Kopasz Detonáta
| Kopasz Detonáta | |
| IUCN kategória: IV (különleges élőhely) | |
 | |
| Ország |  Románia |
| Elhelyezkedése | Bucsony község |
| Legközelebbi város | Abrudbánya |
| Terület | 0,24 km² |
| Felvétel ideje | 2000 |
 Kopasz Detonáta
Pozíció Románia térképén
| |
 é. sz. 46° 16′ 38″, k. h. 23° 11′ 47″46.277220°N 23.196390°EKoordináták: é. sz. 46° 16′ 38″, k. h. 23° 11′ 47″46.277220°N 23.196390°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kopasz Detonáta témájú médiaállományokat. | |
A Kopasz Detonáta (románul Detunata Goală) kopár bazaltszikla-képződmény Romániában, a Fehér megyei Bucsony község területén; 1,2 kilométer távolságra található párja a növényzettel borított Fürtös Detonáta (Detunata Flocoasă). Az 5/2000 számú törvény értelmében országos jelentőségű természetvédelmi területnek minősül.[1]
Elnevezése
[szerkesztés]A román neve a 'mennydörgés, villámlás' jelentésű szóból származik, ami a leomló kőzetoszlopok hangjára utal.[2] 1941-ben a honvéd Térképészeti Intézet kezdeményezte a történelmi Magyarország földrajzi neveinek egységesítését, előtérbe helyezve a magyarosítást; a Detonáta számára a Kőorgona nevet javasolták, ez azonban nem honosodott meg.[3]
Fekvése
[szerkesztés]Abrudbányától keletre, a Torockói-hegységben található,[4] Bucsony község területén, a község központjától 3 kilométerre északkeleti irányban.[5] Abrudbányától a DN74-es főúton Bucsumcserbnél letérve lehet elérni Bucsony falut,[6] ahonnan gyalogosan, a templom mellett induló jelzett turistaúton lehet a Detonátákat megközelíteni.[7]
Jókai Mór idejében az út Abrudbányától a Detonátáig lóháton két és fél óra hosszat tartott.[8]
Keletkezése
[szerkesztés]A bazaltkúpok a pliocén végén – negyedidőszak elején bekövetkezett vulkáni tevékenység eredményeképpen jöttek létre.[9] A hatszögű oszlopok az az izzó magma hűlése miatti feszültség hatására alakultak ki.[2]
Keletkezéséshez több legenda kapcsolódik. Az egyik szerint egy dák lány beleszeretett egy tündérfiúba, a fiú apja ellenezte ezt a szerelmet, és megölte a lányt, a fiú pedig megölte az apját. Az ég haragjában sziklákká változtatta a gyilkosokat.[10] Egy hasonló történetben a lány tündér, a fiú pedig óriás.[11] Egy másik legenda szerint a Detonátákat két óriáslány építette játékból.[12]
Leírása
[szerkesztés]Az orgonasípokhoz hasonló alakzat egymás mellett sorakozó szögletes bazaltoszlopokból áll, amelyek ívelten meghajlanak. A bazalt színe feketébe hajló sötétszürke, anyaga plagioklász földpát, augit és magnetit (más források szerint olivin) keveréke. Az egyes oszlopok átmérője mintegy 95 centiméter, magasságuk 15-20 méter. Az oszlopok körül sziklatörmelék található; a sziklák tetejére ösvény vezet fel. A sziklafal 75 méter magas, legmagasabb pontja a tengerszint felett 1158 méteren helyezkedik el. A sziklaplató nyugati oldalán ered a Detonáta-patak.[5][6][7][13][14][15][16]
Az ember lelke elvész e látvány előtt! El tudnék ott reggeltől estig ülni, és bámulni magam elé és nem gondolkozni semmit, ott járna a lelkem minden egyes kövön, e roppant világoskék oszlopsoron végig; miknek egyik oldalát a nap aranyszínre festi, az egymás fölé hajló bazalt kőbálványok csarnokain, miket rétegenkint tördel alább-alább a vihar és az idő.
Olyan fenségesen emelkedik a természetalkotta remekmű egyenesen ki a földből, mint egy óriási templom homlokzata, ezernyi ezer karcsu oszlopával, mikből ha egy sor letört, mögötte látszik a másik; alant száz ölnyi távolban elomolva hevernek a legrégibb romok, most már páfránytól benőve, mohával takarva, mik egykor e tündérépület előfalát képezék.
