Koronás keresztespók
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 A koronás keresztespók közelről
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Araneus diadematus Clerck, 1758 | ||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Koronás keresztespók témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Koronás keresztespók témájú médiaállományokat és Koronás keresztespók témájú kategóriát. |
A koronás keresztespók (Araneus diadematus) a pókszabásúak (Arachnida) osztályának pókok (Araneae) rendjébe, ezen belül a keresztespókfélék (Araneidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
[szerkesztés]A koronás keresztespók Európában és Észak-Amerikában fordul elő.[1][2]
Alfajai
[szerkesztés]- Araneus diadematus islandicus Strand, 1906
- Araneus diadematus nemorosus Simon, 1929
- Araneus diadematus soror Simon, 1874
- Araneus diadematus stellatus C. L. Koch, 1836
Megjelenése
[szerkesztés]Ennek a keresztespókfajnak hosszúsága eléri az 1,5 centimétert (Dél-Európában akár 2 centiméteresre is megnőhet), így Magyarország egyik legnagyobb pókfaja. Sötét-, vagy sárgásbarna potrohán húzódó fehér, kereszt alakú foltsorról ismerhető fel. A hím gyakran jelentéktelenül kis méretű, a nőstény viszont petékkel teli potroha miatt sokkal nagyobb. A potrohban lévő szövőmirigyekben termeli a pókháló anyagát. A mirigyváladékot a potroh végén nyíló szövőszemölcsökön keresztül bocsátja ki. A pók a hálót a lábai végén lévő karmok segítségével szövi.
Életmódja
[szerkesztés]A koronás keresztespók Közép-Európában mindenütt elterjedt, cserjéken, fákon, kertekben él. A keresztespókok általában hálójuk közepén ülnek, néha egy félreeső szögletben várakoznak a hálójukba repülő rovarokra. A csapdába esett rovart először csáprágójában lévő méregmirigy segítségével megbénítja, majd burkot sző köré, szerveit cseppfolyósítja és felszívja. Csípése habár kissé kellemetlen, de ártalmatlan az emberre.[3]
Szaporodása
[szerkesztés]Nyár végén, a csak 5–10 milliméter nagyságú hím óvatosan, egy beszőtt rovarral közelíti meg a nőstényt, és ezt az ajándékot addig cibálja, rezgeti, amíg a nőstény hajlandóságot nem mutat a párosodásra, és közelében mozdulatlanná nem válik. A párzás villámgyorsan végbemegy. A fűben a nőstények több petecsomagot is készítenek, amelyet sárgás, vattaszerű szövedékkel burkolnak be. A szülők elpusztulnak, a fiatal egyedek kora tavasszal kelnek ki, fejletlen alakban telelnek át, és csak a következő év augusztusában válnak ivaréretté.
Képek
[szerkesztés].JPG)
|
|
|
|
.jpg)
|
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Cross Orbweaver; at BugGuide online; retrieved April 2013
- ↑ Cross Spider, Washington NatureMapping Project
- ↑ NatureMapping Animal Facts
Források
[szerkesztés]- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6
- Michael Lohmann: Bogarak, szitakötők, pókok és más ízeltlábúak, Budapest, Panemex Kft. ISBN 963-9090-44-1
- Levi, H. W. 1971. The diadematus group of the orb-weaver genus Araneus north of Mexico (Araneae: Araneidae). Bulletin of the Museum of Comparative Zoology, Harvard 141: 131–179. [147, f. 34-41, 95, 184-186]
- Platnick, N. I. 2008. The World Spider Catalog, version 9.0. American Museum of Natural History. [1]
- Clerck, C. 1758. Aranei Svecici, descriptionibus et figuris æneis illustrati, ad genera subalterna redacti, speciebus ultra LX determinati (L. Salvii). Stockholm. Full book reference page
További információk
[szerkesztés]- koronás keresztespók - Araneus diadematus. izeltlabuak.hu . (Hozzáférés: 2020. december 10.)
- The World Spider Catalog, V7.0
