Ugrás a tartalomhoz

Klasszikus zene

Hivatkozások szerkesztése
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Komolyzene szócikkből átirányítva)

A klasszikus zene általában a nyugati világ olyan tanult művészzenéjére utal, amelyet megkülönböztetünk a népzenétől és a könnyűzenétől. Néha nyugati klasszikus zeneként nevezik, mivel a "klasszikus zene" kifejezés a nem nyugati zenéket is magába foglalja. A fogalom alatt három különböző jelentéstartalmat is értünk.

Meghatározása

[szerkesztés]
  • Legtágabb értelmében – ekkor komolyzenének is nevezzük – a zene legáltalánosabb felosztási kategóriája szerinti terület a dzsessz, a könnyűzene, az alkalmazott zene (színház, film) és a népzene mellett. E jelentésében évezredes múltú, folyamatos és határozott tradícióval bíró, szilárdan megalapozott, mégis dinamikus esztétikai szempontrendszerrel bíró művészet, amely művelői, a zeneszerzők és az előadók útján (optimális esetben) műalkotásokat hoz létre. (Esetenként a klasszikus zene fenti meghatározását csak a nyugati zenekultúrára vonatkoztatják, annak történelmi jelentőségére és más zenekultúrákra gyakorolt hatására hivatkozva, ez azonban nélkülöz bármely elfogulatlan tudományos megközelítést.)
Bővebben: zenetörténet
  • Esztétikai értelemben bármely, a legkülönbözőbb értelemben vett – társadalmi vagy szakmai közmegegyezés szerinti – magas kvalitással bíró zene. Ez értelemszerűen nem csak a komolyzenére vonatkozik, hiszen beszélünk „klasszikus dzsesszről”, a „rockzene klasszikusairól” és „klasszikus magyar népdalról”. Ilyen alkalmazásában tulajdonképpen nem zenei terminus, esztétikai normaként rendkívül széles körben használjuk: példaszerű, mintaszerű, a maga nemében tökéletes stb. (még csak nem is feltétlenül a művészetek körén belül).
  • Legszűkebb értelmében a klasszikus zene – mint zenetörténeti korstílus – a bécsi klasszika szinonimája; a bécsi klasszikus zeneszerzők: Haydn, Mozart és a fiatal Beethoven (esetenként egyúttal az őket követő, kortárs kisebb mesterek) munkásságának elnevezése; illetve az a stíluskorszak, melyben e zeneszerzők tevékenykedtek: nagyjából az 1780-tól 1820-ig terjedő időszak. Hasonlóképpen a bécsi klasszika közvetlen előzményét gyakran preklasszikának nevezik. (Közkeletű, de súlyos terminológiai tévedés a bécsi klasszikát „klasszicizmus” névvel illetni. A klasszicizmus törekvéseinek középpontjában a klasszikus ókor művészeti eszményeinek újjáélesztése áll, ezzel szemben Haydnt, Mozartot és Beethovent a zenetörténet-írás saját jogán tekinti klasszikusnak: elsőrangúnak, mértékadónak, példaértékűnek. Ezért ők nem klasszicisták, hanem a szó klasszikus értelmében klasszikusok.)

A klasszikus zene helye a másfajta zenék mellett

[szerkesztés]
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Zenefajták
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Nagy múltú zeneelméleti, zenetudományi alapokkal rendelkező zenefajták
 
Népzene
 
Alkalmazott zene
 
 
 
 
 
Szórakoztató zene
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Klasszikus zene
(Komolyzene)
 
Európán kívüli műzenék
(arab, indiai, kínai, japán, indonéziai)
 
Színházi zene
 
Filmzene
 
Régi szórakoztató zenék
(szimfonikus szórakoztató zene)
 
Modern szórakoztató zenefajták
(könnyűzene, 20. század)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Zenetörténeti korszakok/stílusok

[szerkesztés]

