Ugrás a tartalomhoz

Konföderációs dollár

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Konföderációs dollár
1000 dolláros bankjegy
1000 dolláros bankjegy
ISO 4217 kódnincs
Devizajel$ vagy C$
OrszágAmerikai Konföderációs Államok
Árfolyam
Aktuális árfolyamXE Currency Converter
Váltópénz
cent1/100
1¢, fél dolláros
Bankjegyek
Használatban50¢, $1, $2, $5, $10, $20, $50, $100, $500, $1000
A Wikimédia Commons tartalmaz Konföderációs dollár témájú médiaállományokat.

Az Amerikai Konföderáció Államok dollárja egy fizetőeszköz volt, amelyet az Amerikai Konföderációs Államok vezetett be az amerikai polgárháború előtt, miután kikiáltották a független államot. Belső értéket nem hordozó fizetőeszköz volt, elsődlegesen ígéretként beszéltek róla, miszerint értékét a polgárháború után kifizetik, hasonlóan a Magyarországon kibocsátott Kossuth-bankóhoz.

A polgárháború második szakaszában – a déli államok hadi veszteségei miatt – a fizetőeszköz iránti bizalom jelentősen csökkent, s erős infláció következett be.

Két fő sorozatot különböztethetünk meg, az 1863 előtt kibocsátott Greyback („szürkehasú”, szó szerint „szürkehátú”) sorozat, illetve az ezt követő Greenback („zöldhasú”) sorozat. A déli államok fizetőeszköze ma a gyűjtők szemében komoly értékkel bír, hiszen – különösen a polgárháború első időszakában – bizonyos címleteket nagyon kis mennyiségben bocsátottak ki.

Történeti háttér

[szerkesztés]

A konföderációs dollár, illetve elterjedt elnevezésével a „Greyback” 1861. áprilisában jött létre, két hónappal azután, hogy az Amerikai Konföderációs Államok kiléptek az Amerikai Egyesült Államokból, gyakorlatilag az amerikai polgárháború előestéjén.

Kezdetben a Konföderáció területén elfogadták ezt a pénzt, amely valójában kincstárjegy volt (hiszen későbbi fizetési, illetve több esetben kamatígéretet tartalmazott), mint fizetési eszközt. Később, mivel a kibocsátás mennyisége növekedett, valamint a fizetési ígéret beváltásának dátuma egyre tolódott, a pénz fizetőértéke jelentősen csökkent. A polgárháború vége felé 50 konföderációs dollárt kértek egy szappanért, 2700 dollárt egy hétköznapi ruháért.

A háború vége felé mint fizetőeszköz elveszítette értékét, s az Unió győzelme után azonnal meg is szüntették. A konföderációs dollárra vonatkozó belföldi, illetve külföldi követeléseket az Amerikai Egyesült Államok kormánya nem fogadta el, azokat nem fizette ki.

Előállítás

[szerkesztés]
$100 bankjegy képe, a dolgozó rabszolgákkal

A konföderáció – az USA által létrehozott sikeres tengeri és szárazföldi embargó miatt – mind megfelelő papír, mind pedig megfelelő minőségű nyomdai felszerelés szempontjából hátrányban volt, így gyakran kellett felhasználnia bankjegyein olyan nyomatokat, melyeknek nem sok köze volt az államhoz, viszont rendelkezésére álltak. Ilyen nyomatok voltak például a görög és római istenek ábrázolásai. Emellett – amikor lehetőségük volt – ábrázoltak a délieket érintő témákat, illetve személyeket, többek között George Washington[1] többször is megjelenik a címleteken. Kedvelt ábrázolás volt a mosolygós, dolgozó rabszolgák ábrázolása.

