatokat, amit egy telemetriai egység továbbított a Földi állomásra. Fékezőrendszere biztosította a visszatérést.

1982. június 3-án földi parancsra belépett a légkörbe, a siklási manővert követően 7.5 kilométer magasságból hagyományos – ejtőernyős leereszkedés – módon visszatért a Földre.

Források

• Koszmosz–1374. lib.cas.cz. [2013. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 26.)
• Koszmosz–1374. buran-energia.com. (Hozzáférés: 2013. május 26.)

Elődje: Koszmosz–1373

Koszmosz-program 1982

Utódja: Koszmosz–1375