Ugrás a tartalomhoz

Kombinált malon- és metilmalonsav-acidémia

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kombinált malon- és metilmalonsav-acidémia
Főbb tünetek
OMIM

A kombinált malon- és metilmalonsav-acidémia (CMAMMA), más néven kombinált malon- és metilmalonsav-aciduria egy örökletes anyagcsere-betegség, amelyet a malonsav és metilmalonsav emelkedett szintje jellemez.[1] Egyes kutatók feltételezték, hogy a CMAMMA a metilmalonsav-acidémia egyik leggyakoribb formája, és valószínűleg az egyik leggyakoribb veleszületett anyagcsere-hiba.[2] Mivel ritkán diagnosztizálják, leggyakrabban felderítetlen marad.[2][3]

Tünetek és jelek

[szerkesztés]

A CMAMMA klinikai fenotípusai rendkívül heterogének, és a tünetmentes, enyhe tünetektől a súlyos tünetekig terjednek.[4][5] Az alapjául szolgáló patofiziológia még nem ismert.[6] Az irodalomban a következő tünetekről számolnak be:

Ha az első tünetek gyermekkorban jelentkeznek, akkor azok nagyobb valószínűséggel köztes anyagcserezavarok, míg felnőtteknél általában neurológiai tünetek.[2][5]

A CMAMMA-t ok-okozati szempontból két különálló örökletes rendellenességre lehet osztani: az egyik az ACSF3 gén által kódolt mitokondriális acil-CoA-szintetáz családtag 3 hiánya (OMIM#614265); a másik rendellenesség az MLYCD gén által kódolt malonyl-CoA dekarboxiláz hiánya (OMIM#248360).[1][9]

Diagnózis

[szerkesztés]

A klinikai tünetek széles skálája és az újszülöttkori szűrőprogramokon való nagymértékű átcsúszás miatt a CMAMMA-t alulfelismert állapotnak tartják.[1][7]

Újszülöttkori szűrőprogramok

[szerkesztés]

Mivel az ACSF3 okozta CMAMMA nem eredményezi a metilmalonil-CoA, malonil-CoA vagy propionil-CoA felhalmozódását, és az acilkarnitin-profilban sem észlelhetők eltérések, a CMAMMA-t a standard véralapú újszülött-szűrőprogramok nem mutatják ki.[5][2][7]

Különleges eset Québec tartomány, ahol a vérvizsgálat mellett a születést követő 21. napon a vizeletet is szűrik a Québeci újszülöttkori vér- és vizeletszűrő programmal. Ez teszi Quebec tartományt érdekessé a CMAMMA-kutatás szempontjából, mivel ez az egyetlen olyan betegkohorsz a világon, amely nem szelekciós torzítással rendelkezik.[7]

Malonsav-metilmalonsav arány

[szerkesztés]

A plazmában a malonsav/metilmalonsav arány kiszámításával a CMAMMA egyértelműen megkülönböztethető a klasszikus metilmalonsav-acidaemiától. Ez igaz mind a B12-vitaminra reagáló, mind a nem reagáló metilmalonsav-acidémiás betegekre. A vizeletből származó malonsavértékek és metilmalonsav-értékek használata nem alkalmas ennek az aránynak a kiszámítására.[1]

Az ACSF3 okozta CMAMMA-ban a metilmalonsav szintje meghaladja a malonsavét. Ezzel szemben a malonil-CoA dekarboxiláz-hiány miatt kialakuló CMAMMA-ra ennek fordítottja igaz.[8] [7]

Genetikai vizsgálat

[szerkesztés]

A CMAMMA diagnosztizálható az ACSF3 és az MLYCD gének elemzésével. A termékenységi kezelés során végzett kiterjesztett hordozói szűrés az ACSF3 gén mutációinak hordozóit is azonosíthatja.[10]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d e Monique G. M. de Sain-van der Velden – Maria van der Ham – Judith J. Jans: A New Approach for Fast Metabolic Diagnostics in CMAMMA. 2016. 15–22. o. (sorozatszám?) ISBN 978-3-662-53680-3 Hozzáférés: 2022. augusztus 14.   sorozatszám sorozat nélkül,
  2. a b c d e f g h i j k l m NIH Intramural Sequencing Center Group, Jennifer J (2011. szeptember 1.). „Exome sequencing identifies ACSF3 as a cause of combined malonic and methylmalonic aciduria” (angol nyelven). Nature Genetics 43 (9), 883–886. o. DOI:10.1038/ng.908. ISSN 1061-4036. PMID 21841779. 
  3. Sniderman, Lisa C., Robert (1999. június 1.). „Outcome of individuals with low-moderate methylmalonic aciduria detected through a neonatal screening program” (angol nyelven). The Journal of Pediatrics 134 (6), 675–680. o. DOI:10.1016/S0022-3476(99)70280-5. 
  4. a b c Wang, Ping, Chunyu (2021. november 25.). „Combined Malonic and Methylmalonic Aciduria Due to ACSF3 Variants Results in Benign Clinical Course in Three Chinese Patients”. Frontiers in Pediatrics 9, 751895. o. DOI:10.3389/fped.2021.751895. ISSN 2296-2360. PMID 34900860. 
  5. a b c d e f g h i Alfares, A., K. (2011. szeptember 1.). „Combined malonic and methylmalonic aciduria: exome sequencing reveals mutations in the ACSF3 gene in patients with a non-classic phenotype” (angol nyelven). Journal of Medical Genetics 48 (9), 602–605. o. DOI:10.1136/jmedgenet-2011-100230. ISSN 0022-2593. 
  6. a b c Wehbe, Zeinab, Khaled (2019. november 1.). „The emerging role of the mitochondrial fatty-acid synthase (mtFASII) in the regulation of energy metabolism” (angol nyelven). Biochimica et Biophysica Acta (BBA) - Molecular and Cell Biology of Lipids 1864 (11), 1629–1643. o. DOI:10.1016/j.bbalip.2019.07.012. 
  7. a b c d e f g h Levtova, Alina, Daniela (2019. január 1.). „Combined malonic and methylmalonic aciduria due to ACSF3 mutations: Benign clinical course in an unselected cohort” (angol nyelven). Journal of Inherited Metabolic Disease 42 (1), 107–116. o. DOI:10.1002/jimd.12032. ISSN 0141-8955. 
  8. a b c d e f g Gregg, A. R., D. R. (1998. június 1.). „Combined malonic and methylmalonic aciduria with normal malonyl-coenzyme A decarboxylase activity: A case supporting multiple aetiologies” (angol nyelven). Journal of Inherited Metabolic Disease 21 (4), 382–390. o. DOI:10.1023/A:1005302607897. 
  9. Witkowski, Andrzej, Stuart (2011. szeptember 1.). „Mammalian ACSF3 Protein Is a Malonyl-CoA Synthetase That Supplies the Chain Extender Units for Mitochondrial Fatty Acid Synthesis” (angol nyelven). Journal of Biological Chemistry 286 (39), 33729–33736. o. DOI:10.1074/jbc.M111.291591. PMID 21846720. 
  10. Gabriel, Marie Cosette, Jennifer L. (2021. április 1.). „Considerations of expanded carrier screening: Lessons learned from combined malonic and methylmalonic aciduria” (angol nyelven). Molecular Genetics & Genomic Medicine 9 (4). DOI:10.1002/mgg3.1621. ISSN 2324-9269. PMID 33625768. 

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Combined malonic and methylmalonic aciduria című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.