A bankjegyeken megjelenik Andrew Jackson, John C. Calhoun, Christopher Memminger, Robert M. T. Hunter, Alexander H. Stephens, Jefferson Davis, Judah P. Benjamin, Clement Clay, George W. Randolph, valamint Lucy Holcombe Pickens, aki a Dél-karolinai kormányzó felesége volt..[2][3][4][5][6]

A bankjegyeket több nyomda, illetve nyomdász készítette el a konföderáció fennállása idején. Ezeket az alábbi táblázat tartalmazza:

Nyomda (nyomdász) neve Székhely Nyomtatott tipusok Megjegyzés
National Bank Note Company New York, NY 1–4
Southern Bank Note Company New Orleans, LA 5, 6, 15, 19, 22, 31 A National Bank déli kirendeltsége.[7]
Hoyer & Ludwig Richmond, VA 7–11, 13–14, 17–18, 27–28, 35–36, 46 Louis Hoyer és Charles Ludwig nyomdászok, közreműködtek 1861–64. között[8]
Jules Manouvrier New Orleans, LA 12 A 10CS$ nyomtatásában vett részt, de a kikerülő számos hamisnak bizonyuló bankjegy miatt a szerződést törölték.[9]
Leggett, Keatinge & Ball Richmond, VA 23, 24, 32, 33 Leggett-et kémkedéssel gyanúsították meg, így a cégből kivált.[10]
Keatinge & Ball Columbia, SC
Richmond, VA 		16, 21, 25, 26, 34, 41, 49–62, 64–71 1862-ben a Keatinge & Ball áttette székhelyét Richmondba.[10]
Blanton Duncan Columbia, SC
Richmond, VA 		20, 29, 30, 37, 38, 42–45 Eredetileg Kentuckyban működött, majd Duncan áttette székhelyét Richmondba.[11]
J.T. Patterson Columbia, SC 28, 36, 39, 40,
Archer & Daly Richmond, VA 63 Elsődlegesen részvényeket és kötvényeket nyomtattak.[12]
Archer & Halpin Richmond, VA 72

Hitelesítő aláírások kérdése

[szerkesztés]

Ezek a bankjegyeket, mivel elsődlegesen olyan kincstárjegynek minősültek, amely egy későbbi fizetési ígéretre vonatkozott kézzel írták alá. Nyomtatott aláírás kizárólag az 50 centes bankjegyen volt, a többi bankjegyet Robert Tyler és Edward C. Elmore, a konföderáció pénzügyekért felelős személyei írták alá, saját kezűleg. A kézi aláírást kifejezetten azért vezették be, mert úgy gondolták, hogy ez a hamisítás ellen kiváló módszer. Viszont a bankjegykiadás mennyiségének növekedése következtében (például a T-28-as kiadású 10 dolláros bankjegyet 1074980 példányban adták ki) ez a módszer lehetetlenné vált, így végül 200 fő írta, mondhatni hamisította oda a két nevet a bankjegyekre.

Érmék

[szerkesztés]
1 centes érme, 1861
Fél dolláros érme, 1861

A polgárháború időszaka alatt nagyon kevés érmét készítettek, ennek elsődleges oka az volt, hogy nemesfémek nagyon drágák voltak, s ezt a nemesfém mennyiséget (amely korlátozott mértékben állt rendelkezésre) elsődlegesen nem a hétköznapi forgalomban, hanem főleg az Európa felé irányuló, főleg hadi kereskedelemben használták fel.

A Konföderáció története alatt két érme jutott el odáig, hogy kisebb-nagyobb mennyiségben előállításra kerüljön, 1861-ben a philadelphiai pénzverő 1 centes érmét készített, 1861-ben New Orleansban pedig fél dolláros érmét vertek.

Mind a kettőből nagyon kevés készült és maradt fenn (a fél dollárosból összesen 500 darabot készítettek). Az egy centes írás oldala az USA pennyjével (egy centes) teljes mértékben megegyezett, a fej oldalára került a megkülönböztető országjelzés.

Az elkészült pénzérmék – ritkaságuk miatt – a gyűjtők szemében nagyon értékesek.

Bankjegyek

[szerkesztés]

A konföderációs kincstárjegyek (gyakorlatilag bankjegyek) 1861 és 1864 között lettek kibocsátva, 50 centes, $1, $2, $5, $10, $20, $50, $100, $500 és $1000 névértékben, 7 sorozatban, 72 különböző kiadásban. Az erre a bankjegyeknek minősíthető ígérvényre (a polgárháború lezárulta után fizetendő) követelés mértéke, melyre a konföderáció kongresszusa ígéretet tett elérte az 1.7 billió dollárt.

