Koro nyelv
| Koro Koro | |
| Beszélik | India, Arunácsal Prades állam |
| Beszélők száma | 800 - 1200 fő |
| Nyelvcsalád | sino-tibeti nyelvcsalád tibeto-burmai ág koro |
| Írásrendszer | nincs írásbelisége |
A koro egy körülbelül 800-1200 ember által beszélt indiai nyelv, mely a sino-tibeti nyelvcsalád tibeto-burmai ágához tartozik.
A koro nyelvet India legkeletibb, Arunácsal Prades nevű tartományának Kelet-Kameng kerülete nyugati részében használják. Beszélőinek legnagyobb része idős ember. A nyelvet használók az aka és midzsi nyelveket beszélő hrusso népcsoport tagjai között élnek, de az alapvető szókincshez tartozó szavaik, pl. a számok és testrészek elnevezései alapján nyelveik csak távoli rokonságban állnak. Bár a koro hasonlóságokat mutat a tőle keletebbre beszélt tani nyelvvel is, úgy tűnik, leginkább mégis a tibeto-burmai nyelvek egy önálló tagájnak tekinthető.
Felfedezése
[szerkesztés]A korót önálló nyelvként először 2008-ban írta le egy amerikai és indiai nyelvészekből álló kutatócsoport, név szerint David Harrison, Gregory Anderson és Ganesh Murmu, miközben az aka, más néven hruso törzs nyelvét dokumentálták a National Geographic Society támogatásával zajló kutatás keretében. A nyelvet először az aka egyik nyelvjárásaként írták le, később azonban a nagyfokú eltéréseket megismerve arra a megállapításra jutottak, hogy önálló nyelvről van szó. A felfedezésnek azonban korábbi előzményei is voltak. Az Ethnologue nyelvkatalógus szerint »egy 2005-ös kutatás jelentést tesz a Kelet-Kameng körzetben élő akák "koro aka" elnevezésű csoportjáról, mely elkülönül a nyugat-kamengi "hruso aka" népcsoporttól«.[1]