Európa

[szerkesztés]
Történelmi korszak
Zenetörténeti korszak
Alkorszak / Stílusirányzatok[1]
Ideje[2]
Néhány nevezetesebb alkotó
K ö z é p k o r
K Ö Z É P K O R I
E U R Ó P A I   Z E N E
(Egymást követő alkorszakokkal.)
Kr. u. VI. század – 1450 körül
 Vitry, Machaut, Landini
Ú j k o r
R E N E S Z Á N S Z   Z E N E
(Egymást követő alkorszakokkal.)
1450 körül – 1600 körül
 Palestrina, Lassus, Wilbye, Gesualdo
B A R O K K   Z E N E
(Egymást követő alkorszakokkal.)
1600 körül – 1750 körül
 Monteverdi, Schütz, Lully, Purcell, Vivaldi, Telemann, Rameau, Bach, Händel
K L A S S Z I C I S T A   Z E N E
(Egymást követő alkorszakokkal.)
1750 körül – 1820 körül
 Gluck, Haydn, Mozart, Clementi, Cherubini, Beethoven, Schubert
R O M A N T I K U S   Z E N E
(Egymást követő alkorszakokkal.)
1820 körül – 1900 körül
 Mendelssohn, Berlioz, Chopin, Schumann, Wagner, Brahms, Verdi, Bruckner, Csajkovszkij, Smetana, Dvořák
L e g ú j a b b   k o r
2 0 – 2 1 .   S Z Á Z A D I
K O M O L Y Z E N E
(Nincs egységes stílusa,
több zenei irányzat él egymás mellett.)
1900 körül – napjaink
 Mahler, Strauss, Puccini, Debussy, Sibelius, Elgar, Vaughan Williams, Holst, Sztravinszkij, Respighi, Szkrjabin, Schönberg, Prokofjev, Sosztakovics, Hacsaturján, Honegger, Hindemith, Orff, „A hatok”, Messiaen, Cage, Britten, Copland, Stockhausen, Riley, Glass, Penderecki, Pärt

Főbb zeneszerzők

[szerkesztés]

Jelentősebb európai klasszikus zeneszerzők időrendben, korstílusok szerinti csoportosításban:

Steve ReichArvo PärtLa Monte YoungTerry RileyAlfred SchnittkeKarlheinz StockhausenKurtág GyörgyPierre BoulezLigeti GyörgyLeonard BernsteinBenjamin BrittenJohn CageDmitrij Dmitrijevics SosztakovicsMichael TipettAram Iljics HacsaturjánFrancis PoulencCarl OrffSzergej Szergejevics ProkofjevEdgard VarèseAnton WebernIgor StravinskyAlekszandr Nyikolajevics SzkrjabinBartók BélaKodály ZoltánMaurice RavelArnold SchönbergSergey RachmaninovRalph Vaughan WilliamsErik SatieRichard StraussClaude DebussyIsaac AlbénizGustav MahlerGiacomo PucciniLeoš JanáčekNyikolaj Rimszkij-KorszakovEdvard GriegAntonín DvořákPjotr Iljics CsajkovszkijMogyeszt Petrovics MuszorgszkijGeorges BizetCamille Saint-SaënsJohannes BrahmsBedřich SmetanaJacques OffenbachGiuseppe VerdiRichard WagnerLiszt FerencRobert SchumannFrederic ChopinFelix Mendelssohn BartholdyHector BerliozVicenzo BelliniGaetano DonizettiFranz SchubertGioacchino RossiniCarl Maria von WeberNiccolò PaganiniLudwig van BeethovenLuigi CherubiniWolfgang Amadeus MozartAntonio SalieriJohann Christian BachJoseph HaydnChristoph Willibald GluckCarl Philip Emmanuel BachGeorge Frideric HandelJohann Sebastian BachJean-Philippe RameauGeorg Philipp TelemannAntonio VivaldiTomaso AlbinoniHenry PurcellGiuseppe TorelliArcangelo CorelliFrançois CouperinAlessandro ScarlattiJohann PachelbelDietrich BuxtehudeJean-Baptist LullyGiacomo CarissimiOrlando GibbonsGirolamo FrescobaldiClaudio MonteverdiJohn DowlandGiovanni GabrieliTomás Luis de VictoriaWilliam ByrdAndrea GabrieliOrlande de LassusGiovanni Pierluigi da PalestrinaJacob Clemens non PapaNicolas GombertAdrian WilaertJacob ObrechtHeinrich IsaacJosquin Des PrezJohannes OckeghemGilles BinchoisGuillaume DufayJohn Dunstable

Források

[szerkesztés]
  • The New Grove Dictionary of Music and Musicians, Oxford University Press, 2004, ISBN 978-0-19-517067-2
  • Brockhaus Riemann zenei lexikon I–III. Szerk. Carl Dahlhaus, Hans Heinrich Eggebrecht. Budapest: Zeneműkiadó. 1983–1985. ISBN 963-330-540-3  

Szakirodalom

[szerkesztés]