A bankjegyek értékének romlását elősegítette az is, hogy az államok saját maguk is bocsáthattak ki pénzt, illetve a bankjegyek nem megfelelő biztonsági rendszere miatt a hamisítás nagy mértéket öltött. Sok kortárs hamis bankjegy lelhető ma is fel.[13]

A bankjegyek a konföderáció bukása után értéktelenné váltak, azokat felhasználni nem lehetett.

A konföderációs dollár sorozatai

[szerkesztés]
Széria Kibocsátás elrendelése Tervezett kibocsátandó mennyiség Címletek Megjegyzés
1.[14] 1861. március 9.
módosítva: 1861. augusztus 3. 		$1,000,000 (1. kibocsátás)
$1,000,000 (2. kibocsátás) 		$50, $100, $500, $1000 (i)
$50, $100 (ii) 		3,65% kamatot ígért
2.[15] 1861. május 16. $20,000,000 $5, $10, $20, $50, $100 Nem tartalmazott kamatot, a kifizetés időpontja a békekötést követő második év.
3.[16] 1861. augusztus 19.
módosítva: 1861. december 24. 		$100,000,000 (1. kibocsátás)
$50,000,000 (2. kibocsátás) 		$5, $10, $20, $50, $100 8% kamatot ígért, kifizetés időpontja a békekötést követő hatodik hónap
4.[17] 1862. április 17.
módosítva: 1862. szeptember 23. 		$170,000,000 (1. kibocsátás)
$5,000,000 (2. kibocsátás) 		$1, $2, $10, $20, $100 Bevezette az 1 és 2 dolláros címletet, s a 100 dollárosnak 2 cent/nap kamatot ígért.
5.[18] 1862. október 13. $90,000,000[19] $1, $2, $5, $10, $20, $50, $100 A kifizetés időpontja a békekötést követő hatodik hónap. Az alacsony címletek rózsaszín papíron jelentek meg.
6.[20] 1863. március 23. $50,000,000[21] $0.50, $1, $2, $5, $10, $20, $50, $100 A kifizetés időpontja a békekötést követő második év.
7.[22] 1864. február 17. $200,000,000[23] $0.50, $1, $2, $5, $10, $20, $50, $100, $500 A kifizetés időpontja a békekötést követő második év.

