Ugrás a tartalomhoz

Korom Mihály (történész)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Korom Mihály
Született1928. július 1.
Magyarcsanád
Elhunyt2014. február 22. (85 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Gyermekeikét gyermek
Foglalkozása
  • történész
  • modernkor-történész
  • egyetemi oktató
Tisztsége
Iskolái
KitüntetéseiAkadémiai Díj (1963)
Tudományos pályafutása
Szakterület
Tudományos fokozat
  • a történettudományok kandidátusa (1957, Magyar Tudományos Akadémia)
  • a történettudományok doktora (1976, Magyar Tudományos Akadémia)

SablonWikidataSegítség

Korom Mihály (Magyarcsanád, 1928. július 1.Budapest, 2014. február 22.) magyar történész, egyetemi tanár. A történelemtudományok kandidátusa (1957), a történelemtudományok doktora (1976).

Életpályája

[szerkesztés]

Szülei Korom Mihály és Bakai Margit. Középiskoláját Makón végezte el. 1948–1952 között az ELTE Bölcsészettudományi Karának hallgatója volt. 1949–1950 között a Bukaresti Egyetemen is tanult. 1952–1957 között tudományos kutatóként dolgozott. 1953–1957 között Moszkvában aspiráns volt. 1957–1960 között a Párttörténeti Intézet tudományos titkára volt. 1960–1967 között a József Attila Tudományegyetem tanszékvezető docense volt. 1968–1975 között az ELTE Bölcsészettudományi Karának docenseként dolgozott. 1975–1990 között egyetemi tanár volt. 1975–1978 között az Új Magyar Központi Levéltár főigazgatója volt. 1978–1983 között a Kossuth Lajos Tudományegyetemen oktatott. 1983–1989 között az MSZMP Politikai Főiskola egyetemi tanára volt.

Kutatási területe Magyarország legújabb kori története, a II. világháború, az ellenállási mozgalmak és a népi demokratikus országok története.

Magánélete

[szerkesztés]

1955-ben házasságot kötött Kiss Etelkával. Két gyermekük született: Mihály (1958) és Zsuzsanna (1961).

Művei

[szerkesztés]
  • A magyar munkásmozgalom 1939-1945 (1959)
  • A fasizmus bukása Magyarországon 1943-1945 (Budapest, 1961)
  • A kommunista párt harca a munkásosztály vezette parasztegység megteremtéséért a második világháború időszakában (1964)
  • Makó, az első felszabadult magyar város II. (1974)
  • A Hitler-ellenes nemzeti kormány megteremtésének főbb kérdései Magyarországon a háború idején (1974)
  • A magyar népi demokrácia története 1944-1962 (1978)
  • Magyarország Ideiglenes Nemzeti Kormánya és a fegyverszünet 1944–1945 (Budapest, 1981)
  • Népi demokráciánk születése (1981)
  • Magyarország felszabadulásának megindulása (1982)
  • A népi bizottságok és a közigazgatás Magyarországon 1944–1949 (Budapest, 1984)
  • Magyarország 1944-ben (1984)
  • Politikuspályák (1984)
  • A magyar népi demokrácia első évei (1986)
  • Történelmi pillanat I. (1986)
  • A népi demokratikus forradalmak elméleti és történeti kérdései (1986)
  • A magyar fegyverszünet, 1945 (1987)
  • A felszabadulás utáni történetünkről (1987)
  • A személyi kultusz néhány kérdése és az európai népi demokráciák (Budapest, 1987)
  • Tanulmányok Erdély történetéből (1988)
  • Magyar hétköznapok. Rákosi Mátyás két emigrációja között, 1944-1956 (1988)
  • A szocializmus koncepciói és gyakorlata az 1950-es években (1989)
  • Felszabadulás és/vagy megszállás? (Budapest, 1990)
  • Fejezetek az ellenállás történetéből (1994)
  • Az 1944. év históriája (1994)
  • Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány, 1944–1945 (Budapest, 1995)
  • A magyarországi németek hozzájárulása a közös haza építéséhez (1996)
  • A magyarországi németek elhurcolása és elüldözése (1996)
  • A Márciusi Front (1997)
  • Finnország önvédelmi háborúja (2000)

Díjai

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]