Ugrás a tartalomhoz

Kontra Ferenc (diplomata)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kontra Ferenc
Született1954. április 2. (70 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásadiplomata
Tisztsége
  • magyar nagykövet Ukrajnában (2001–2002)
  • magyar nagykövet Oroszországban (2002–2005)
  • magyar nagykövet Fehéroroszországban (2008–2012)
IskoláiTarasz Sevcsenko Kijevi Nemzeti Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Intézete (–1977)
SablonWikidataSegítség

Kontra Ferenc (Budapest, 1954. április 2.[1] – ) magyar diplomata, nagykövet.

Pályája

[szerkesztés]

1977-ben végzett az ukrajnai Tarasz Sevcsenko Kijevi Állami Egyetem(wd) nemzetközi kapcsolatok szakán, és rögtön a magyar Külügyminisztériumban kezdett dolgozni. 1980 és 1985 között az iráni nagykövetség konzulja volt, 1985-92-ig szovjet ügyekkel foglalkozott a Külügyminisztériumban,[2] ezen belül 1987-től rendszeresen tolmácsolt magyar-szovjet, illetve magyar-orosz külügyminiszteri, miniszterelnöki és államfői találkozókon. A külügyminisztériumban orosz referensitől a Független Államok Közössége témakörért felelős 9. területi főosztályvezetőig több pozíciót is betöltött.[3] 1989-90 között az ENSZ UNTAG-missziójának tagja volt Namíbiában,[2] majd az 1990-es évek elején az athéni nagykövetség első titkáraként dolgozott.[4]

2001. május 28-tól[5] Kontra volt a vezetője a kijevi magyar missziónak, Grúziában is akkreditált nagykövetként. Itt alig egy évet töltött, 2002. november 6-án már új megbízólevelét adta át Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a Kremlben.[6] Magyarország moszkvai nagykövetsége vezetőjeként három évet töltött Oroszországban nagykövetként, akkreditálva volt Fehéroroszországban, Üzbegisztánban és Örményországban is. 2005. június 3-án mentették fel, utóda Székely Árpád lett.

Kontra volt Magyarország első nagykövete Fehéroroszország minszki nagykövetségén, az újonnan nyitott diplomáciai képviselet vezetésére szóló megbízása 2008 április 2-án kelt.[7] A diplomata munkáját sok tényező nehezítette, a belorusz hatóságok nem tartják a kapcsolatot a diplomatákkal és gyakran nem is fogadják el a meghívókat, vagy visszautasítják a kezdeményezett találkozókat. Belorusz sajátosság, hogy a nekik nem tetsző politikát folytató országok diplomatáit lejáratják, ellenük sajtóhadjáratot indítanak. Kontra is hasonlóképpen járt, amikor 2011-ben egy összevágott hangfelvétel jelent meg a YouTube-on a felesége telefonbeszélgetéséről. A felvétel közreadásában való érintettségét a belorusz hatóságok tagadták, azonban az eset illeszkedett a feszült magyar-fehérorosz viszony kísérőjelenségibe.[8] Kontra 2012. március 5-ig töltötte be nagyköveti tisztségét, utóda Sziklavári Vilmos lett.[9]

Oroszul és angolul beszél, az ukránt is megérti. Felesége ukrán származású, egy lányuk van.[2]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Hermann Péter (főszerk.): MTI Ki kicsoda 2009. Budapest: MTI. 2008. 605. o.  
  2. a b c Ференц Контра: «В Венгрии нет понятия «админресурс». Столичные новости (2002. március 26.) (Hozzáférés: 2019. április 26.) arch
  3. Kontra Ferenc az új moszkvai nagykövet. Gondola.hu (2002. november 6.) (Hozzáférés: 2019. április 26.) arch
  4. Külföldön kapós a magyar útlevél. Népszabadság, LIII. évf. 188. sz. (1995. augusztus 12.) 3. o. |misc=(fizetős hozzáférés)
  5. A Köztársasági Elnök határozatai. Magyar Közlöny, 103. sz. (2001. szeptember 24.) 7041. o.
  6. Új magyar nagykövet Moszkvában. Népszava, CXXX. évf. 259. sz. (2002. november 7.) 8. o.
  7. IX. Határozatok Tára. Magyar Közlöny, 17. sz. (2014. február 7.) 2086. o.
  8. Visnovitz Péter: Bonyolult játszma részesei a szexbotrányba keveredett magyar diplomaták. Origo.hu (2011. június 11.) (Hozzáférés: 2019. április 26.)
  9. Ez nem szokványos hely egy diplomata számára. Magyar Nemzet (2012. június 29.) (Hozzáférés: 2019. április 26.) arch