A konföderációs dollár katalógusa

[szerkesztés]
A Konföderációs dollár katalógusa (1861–1864)
Széria Típus[24] Kibocsátás napja[25] Utolsó kibocsátás napja[26] Érték Kép Fő motívumok, szereplők Bankjegynyomda Kibocsátott mennyiség
1Első széria
 T–1 1861. április 5. 1861. június 21. 1000$1,000 John C. Calhoun, Andrew Jackson National Bank Note Company 607[27]
T–2 1861. április 8. 1861. július 23. 0500$500 Ceres, A kereszteződés (James Smillie festménye)
 National Bank Note Company 607[28]
T–3 1861. április 5. 1861. június 21. 0100$100 Minerva, vasútvonal National Bank Note Company 1606 [29]
T–4 1861. április 5. 1861. június 21. 0050$50 Földet művelő rabszolgák National Bank Note Company 1606[30]
T–5 1861. augusztus 25. 1861. szeptember 23. 0100$100 Az igazság, Hudson River Railroad, Minerva
 Southern Bank Note Company 5798 [31]
T–6 1861. augusztus 25. 1861. szeptember 23. 0050$50 Az igazság, a mezőgazdaság és az ipar, George Washington
 Southern Bank Note Company 5798 [32]
2Második széria
 T–7 1861. július 29. 1861. október 22. 0100$100 George Washington, Ceres és Prosperina Hoyer & Ludwig (Richmond, VA)[33] 37155[34]
T–8 1861. július 29. 1861. október 22. 0050$50 Terra, George Washington Hoyer & Ludwig (Richmond, VA) 123564[35]
T–9 1861. július 25. 1861. október 26. 0020$20 vitorláshajó Hoyer & Ludwig (Richmond, VA) 264988[36]
T–10 1861. július 25. 1861. november 2. 0010$10 szabadság-allegória (ülő, illetve támaszkodó) Hoyer & Ludwig (Richmond, VA) 170994[37]
T–11 1861. július 29. 1861. szeptember 7. 0005$5 matróz és szabadság-allegória Hoyer & Ludwig (Richmond, VA) 73355[38]
T–12 N.A. N.A. 0005$5 "Confederate States of America" felirat Jules Manouvrier (New Orleans, LA) 15556[39]
3Harmadik széria
 T–13 1861. október 22. 1862. április 16. 0100$100 matróz, pamutot gyűjtő rabszolgák Hoyer & Ludwig (Richmond, VA) 629284[40]
T–14 1861. október 22. 1862. április 16. 0050$50 tengerészek, Moneta kincsesládával Hoyer & Ludwig (Richmond, VA) 469660[41]
T–15 1862. január 8. 1862. május 15. 0050$50 remény, Hudson River Railroad, igazság Southern Bank Note Company 14860[42]
T–16 1862. április 17. 1862. december 10. 0050$50 Jefferson Davis Keatinge & Ball (Richmond, VA) 425944[43]
T–17 1861. szeptember 14. 1861. november 5. 0020$20 Szabadság-allegória, Ceres, kereskedelem és navigáció allegória Hoyer & Ludwig (Richmond, VA) 43732[44]
T–18 1861. október 24. 1862. augusztus 16. 0020$20 matróz, vitorláshajó Hoyer & Ludwig (Richmond, VA) 2366486[45]
T–19 1862. január 8. 1862. május 15. 0020$20 Minerva, navigáció, kovács Southern Bank Note Company 14860[46]
T–20 1862. június 21. 1862. december 8. 0020$20 Alexander H. Stephens, ipar és kereskedelem, méhkaptár B. Duncan (Columbia, S.C.) 2834251[47]
T–21 1862. június 28. 1862. november 15. 0020$20 Alexander H. Stephens Keatinge & Ball (Columbia, S.C.) 164248[48]
T–22 1862. november 13. 1862. május 15. 0010$10 Thetis, őslakos amerikai, nő X jellel Southern Bank Note Company 58860[49]
T–23 1861. november 15. 1861. december 30. 0010$10 John E. Ward, gyapotszállító szekér, kukorica-begyűjtő Leggett, Keatinge & Ball (Richmond, VA) 20333[50]
T–24 1862. február 20. 1862. december 8. 0010$10 Robert M.T. Hunter (balra; Alfred L. Elwin (gyerek) Leggett, Keatinge & Ball (Richmond, VA) 278400[51]
T–25 1862. május 12. 1862. augusztus 9. 0010$10 Robert M.T. Hunter (balra); remény-allegória, C.G. Memminger Keatinge & Ball (Richmond, VA) 178716[52]
T–26 1862. július 12. 1862. december 8. 0010$10 Robert M.T. Hunter (balra); remény-allegória, C.G. Memminger Keatinge & Ball (Richmond, VA) 514,400[53]
T–27 1862. november 26. 1861. december 5. 0010$10 szabadság-allegória, vonat Hoyer & Ludwig (Richmond, VA) 8576[54]
T–28 1862. január 23. 1862. december 13. 0010$10 Ceres és a kereskedelem alliterációja, vonat Hoyer & Ludwig (Richmond, VA)
J.T. Patterson (Columbia, S.C.) 		1074980[55]
T–29 1862. március 17. 1862. szeptember 13. 0010$10 pamutszedés és csatorna B. Duncan (Richmond, VA) 286627[56]
T–30 1862. június 14. 1863. január 3. 0010$10 Robert M.T. Hunter (balra); General Francis Marion’s Sweet Potato Dinner; Minerva B. Duncan (Columbia, S.C.) 1939810[57]
T–31 1861. november 13. 1862. május 15. 0005$5 Navigáció, kereskedelem, mezőgazdaság, igazság, szabadság, ipar, valamint George Washington szobra Southern Bank Note Company 58860[58]
T–32 1861. november 15. 1861. december 30. 0005$5 ismeretlen fiú; gépész kalapáccsal Leggett, Keatinge & Ball (Richmond, VA) 20333[59]
T–33 1861. március 13. 1862. június 9. 0005$5 C.G. Memminger; Minerva Leggett, Keatinge & Ball (Richmond, VA) 136736[60]
T–34 1862. május 12. 1862. december 8. 0005$5 C.G. Memminger; Minerva Leggett, Keatinge & Ball (Richmond, VA) 228644[61]
T–35 1861. november 26. 1861. december 5. 0005$5 pamutszedő rabszolgák, indiai hercegnő Hoyer & Ludwig (Richmond, VA) 7160[62]
T–36 1862. március 31. 1863. január 3. 0005$5 matróz; kereskedelem-alliteráció (ülő) Hoyer & Ludwig (Richmond, VA)

