Kolta János

Kolta János
Született	Klenner János 1907. május 11. Boldogasszonyfalva
Elhunyt	1983. december 25. (76 évesen) Pécs
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Árizs Mária
Szülei	Karner Hermina Klenner Teofil
Foglalkozása	geográfus közjegyző
Iskolái	Erzsébet Tudományegyetem (–1929, jogtudomány)
Sírhelye	Pécsi köztemető
Sablon Wikidata Segítség

Kolta János
Nem található szabad kép.(?)
	A Pécsi Egyetemi Almanach, 1367–2019 fotója

Kolta János sírja a Pécsi Köztemetőben. Parcella IX. Sírhely 868

Kolta János (született Klenner János), (Boldogasszonyfalva, 1907. május 11. – Pécs, 1983. december 25.) demográfus, geográfus.

Életpályája

A vajdasági Boldogasszonyfalván született régi evangélikus családban, Klenner Teofil (1873–1939) elemi iskolai igazgató és Karner Hermina fiaként. Öten voltak testvérek: Klenner Béla (1903–), Kolta (Klenner) Ferenc (1915–1973) irodalomtörténész, főiskolai tanár, Reichel Lajosné Klenner Mária és Ádám Jakabné Klenner Zsófia (Ella). Felesége Árizs Mária, hatgyermekes parasztszülők gyermeke.

Középiskolai tanulmányait a bonyhádi evangélikus főgimnáziumban végezte. A nyolcadikos diákot a Petőfi Sándor Önképzőkör ifjúsági elnökévé választották. Az érettségi vizsga (1925) után a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát, 1929-ben jogászdoktorrá avatták.1925-ben egyetemi tanulmányainak megkezdése miatt került Pécsre, ahol 1929-ben az Erzsébet Tudományegyetem Jogi Karán szerzett diplomát. Szombathelyen községi közigazgatási vizsgát tett (1930). 1926–1927-ben a törökkoppányi körjegyzőség írnoka, 1930–1932 között az egyházaskozári körjegyzőség segédjegyzője, 1930–1937 között Mekényes nagyközség jegyzője, 1937-ben Hidas körjegyzőség helyettes körjegyzője, 1937–1945 között az újpetrei körjegyzőség körjegyzője. 1945-től 1950-ig Baranya megyei alispáni hivatalában jegyző, majd főjegyző, közben 1946-48-ban közellátási kormánybiztos-helyettes. 1950-től 1952-ig a Baranya Megyei Tanács osztályvezetője, 1952-től az MTA Dunántúli Tudományos Intézetének munkatársa (1952-1967), főmunkatársa, osztályvezetője (1968-1973), majd igazgató helyettese nyugdíjba vonulásáig, 1973- ig. A Pécsi Egyetemen pénzügyi jogot és gazdaságföldrajzot adott elő. A Pécsi Műszaki Szemle főszerkesztője (1956-1976). A Pécs-Baranyai Közellátási Értesítő árfelügyeleti rovatának szerkesztője (1946), a Dunántúli Tervgazdálkodás (1946–1947) szerkesztője is volt. Fő kutatási területe a gazdasági földrajz, különösen a település- és népességföldrajz. Az MTA Földrajztudományi Bizottságának és a Pécsi Akadémiai Bizottságnak tagja, a TIT Baranya megyei szervezetének alapító tagja; számos más tudományos és társadalmi szervezetben, társaságban és egyesületben is tevékenykedett. Kutatásaiban település- és népességföldrajzi kérdésekkel foglalkozott, különös tekintettel Baranya népesedésének vizsgálatára. Sokoldalú ismeretterjesztő tevékenységéről több, mint 150 publikációja tanúskodik. Pécsről több könyve jelent meg. A Magyar Hidrológiai Társaság tiszteletbeli tagja volt 1977-től. 1949-1970 között a Pécsi Tudományegyetem Állam És Jogtudományi Kar Államigazgatási Jogi Tanszéken, majd 1970-1972 között a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Pécsi Kihelyezett Nappali Tagozatán gazdaságföldrajzott tanított. 1980-ban Bugát Pál emlékéremmel tüntették ki.

A Pécsi Köztemetőben 1984. január 6-án Balikó Zoltán evangélikus lelkész temette. (Parcella: IX., Sírhely: 868) Feleségét, Árizs Máriát 2002. május 12-én ugyanide temették.

