Koncz János (hegedűművész)
| Koncz János | |
 | |
| Pesti Hírlap (1878-1944) 1938. Az év halottai. | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1894. november 26. Szombathely |
| Származás | magyar  |
| Elhunyt | 1937. január 18. (42 évesen) Budapest |
| Házastársa | Keömley Bianka dalénekesnő |
| Pályafutás | |
| Műfajok | Klasszikus zene |
| Hangszer | hegedű |
| Díjak | Hubay Jenő-díj |
| Tevékenység | hegedűművész zeneakadémiai tanár |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Koncz János témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Koncz János (Szombathely, 1894. november 26. – Budapest, 1937. január 18.) magyar hegedűművész, zeneakadémiai tanár. Vándor Kálmán (1898–1949) író, újságíró unokatestvére.[1]
Életpálya
[szerkesztés]Kései gyermekként született. Édesapja, Koncz János a Szombathelyi Takarékpénztár tisztviselője, a Szombathelyi Dalosegylet és a Zenekedvelők Egyesületének tagja volt. Édesanyja, Kemény Emília a kisfiú születése után egy hónappal, karácsonykor tbc-ben hunyt el. Nővére, Irén zongoratanár volt és rendszeresen fellépett a város zenei műsorain.
Tehetsége korán megmutatkozott, 7-8 éves korában a zongora alá bújva hegedűn utánozta testvére zongorajátékát. Nővére és sógora, Balassa Kálmán hegedűművész segítségével került Budapestre. 1909-ben azonnal III. éves növendékként kezdte meg tanulmányait a Zeneakadémián, ahol mestere Hubay Jenő volt. Rendszeresen fellépett a Zeneakadémián, a Pesti Vigadóban, de országszerte adott koncerteket (Kőszeg, Kassa, Debrecen Békéscsaba, Szombathely, Pécs stb.).
1919. január 6-án házasságot kötött Keömley Bianka dalénekesnővel, akivel rendszeresen koncerteztek együtt. 1920-tól megnyílt előtte a külföldi szereplések lehetősége. Hat évre feleségével Olaszországba, Firenzébe költöztek. Nemzetközi karrierjének egyik csúcspontja 1926. augusztus 28-a a Salzburgi Ünnepi Játékokon Bruno Walter vezényelte Mozart mű, a G-dúr hegedűverseny volt a Bécsi Filharmonikusok kíséretével.
1928-tól a Zeneművészeti Főiskolán tanított. Utolsó hazai fellépésére 1934-ben került sor. Max Bruch hegedűversenyét játszotta a Fricsay Richárd által dirigált 82 tagú zenekar kíséretében. A rádió által is közvetített koncerten Székely Mihály operaáriáit szintén hallhatta a közönség.
Többek között Mozart, Bach, Beethoven, Schubert, Haydn, Brahms, Richard Strauss, Bruch, Chopin, Mendelssohn, Csajkovszkij, Rimszkij Korszakov, Lalo, Nardini, Moskovszki, Wieniavszkit Goldmark, Rameatı, Berlioz, Tartini, Debussy, Frank Cesar, Grieg, Kreisler, a cseh Neruda, Paganini, Sarasate, Lalo, Tarnay Alajos, Kósa György, és Vjötan művei szerepeltek repertoárján, de játszott néger dalokat, magyar nótákat.
Bár ifjú korára megerősödött, a betegség csíráit magában hordozta. 1936 őszén kórházba került, s fiatalon, 1937. január 18-án halt meg. A Farkasréti temetőben temették el, de 1986-ban exhumálták és feleségével közös sírba helyezték Szombathelyen a Jáki úti temetőben.
Emlékezete, tisztelete
[szerkesztés]- Sárváron alapfokú művészeti iskola viseli a nevét.
- Szombathelyen utcát neveztek el róla.
- Szülővárosában, Szombathelyen 1974 óta háromévenként megrendezik a Koncz János Országos Tehetségkutató Hegedűversenyt. A verseny győztesei Borsos Miklós alkotását a Koncz–plakettet kapják jutalmul.
- 1975-ben Schaár Erzsébet szobrászművész elkészítette mellszobrát, amely a szombathelyi Bartók Béla Zeneiskola aulájában látható.
Emléktáblája
[szerkesztés]Szombathelyen a Kálvária utca 10-es számú ház falán látható. [1][halott link]
Síremléke
[szerkesztés]Szombathelyen, a Jáki úti temetőben található.[2]