J.T. Patterson (Columbia, S.C.)

3694890[63]
T–37 1862. április 7. 1862. szeptember 13. 0005$5 C.G. Memminger; ülő matróz; igazság és Ceres B. Duncan (Richmond, VA) 1002478[64]
4Negyedik széria
 T–38 0002$2 Judah P. Benjamin; Dél lecsap az Unióra B. Duncan (Columbia, S.C.) kb. 36000[65]
T–39 0100$100 fejő asszony, gőzvonat Hoyer & Ludwig (Richmond, VA)
J.T. Patterson (Columbia, S.C.) 		284000[66]
T–40 0100$100 fejő asszony, gőzvonat J.T. Patterson (Columbia, S.C.) 214400[67]
T–41 0100$100 John C. Calhoun; dolgozó rabszolgák, konföderáció-alliteráció Keatinge & Ball (Richmond, VA) 670400[68]
T–42 0002$2 Judah P. Benjamin; az dél legyőzi északot

 B. Duncan (Columbia, S.C.) 1520000[69]
T–43 0002$2 Judah P. Benjamin; az dél legyőzi északot B. Duncan (Columbia, S.C.) 194900[70]
T–44 0001$1 szabadság, hajó a tengeren; Lucy Pickens B. Duncan (Columbia, S.C.) 1689860[71]
T–45 0001$1 szabadság, hajó a tengeren; Lucy Pickens B. Duncan (Columbia, S.C.) 412500[72]
T–46 0010$10 Ceres; Robert M.T. Hunter Hoyer & Ludwig (Richmond, VA) 635250[73]
T–47 0020$20 Ceres; Robert M.T. Hunter Teszt, forgalomba nem került[74]
T–48 0010$10 Ceres; Robert M.T. Hunter Teszt, forgalomba nem került[75]
5Ötödik széria
 T–49 0100$100 katonák; Lucy Pickens; George W. Randolph Keatinge & Ball (Richmond, VA) 628640[76]
T–50 0050$50 Jefferson Davis