Legfontosabb publikációi

• A községi közellátási hivatalok vizsgálatának vezérfonala. Tóth Dezső elgondolása és útmutatásai alapján írta Kolta János. (Budapest, 1942 3. kiad. 1948)
• Gazdák tanácsadója. Tudnivalók az új terménybeszolgáltatási rendszerről. Szerkesztő (Budapest, 1943)
• A közigazgatási, okirati és törvénykezési illetékek betűsoros táblázata a 3450/1943 ME sz. r. alapján. Összeállította Kolta János. 1 melléklettel. (Budapest, 1943)
• A községi közellátási hivatalok vizsgálatának vezérfonala. 1943. Összeállította Kolta János. (Budapest, 1943)
• Közigazgatási, okirati, törvénykezési és vagyonátruházási illetékek. (Budapest, 1943 3. kiad. 1947)
• A közigazgatási, okirati és törvénykezési illetékek betűsoros táblázata a 3450/1946 ME sz. r. alapján. Összeáll. 1 melléklettel. (Budapest, 1946)
• Szövetkezeti káté. Tudnivalók a szövetkezeti vezetők és tagok részére. (1–2. kiad. Budapest, 1947)
• A közigazgatási, okirati, törvénykezési és vagyonátruházási illetékek betűsoros táblázata a 9100/1947. korm. sz. rendelet alapján. Összeállította Kolta János. (Budapest, 1947)
• Újgazdák Baranyában. (A Magyar Szociográfiai Intézet Közleményei, 1948 és külön: Szociográfiai értekezések tára. 13. Pécs, 1948)
• A községi – városi – közellátási hivatalok vizsgálatának vezérfonala. Összeállította Kolta János. (Budapest, 1948)
• Pécs környéki sokácok. (Dunántúl, 1949)
• Államháztartástan. Kolta János mb. előadó egyetemi előadásainak vezérfonala az 1950/51. tanévben. Egyetemi jegyzet. (Pécs, 1951)
• A Munkácsy Mihály Szabadegyetem jegyzetei. I–II. köt. Szerk. (Pécs, 1953–1954)
• Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság pécsi csoportjának 1953. évi munkájáról. Tanulmányok. Szerk. (Pécs, 1954)
• A gazdaságföldrajzi rayonírozás néhány elméleti kérdése és adatok Baranya megye rayonbeosztásához. 7 ábrával. Orosz nyelvű kivonattal. (Földrajzi Közlemények, 1954)
• A földreform gazdasági hatása Baranyában. 14 térképpel és 1 táblázattal. (Földrajzi Értesítő, 1954)
• A helyi tanácsok gazdasági önállóságáról. (Állam és Igazgatás, 1954)
• Tervezési feladatok Baranya megyében, településföldrajzi vizsgálatok alapján. 3 ábrával. (Dunántúli Tudományos Gyűjtemény. 7. Pécs, 1956)
• Baranya megye demográfiai sajátosságainak gazdaságföldrajzi vizsgálata és hatása a népgazdasági tervezésre. Az I. Magyar Földrajzi Kongresszuson – Budapest, 1955. szeptember 19–23. elhangzott előadás és hozzászólások. (Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 14. Series Geographica. 7. Pécs, 1957)
• Kétszázéves magyar földrajzkönyv. 2 ábrával. (Földrajzi Értesítő, 1958)
• A vasúthálózat fejlesztése Baranya megyében. 3 térképpel, 2 kimutatással. (Pécsi Műszaki Szemle, 1958)
• Az Ormánság népesedése 1900–1945 és 1946–1956. 3 ábrával. (Baranyai Művelődés, 1958 és külön: Pécs, 1959)
• Baranya megye népesedésére ható tényezők. 1900–1949. Adatok a megye lakosságföldrajzi vizsgálatához. (Az MTA Dunántúli Tudományos Intézete Évkönyve, 1959 és külön: Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 18. Series Geographica. 11. Pécs, 1960)
• Az iparfejlesztés távlati tervezésének néhány problémája Pécsett. (Az épülő Pécs városrendezési kérdései. Az 1960. nov. 16–17-én Pécsen megtartott ankét anyaga. Előadások. Szerk. Erdélyi Ernő. Az előszót írta Papp Imre, a bibliográfiát összeállította Csekey István. A Pécsi Tanács VB kiadványa. Pécs, 1960)
• A Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézete. (Az MTA Társadalmi-történeti Osztályának Közleményei, 1960)
• Gazdasági földrajzi kiskörzetek Baranya megyében. (MTA Dunántúli Tudományos Intézete. Értekezések, 1960. és külön: Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 27. Series Geographica. 16. Pécs, 1961)
• Pécs népesedése. 2 térképpel, 3 táblázattal. (Tanulmányok Baranya és Pécs történetéhez. 1944–1960. Pécs, 1961 és külön: Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 33. Series Geographica. 18. Pécs, 1961)
• Pécs népesedése. (Tanulmányok Baranya és Pécs történetéhez. 1944–1960. Felszabadulásunk emlékére. Szerkesztette Babics András és Kopasz Gábor. Pécs, 1961)
• Adatok Bulgária vízgazdálkodásáról. (Földrajzi Közlemények, 1961)
• Baranya megye mezőgazdasági munkaerőhelyzete. (Pécsi Műszaki Szemle, 1962)
• A népességföldrajz tárgya, módszere és helye a földrajztudományok rendszerében. (MTA Dunántúli Tudományos Intézete. Értekezések, 1961/62. és külön: Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 40. Series Geographica. 23. Pécs, 1963)
• A népességföldrajzi vizsgálatok népgazdasági jelentősége. (MTA Dunántúli Tudományos Intézete. Értekezések, 1963. és külön: Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 49. Series Geographica. 27. Pécs, 1964)
