Kostenszky Géza
| Kostenszky Géza | |
.jpg) | |
| Született | 1865 Bécs |
| Elhunyt | 1895. május 12. (29-30 évesen) Nyitra |
| Foglalkozása | jegyző |
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
| Halál oka | tüdőgümőkór |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kostenszky Géza (Bécs, 1865. – Nyitra, 1895. május 12.[1]) hírlapíró, Nyitra vármegyei aljegyző, a FEMKE jegyzője, majd titkára.
Élete
[szerkesztés]Szülei Kostenszky Adolf (1825-1903) és Bauer Georgine, testvérei Béla és Ella voltak. Felesége Latkóczy Irén (Latkóczy Imre belügyi államtitkár, országgyűlési képviselő és Mérey Adél lánya), lányuk Etelke (Kortsák Károly Ödön felesége).[2]
A selmecbányai evangélikus líceumban tanult, majd jogi tanulmányokat folytatott a Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetemen.[3] Az egyetemi ifjúság aktív tagja volt.[4] Egy időben Nagysurányban élt.
Nyitra vármegyében előbb pöstyéni szolgabíró, majd 5 évig vármegyei aljegyző volt. A vármegyénél vasútügyi előadó, 1891-től a nyitrai világi protestáns bizottság tagja.[5] Munkálkodásának igazi tere azonban a Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesületnél nyílt, a Felvidéken a magyar kultúra misszionáriusa volt. Szónokolt, felolvasásokat tartott, hogy propagálja az egyesület hazafias törekvéseit. Egyedül vezette az egyesület központi irodáját is, melynek titkára volt. Játszott zongorán is.[6] 1893-ban az árvai szegény szlovák gyermekek Alföldre vitelét szervezte. 1893-ban indítványozták, hogy a FEMKE feliratot intézzen a kormányhoz, hogy a sajtószabadság megóvása mellett a nemzetiségi izgatást erélyesen büntesse.[7] 1894-ben Nyitra vármegye szlovákellenes országgyűlési beadványában segédkezett.
Bírálta Grünwald Bélát, amiért az elutasította az egyházi kézben lévő népiskolák államosítását.[8]
Hosszas, súlyos betegségben szenvedett, Arcóban kezeltette magát.[9] Tüdővészben hunyt el. 1895. május 14-én temették el, a nyitrai temetőben nyugodott, mára csak a FEMKE által állíttatott sírköve maradt meg, melyet 1897-ben állíttattak.[10]
Művei
[szerkesztés]Első cikkei a Nyitramegyei Közlönyben jelentek meg, majd az általa kiadott és szerkesztett hetilapban a Felvidéki Nemzetőrben (FEMKE Közlönye 1891. január 1-től megszűnéséig szeptember 25-ig) publikált. További cikkei a Vasárnapi Ujságban és a Fővárosi Lapokban jelentek meg.
- 1888 Férfi tervez, asszony végez (vígjáték, bemutatták Nagysurányban[11])
- 1890 A felvidéki magyar közművelődési egyesület VIII. közgyűlése. Vasárnapi Ujság 419-422.
- 1893 A szinészet fürdőinkben. Fővárosi Lapok 1893/223
- 1893 A nemzetiségek és az egyházpolitikai reformok. Nemzet 12/87, 5 (március 29.)
- 1893 Nemzeti politika a Felvidéken. Budapest
- 1894 A Nyitrán 1894. évi szept. 29-től okt. 25-ig rendezett nyitramegyei házi- és nőiparkiállítás katalógusa. Nyitra
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ familysearch.org; Fővárosi Lapok 1895/131, 1530 (május 14.); Kolozsvár 9/111, 3 (1895. május 15.)
- ↑ K. G. gyászjelentése; Kortsák Etelka
- ↑ A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem almanachja 1884-1885, p. 84.
- ↑ Budapesti Hírlap 5/290, 6 (1885. október 22.); Nemzet 5/1254, 3 (1886. február 26.)
- ↑ Budapesti Hírlap 11/132, 2-3 (1891. május 14.)
- ↑ Budapesti Hírlap 10/187, 10 (1890. július 9.)
- ↑ Vasárnapi Ujság 40/38, 642.
- ↑ Vesztróczy Zsolt 2009: Grünwald Béla, a nemzetiségpolitikai gondolkodó. Kisebbségkutatás 18/1, 87 43. jegyzet.
- ↑ Fővárosi Lapok 1895/131, 1530 (május 14.)
- ↑ Budapesti Hírlap 17/103, 9 (1897. április 13.)
- ↑ Fővárosi Lapok 1888/213, 1564 (1888. augusztus 2.)
Források
[szerkesztés]- Pažitný, A. 1998: Významné osobnosti Nitry. Nitra, 174.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
- Magyar Könyvészet 1893
- Nyitramegyei Közlöny 1895/23
- Budapesti Hirlap 1895/130
- Lőrinczy György 1897, Felvidéki Ujság 4/21, 3 (május 27.)