 Keatinge & Ball (Richmond, VA & Columbia, S.C.) 414200[77]
T–51 0020$20 Tennessee State Capitol; Alexander H. Stephens Keatinge & Ball (Columbia, S.C.) 776800[78]
T–52 0010$10 Tervezett állami parlament (Columbia, S.C.); Robert M.T. Hunter Keatinge & Ball (Columbia, S.C.) 3060000[79]
T–53 0005$5 Virginia State Capitol; C.G. Memminger Keatinge & Ball (Columbia, S.C.) 2833600[80]
T–54 0002$2 Judah P. Benjamin Keatinge & Ball (Columbia, S.C.) 607000[81]
T–55 0001$1 Clement Claiborne Clay Keatinge & Ball (Columbia, S.C.) 1141200)[82]
6Hatodik széria
 T–56 0100$100 katonák; Lucy Pickens; George W. Randolph Keatinge & Ball (Columbia, S.C.) 1950400[83]
T–57 0050$50 Jefferson Davis Keatinge & Ball (Richmond, VA és Columbia, S.C.) 2349600[84]
T–58 0020$20 Tennessee State Capitol; Alexander H. Stephens Keatinge & Ball (Columbia, S.C.) 4429600[85]
T–59 0010$10 Tervezett állami parlament (Columbia, S.C.); Robert M.T. Hunter Keatinge & Ball (Columbia, S.C.) 7420800[86]
T–60 0005$5 Virginia State Capitol; C.G. Memminger Keatinge & Ball (Columbia, S.C.) 7745600[87]
T–61 0002$2 Judah P. Benjamin Keatinge & Ball (Columbia, S.C.) 689200[88]
T–62 0001$1 Clement Claiborne Clay Keatinge & Ball (Columbia, S.C.) 1645600[89]
T–63 0000.50$0.50 Jefferson Davis Archer & Daly (Richmond, VA) 1831517[90]
7Hetedik széria
 T–64 0500$500 A konföderáció címere és zászlója,Stonewall Jackson Keatinge & Ball (Columbia, S.C.) kb. 154000[91]
T–65 0100$100 katonák; Lucy Pickens; George W. Randolph Keatinge & Ball (Columbia, S.C.) kb. 964000[92]
T–66 0050$50 Jefferson Davis Keatinge & Ball (Columbia, S.C.) 1671444[93]
T–67 0020$20 Tennessee State Capitol; Alexander H. Stephens Keatinge & Ball (Columbia, S.C.) kb. 4150000[94]
T–68 0010$10 Ágyúkat húzó lovak; Robert M.T. Hunter Keatinge & Ball (Columbia, S.C.) kb. 9071000[95]
T–69 0005$5 Virginia State Capitol; C.G. Memminger Keatinge & Ball (Columbia, S.C.) kb. 5526100[96]
T–70 0002$2 Judah P. Benjamin Keatinge & Ball (Columbia, S.C.) kb. 944000[97]
T–71 0001$1 Clement Claiborne Clay Keatinge & Ball (Columbia, S.C.) kb. 681500[98]
T–72 0000.50$0.50 Jefferson Davis Archer & Halpin (Richmond, VA) kb. 1100000[99]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Type 8 confederate money 50.00 George Washington scarce Choice Unc. Deerrunmercantile.com. [2010. február 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 20.)
  2. ↑ $1,000 1861 Confederate States of America Note. Pmgnotes.com. (Hozzáférés: 2012. január 20.)
  3. ↑ Virtual Gettysburg-Featured Confederate Currency-Criswell Type 45. Virtualgettysburg.com. (Hozzáférés: 2012. január 20.)
  4. ↑ NMAH | Legendary Coins & Currency: Confederacy, 5 Dollars, 1862. Americanhistory.si.edu, 2008. október 24. [2011. március 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 20.)
  5. ↑ NMAH | Legendary Coins & Currency: Confederacy, 10 Dollars, 1863. Americanhistory.si.edu, 2008. október 24. [2011. március 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 20.)
  6. ↑ Confederate Currency. Rebelstatescurrency.com. (Hozzáférés: 2012. január 20.)
  7. ↑ Hessler 1993, 296. o.
  8. ↑ Hessler 1993, 175. o.
  9. ↑ Hessler 1993, 212. o.
  10. ↑ a b Hessler 1993, 187. o.
  11. ↑ Hessler 1993, 107. o.
  12. ↑ Hessler 1993, 34. o.