• A népesedés és a társadalmi-gazdasági jelenségek és folyamatok kölcsönhatása Baranya megyében. Kandidátusi értekezés. (Budapest, 1965)
• Adalékok Baranya megye távlati településfejlesztési tervéhez. (Pécsi Műszaki Szemle, 1965)
• Baranya megye népesedése. (Jelenkor, 1965)
• Baranya megye és Pécsváros népesedése 1869-1968 (Pécs, 1968)
• A népesség mozgásának és a településhálózat alakulásának kölcsönhatása. Baranya és Szabolcs megye népességének alakulása. Orosz Ferenccel. (A Mérnöktovábbképző Intézet előadásai. Budapest, 1967)
• Pécs egyetemei és főiskolái. 1367–1967. (Universitas Quinqueecclesiensis. Pécs Város Idegenforgalmi Hivatala kiadványa. Pécs, 1967)
• Bevölkerungs- und siedlungsgeographische Besonderheiten im südostlichen Teile Transdanubiens. 4 táblával. (MTA Dunántúli Tudományos Intézete. Közlemények. 1. Pécs, 1967)
• A népesség- és településföldrajzi kutatómunka tudományos eredményeinek gyakorlati alkalmazása Magyarország délkelet-dunántúli részén. (MTA Dunántúli Tudományos Intézete. Közlemények. 4. Pécs, 1967)
• Társadalmi-gazdasági tényezők értékelése Pécs város távlati fejlesztési tervéhez. (Pécsi Műszaki Szemle, 1967)
• Az „iskolázottság” helyzete Baranyában. – A szocialista iparosítás hatása a lakosság foglalkozás szerinti összetételének alakulására Baranya megyében. 1949–1960. (Művelődési Tájékoztató, 1967)
• Baranya megye és Pécs város népesedése. 1890–1968. Monográfia. 1 táblával. (Az MTA Dunántúli Tudományos Intézete kiadványa. Pécs, 1968)
• Baranya népességének földrajzi megoszlásában a felszabadulást követő húsz év során bekövetkezett változások. 1945–1964. 1 táblával és 1 térképpel. (MTA Dunántúli Tudományos Intézete. Értekezések, 1967/68. és külön: Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 83. Series Geographica. 37. Pécs, 1968)
• A falvak lakosságának foglalkozás szerinti átrétegződése. (Földrajzi Értesítő, 1969)
• Baranya megye vasúthálózata. Oszetzky Egonnal. 1 táblával. (Földrajzi tanulmányok a Dél-Dunántúl területéről. Pécs, 1970 és külön: Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 95. Series Geographica. 43. Pécs, 1970)
• Baranya. Eine Landschaft im südlichen Ungarn. (MTA Dunántúli Tudományos Intézete. Közlemények. 15. Pécs, 1970)
• A népesség elöregedése hazánkban. (Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 1970)
• Az észak-mecseki bányavidék népességi és települési viszonyai. (MTA Dunántúli Tudományos Intézete. Értekezések. 1970. Az észak-mecseki bányavidék regionális vizsgálata. Pécs, 1972 és külön: Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 109. Series Geographica. 45. Pécs, 1972)
• Környezetvédelem Baranyában és Pécsett. A Műszaki és Közgazdasági Propaganda Hónap keretében szervezett ankét előadásai. Pécs, 1974. márc. 19–20. Szerk. 1 térképmelléklettel. (A MTESZ Baranya megyei Szervezete kiadványa. Pécs, 1974)
• A Gépipari Tudományos Egyesület Pécsi Szervezete. 1951–1973. Szerk. (A GTE kiadványa. Pécs, 1974)
• Adatok a Dél-Dunántúl népességéről és népesedéséről. (Zalai Gyűjtemény, 1974)
• Az aprófalvak helyzete és jövője Baranyában. (Földrajzi Közlemények, 1979 és: A Magyar Földrajzi Társaság XXXI. vándorgyűlése. Pécs, 1978. jún. 30.–júl. 2. Előadások. Budapest, 1979)
• Pécs. Útikönyv. 65 képpel. (A Pécs megyei jogú város Tanács VB Népművelési Osztálya kiadványa. Pécs, 1956)
• Pécs. Ősi város és mégis fiatal. (A Pécs megyei jogú város Idegenforgalmi Hivatala kiadványa. Pécs, 1957 németül, Johann Kolta néven: Pécs … eine uralte und doch neue Stadt. (Pécs, 1957)
• Pécsi kalauz. Szerk. (A Pécs megyei jogú város Idegenforgalmi Hivatala kiadványa. Pécs, 1957. 2. kiad. 1959 3. átd. kiad. 1962)
• Baranya. Szerkesztette Kolta János. Az előszót Palkó Sándor írta. 153 képpel. (A Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal kiadványai. 3. Pécs, 1958)
• Pécsi program. Városkalauz. 1 térképmelléklettel. (A Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal kiadványa. Pécs, 1964 németül, angolul, oroszul és szerb-horvát nyelven is)
• Pécs. Útikönyv. (Panoráma útikönyvek. Magyar városok. Budapest, 1966 2. átd. kiad. 1972 3. átd. kiad. 1975)
• Pécs. Útikalauz. 10 táblával. (Pécs város Idegenforgalmi Hivatala kiadványa. Pécs, 1971)
• Pécsi kalauz. (Baranya megye Idegenforgalmi Hivatala kiadványa. Pécs, 1977)
• Baranya megyei útikönyv. 18 táblával. (A Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal kiadványa. Budapest, 1981)
• Rund um Städte in Südwest-Ungarn. Szekszárd, Pécs, Kaposvár. (Budapest, 1983 2. kiad. 1987)
• A községi közellátási hivatalok vizsgálatának vezérfonala (Budapest, 1942, 1943, 1948)