Növényvilága
[szerkesztés]A védett terület déli, nyugati és északi oldalát elsősorban közönséges jegenyefenyőkből (Abies alba), kisebb mértékben közönséges lucfenyőkből (Picea abies) álló erdő borítja, a keleti oldalán bükkfákból és tűlevelűekből álló erdő található. A védett területén nyugati részén található bazaltoszlopok között moha, málnabokrok, hegyi szirtipáfrány (Woodsia ilvensis) és Janka-liliom (Lilium Jankae) nő. A Detunáta nyugati fala növényzet nélküli; innen kapta a "kopasz" nevet.[5]
Turizmus és természetvédelem
[szerkesztés]A 19. század közepén már ismert kirándulóhely volt; leírása szerepel De Gerando Ágost 1845-ben kiadott La Transylvanie et ses habitants című könyvében.[17] 1852-ben I. Ferenc József király is meglátogatta.[15] 1893-ban az Erdélyi Kárpát-egyesület menedékházat épített a Detonáta gerincének északi oldalán.[18][13]
Tulogdy János 1927-ben megjelent Természeti kincseink védelme Erdélyben című cikkében javasolta többek között a Detunáta védelem alá helyezését;[19] ez azonban csak 1936-ban történt meg.[5] 2000-ben országos jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánították.[1]
A művészetben
[szerkesztés]Jókai Mór 1858-ban erdélyi utazása során felkereste a Detonátát is, ennek emlékét őrzi More patrio, regényes kóborlások Erdélyben című útleírásának egy részlete és rajza a Kopasz Detonátáról,[20] illetve a keletkezés legendáját feldolgozó A detonátai óriások című költeménye.[21]
Szentimrei Jenő A Detonáta orgonája című verse 1929-ben jelent meg a Pásztortűz hasábjain.[22]
Ludwig Rohbock (1824–1893) metszeten,[23] Gruzda János (1881–1953) olajfestményen örökítette meg a sziklaalakzatot.[24]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Lege nr. 5 din 6 martie 2000 privind aprobarea Planului de amenajare a teritoriului national - Sectiunea a III-a - zone protejate. Monitorul Oficial, 152. sz. (2000. április 12.)
- ↑ a b Veres Zsolt: A mennydörgő Detunáta. akovekmeselnek.hu (Hozzáférés: 2023. április 28.)
- ↑ Kiss Jenő: Hegynevek a történelmi Magyarországon. Magyar Nyelv, XCIII. évf. 1. sz. (1997. március)
- ↑ A Kárpát-medence földrajza. Főszerk. Dövényi Zoltán. Budapest: Akadémiai. 2012. 262. o. ISBN 978 963 05 9281 9
- ↑ a b c d Cornel Gheorghe Resiga: Prezentarea, amenajarea si exploatarea turistica a ariilor protejate. Studiu de caz - Rezervatia geologica Detunata Goala. pangeea.uab.ro (Hozzáférés: 2023. április 28.)
- ↑ a b 2311. Detunáta (Erdély) (GCBA06). geocaching.hu (Hozzáférés: 2023. április 28.)
- ↑ a b Vas Géza: Erdély tájain – Jöjjön velünk a Detonátára! Szabadság, (2011. május 28.) arch Hozzáférés: 2023. április 28.
- ↑ a b Jókai Mór: Magyarhon szépségei. Budapest: Franklin-Társulat. 1910.
- ↑ Csűrös István: A Nyugati-Szigethegység élővilágáról. Bukarest: Tudományos és enciklopédiai. 1981. 19. o.
- ↑ Száz történelmi rege. Összegyüjté Kőváry László. Kolozsvár: Stein János. 1857.
- ↑ Legenda Detunatelor - o poveste cu zâne și uriași. romaniamama.ro (2020. április 23.) (Hozzáférés: 2023. április 28.)
- ↑ Magyar Zoltán: A mitikus előidők teremtményei (Óriásokról szóló mondák a magyar folklórban). Erdélyi Múzeum, LXXX. évf. 2. sz. (2018)
- ↑ a b Orosz Endre: Az E. K. E. kirándúlása a Detonátára. Erdély, XXIII. évf. 7–12. sz. (1914)
- ↑ Kőváry László: Erdélyország statisztikája. Kolozsvár: Tilsch János. 1847.
- ↑ a b Kővári László: Erdély földe ritkaságai. Kolozsvár: [Királyi Lyceum-nyomda]. 1853.
- ↑ Herepei Károly, Gáspár János: Alsófehér vármegye földrajzi és földtani leírása. In Alsófehér vármegye monografiája. Nagy-Enyed: Alsófehér vármegye közönsége. 1896.
- ↑ A. De Gerando: La Transylvanie et ses habitants. Paris: Imprimeurs-Unis. 1845.
- ↑ Jellinek János: A magyar természetjárás története. Budapest: Budapesti Túrista Egyesület. 1939. 45. o.
- ↑ Ajtay Ferenc: Dr. Tulogdi János. Művelődés, (1972. április)
- ↑ Jókai Erdélyben. Összeállította Tabéry Géza és Incze Ernő. Oradea Mare: Sonnenfeld. 1925.
- ↑ Jókai Mór: Költemények. Budapest: Révai Testvérek. 1904. = Jókai Mór összes művei. Nemzeti kiadás, 98-99.
- ↑ Galambos Ferenc: Pásztortűz repertórium : 1921-1944. mek.oszk.hu (1964)
- ↑ Detunata Gola Erdélyben. konyvmanufaktura.hu (Hozzáférés: 2023. április 28.)
- ↑ Detunata by Janos Gruzda. www.artnet.com (Hozzáférés: 2023. április 28.)
További információk
[szerkesztés]- Czajlik Zoltán: A Királykőtől Kőhalomig – ősz, fények, légi régészet. Földgömb, XXXVII. évf. 11–12. sz. (2019) [benne légi felvételek a Kopasz Detonátáról]
.svg){kind=small}