Tematikus kézikönyvek

[szerkesztés]
  • Csíkvári Antal: Zenei kistükör, Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1959
  • Darvas Gábor: Zenei ABC, Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1963
  • Neil Ardley – Dave Arthur – Dave Gelly – Susan Sturrock: A zene könyve, Zenemű Kiadó, Budapest, 1983 ISBN 963-330-487-3
  • Judy Tatchell: Bevezetés a zene világába – Hangszerek, zeneszerzők, kottaolvasás, tudomány (Usborne-könyvek), ford. Tausz Katalin, Novotrade Kiadó, Budapest, 1991 ISBN 963-585-150-2
  • Peter Gammond: Klasszikus zene – Képes enciklopédia, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1994 ISBN 963-09-3719-0
  • Peter Gammond: Opera – Képes enciklopédia, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1997 ISBN 963-09-3954-1
  • Anne Gray: Komolyzenei kalauz, Tericum Kiadó, Budapest, 2005 ISBN 9638453915
  • Stanley Sadie: Opera – Képes enciklopédia, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 2005 ISBN 963-094-690-4
  • Marcus Weeks: Zene (Műértő-sorozat), ford. Petrányi Judit, Képzőművészeti Kiadó, Budapest, 2005 ISBN 963-337-011-6
  • A klasszikus zene, M-Érték Kiadó Kft., Budapest, 2006 ISBN 963-9693-05-7
  • Max Wade-Matthews – William Mival: A hangszerek és a zene könyve (ford. Ongrádi Melinda), Cser Kiadó, Budapest, 2006 ISBN 963-9666-05-X
  • John Stanley: Klasszikus zene – Mesterek és mesterművek a kezdetektől napjainkig, Kossuth Kiadó, Budapest, 2006 ISBN 9630948354
  • Alan Kendall: A klasszikus zene krónikája, Patricia Könyvek, h. n., 2007 ISBN 9789639786011
  • 700 év remekművei – Kalandozás a komolyzene világában – 8 CD-vel, TARSAGO Magyarország, Budapest, 2011 ISBN 9789632891583

Lexikonok

[szerkesztés]
  • Zenei lexikon I–II., Győző Andor kiadása, Budapest, 1931
  • Hungária zenei lexikon, Hungária Kiadó, Budapest, 1944
  • (szerk.) Bartha Dénes: Zenei lexikon I–III., Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1965
  • Várnai Péter – Keszi Imre: Magyar zeneszerzők – Hungarian Composers, Editio Musica, Budapest, 1975 ISBN 963-330-053-3
  • Hugo Riemann – Heinz Alfred Brockhaus: Zenei lexikon I–III., Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1985 ISBN 963-330-540-3
  • (szerk.) Székely András: Ki kicsoda a magyar zeneéletben, Zeneműkiadó, Budapest, 1988 ISBN 963-330-672-8
  • Frideczky Frigyes: Magyar zeneszerzők, Athenaeum Kiadó, Budapest, 2000 ISBN 963-9261-11-4
  • Szalóczy Péter: Elfeledett zeneszerzők, Typotex Kiadó, Budapest, 2007 ISBN 978-963-9664-68-5
  • Gérard Denizeau: A zenei műfajok képes enciklopédiája – Újszerű zenetörténet, Rózsavölgyi Kiadó, Budapest, 2009, ISBN 978-963-8776-47-1
  • (szerk.) Nádori Attila – Szirányi János: Klasszikus zeneszerzők – Britannica Hungarica kisenciklopédia, Kossuth Kiadó, Budapest, 2014 ISBN 9789630980999

Egyéb életrajzgyűjtemények

[szerkesztés]
  • Harold C. Schonberg: A nagy zeneszerzők élete, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1998 ISBN 963-07-6334-6
  • (szerk.) Anthony Hopkins: Nagy zeneszerzők – Képes útmutató a világ leghíresebb zeneszerzőinek életéhez és műveihez, Etűd Könyvkiadó, Budapest, 1995 ISBN 963-8516-43-7
  • Frideczky Frigyes: Magyar zeneszerzők, Athenaeum 2000 Kiadó, Budapest, é. n. ISBN 963-9261-11-4
  • Eduardo Rescigno – Rubens Tedeschi – Mascheroni Anna – Alberta Melanotte: Nagy zeneszerzők és műveik, SubRosa Kiadó, Budapest, 1995 ISBN 9638516437
  • Világhíres zeneszerzők 1–20. – CD-vel – A Royal Filharmonikus Zenekar előadásában, Kossuth Kiadó, Budapest, 2011 ISBN 978-963-09-6608-5
  • Kis zenei könyvtár sorozat (Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1960-as évek)

Zenetörténetek

[szerkesztés]
Bővebben: Zenetörténet

Zeneelméletek

[szerkesztés]
Bővebben: Zeneelmélet

Zeneműismertetések

[szerkesztés]