Források

• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

• (1945. július 7.) „Fontos alapanyagokra szerelnék kiterjeszteni a jugoszláv–magyar cserekereskedelmet – Beszélgetés dr. Kolta János kormánybiztoshelyettessel”. Új Dunántúl (151), 2. o. (Hozzáférés: 2023. december 14.) 

• Havasi János (1980. október 19.). „Kolta János Bugát Pál-emlékérmes”. Dunántúli Napló (Magyarország) 37 (288), 3. o. (Hozzáférés: 2023. december 14.) 
• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 413. o. ISBN 978-963-06-7919-0
• Kozák Péter: Kolta János. www.nevpont.hu (Hozzáférés: 2023. december 14.)
• Mendöl Tibor: Vita Kolta János: A népességföldrajz tárgya, módszere és helye a földrajztudományok rendszerében c. előadásáról. (Földrajzi Értesítő, 1963)
• Fodor István: Megemlékezés Kolta Jánosról. (Földrajzi Közlemények, 1984)
• Pécsi Egyetemi Almanach: Kolta János. almanach.pte.hu (Hozzáférés: 2023. december 14.)

• Révai új lexikona XII. (Klc–Ky). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2003. 148–149. o. ISBN 963-955-607-6  Révai Új Lexikona 12. Klc-Ky (Szekszárd, 2003). www.szaktars.hu. (Hozzáférés: 2025. február 15.)