  13. ↑ Rothman, Jordan: A Pledge of a Nation: Charting the Economic Aspirations, Political Motivations and Consequences of Confederate Currency Creation. Bir.brandeis.edu. [2014. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 19.)
  14. ↑ Fricke 2014, 121. o.
  15. ↑ Fricke 2014, 135. o.
  16. ↑ Fricke 2014, 167. o.
  17. ↑ Fricke 2014, 289. o.
  18. ↑ Fricke 2014, 353. o.
  19. ↑ Valójában 138.000.000 dollár értékben bocsátották ki.
  20. ↑ Fricke 2014, 397. o.
  21. ↑ Valójában 517.900.000 dollár értékben bocsátották ki.
  22. ↑ Fricke 2014, 469. o.
  23. ↑ Valójában 400.000.000 dollár értékben bocsátották ki.
  24. ↑ A T számok egy elterjedt besorolási rendszer az Amerikai konföderációs dollár történetében. A különféle változatokat jelölték ezzel a számmal. Összesen 72 változat jelent meg.
  25. ↑ A 4. sorozattól kezdve ez az időpont nincsen feltüntetve, a bankjegyen az aláírás dátuma szerepel.
  26. ↑ A 4. sorozattól ez az időpont nem ismert.
  27. ↑ Fricke 2014, 122. o.
  28. ↑ Fricke 2014, 124. o.
  29. ↑ Fricke 2014, 127. o.
  30. ↑ Fricke 2014, 129. o.
  31. ↑ Fricke 2014, 131. o.
  32. ↑ Fricke 2014, 133. o.
  33. ↑ Az USA Szövetségi Kormánya megtiltotta szövetségi bankjegynyomdáknak, hogy a Konföderáció részére pénzt nyomjanak. ekkor vette át ezt a feladatot más – eredetileg nem erre szakosodott – nyomda. A bankjegyek minősége jelentősen romlott ez által.
  34. ↑ Fricke 2014, 137. o.
  35. ↑ Fricke 2014, 141. o.
  36. ↑ Fricke 2014, 145. o.
  37. ↑ Fricke 2014, 150. o.
  38. ↑ Fricke 2014, 158. o.
  39. ↑ Fricke 2014, 162. o.
  40. ↑ Fricke 2014, 168. o.
  41. ↑ Fricke 2014, 174. o.
  42. ↑ Fricke 2014, 180. o.
  43. ↑ Fricke 2014, 182. o.
  44. ↑ Fricke 2014, 188. o.
  45. ↑ Fricke 2014, 192. o.
  46. ↑ Fricke 2014, 200. o.
  47. ↑ Fricke 2014, 202. o.
  48. ↑ Fricke 2014, 212. o.
  49. ↑ Fricke 2014, 217. o.
  50. ↑ Fricke 2014, 220. o.
  51. ↑ Fricke 2014, 223. o.
  52. ↑ Fricke 2014, 229. o.
  53. ↑ Fricke 2014, 233. o.
  54. ↑ Fricke 2014, 245. o.
  55. ↑ Fricke 2014, 249. o.
  56. ↑ Fricke 2014, 253. o.
  57. ↑ Fricke 2014, 255. o.
  58. ↑ Fricke 2014, 258. o.
  59. ↑ Fricke 2014, 261. o.
  60. ↑ Fricke 2014, 264. o.
  61. ↑ Fricke 2014, 275. o.
  62. ↑ Fricke 2014, 279. o.
  63. ↑ Fricke 2014, 282. o.
  64. ↑ Fricke 2014, 286. o.
  65. ↑ Fricke 2014, 291. o.
  66. ↑ Fricke 2014, 294. o.
  67. ↑ Fricke 2014, 302. o.
  68. ↑ Fricke 2014, 307. o.
  69. ↑ Fricke 2014, 336. o.
  70. ↑ Fricke 2014, 339. o.
  71. ↑ Fricke 2014, 342. o.
  72. ↑ Fricke 2014, 344. o.
  73. ↑ Fricke 2014, 347. o.
  74. ↑ Fricke 2014, 349. o.
  75. ↑ Fricke 2014, 352. o.
  76. ↑ Fricke 2014, 355. o.
  77. ↑ Fricke 2014, 359. o.
  78. ↑ Fricke 2014, 366. o.
  79. ↑ Fricke 2014, 372. o.
  80. ↑ Fricke 2014, 381. o.
  81. ↑ Fricke 2014, 388. o.
  82. ↑ Fricke 2014, 393. o.
  83. ↑ Fricke 2014, 400. o.
  84. ↑ Fricke 2014, 403. o.
  85. ↑ Fricke 2014, 410. o.
  86. ↑ Fricke 2014, 424. o.
  87. ↑ Fricke 2014, 440. o.
  88. ↑ Fricke 2014, 455. o.
  89. ↑ Fricke 2014, 459. o.
  90. ↑ Fricke 2014, 465. o.
  91. ↑ Fricke 2014, 471. o.
  92. ↑ Fricke 2014, 476. o.
  93. ↑ Fricke 2014, 479. o.
  94. ↑ Fricke 2014, 487. o.
  95. ↑ Fricke 2014, 496. o.
  96. ↑ Fricke 2014, 517. o.
  97. ↑ Fricke 2014, 522. o.
  98. ↑ Fricke 2014, 528. o.
  99. ↑ Fricke 2014, 534. o.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Konföderációs_dollár&oldid=27060646”