Általános zeneműismertető kézikönyvek:

  • Incze Henrik: Operai kalauz – Operaszövegek tartalma különös tekintettel a Budapesti M. Kir. Operaház műsorára, Zipser és König, Budapest, 1897
  • Papp Viktor: Zenekönyv rádióhallgatók számára – Zenekari esték I–II., Stádium Sajtóvállalat Részvénytársaság, Budapest, é. n. [1920-as évek]
  • Lányi Viktor: Opera-kalauz, Rózsavölgyi és Társa, Budapest, 1937
  • Demény Dezső – Meszlényi Róbert: Hangverseny kalauz I–II. – Szinfóniák, szinfónikus költemények, nyitányok [I. kötet] – Karművek (oratóriumok, passiók, misék és egyéb karművek), koncertek (versenyművek hegedűre, zongorára és egyéb hangszerekre) [II. kötet], Rózsavölgyi és Társa, Budapest, é. n. [1940-es évek]
  • (szerk.) Szabolcsi Bence: Dolgozók hangversenykalauza, Népszava a Szakszervezeti Tanács Könyvkiadóvállalata, Budapest, é. n. [1950 körül]
  • Gál György Sándor – Somogyi Vilmos: Operettek könyve – Az operett regényes története, Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1960
  • Tóth Dénes: Hangversenykalauz – Klasszikus zene – Romantikus és modern zene, Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1962
  • Gál György Sándor – Balassa Imre: Operák könyve I–II., Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1962
  • Gál György Sándor: Új operakalauz I–II., Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1978 ISBN 963-330-240-4
  • Pándi Marianne: Hangversenykalauz I–IV. – Zenekari művek – Versenyművek – Kamaraművek – Zongoraművek, Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1980 ISBN 963-330-323-0
  • Németh Amádé: Operaritkaságok, Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1980 ISBN 963-330-349-4
  • Várnai Péter: Oratóriumok könyve, Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1983, ISBN 963-330-469-5
  • Kertész Iván: Operakalauz, Fiesta Kft.-Saxum Kft., Budapest, 1997, ISBN 963-9258-04-0
  • Németh Amádé: Operakalauz – másként – Gyermekeknek, fiataloknak és minden érdeklődőnek, Anno Kiadó, Budapest, é. n. [2000 körül] ISBN 963-375-115-2
  • Winkler Gábor: Barangolás az operák világában I–IV., Tudomány Kiadó, Budapest, 2004 ISBN 963-819-441-3

Sorozatok:

  • Operaismertetők sorozat (Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt., Budapest, 1920-as évek)
  • Operaszövegkönyvek sorozat (Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1950-es évek)
  • Világhíres zeneszerzők 1-20 – CD-vel, Kossuth Kiadó, Budapest, 2011
  • Világhíres operák 1-21-ig – CD-vel, Kossuth Kiadó, Budapest, 2012
  • Híres operettek 1-20-ig – CD-vel, Kossuth Kiadó, Budapest, 2013

Egyes zeneszerzők műveinek ismertetése:

  • Max Burkhardt: Wagner zenedrámái – Az operák szövege és zenei magyarázata, Kultúra Könyvkiadó és Nyomda R.T., Budapest, é. n. [1920-as évek]
  • Bartha Dénes: Beethoven és kilenc szimfóniája, Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1975, ISBN 963-330-046-0
  • Spike Hughes: Mozart operakalauz, Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1976 ISBN 963-330-148-3
  • Erich Rappl: Wagner operakalauz, Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1976 ISBN 963-330-132-7
  • Várnai Péter: Verdi operakalauz, Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1978 ISBN 963-330-259-5
  • Kroó György: Bartók operakalauz, Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1980 ISBN 963-330-334-6
  • Maurice J. E. Brown – J. A. Westrup – Philip Radcliffe: Schubert kalauz – Szimfóniák, kamarazene, zongoraszonáták, dalok, Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1980 ISBN 963-330-380-X

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Az alkorszakok határainak kijelölésében kisebb-nagyobb eltérések lehetnek különböző forrásoknál.
  2. ↑ A korszakok határainak kijelölésében kisebb-nagyobb eltérések lehetnek különböző forrásoknál.

Bibliográfia

[szerkesztés]
  • (szerk.) Csomor Tibor: A muzsika világában – Válogatott zenei könyvek, tanulmányok és folyóiratcikkek bibliográfiája, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest, 1964
Ez a zenei stílusról, műfajról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Klasszikus_zene&oldid=27454651”