Kogurjói–jamatói háború
Kogurjói–jamatói ( ) háború | |||
![]() | |||
Dátum | 391–404 | ||
Helyszín | Koreai-félsziget | ||
Eredmény | döntő kogurjói ( )–sillai győzelem[1][2][3][4] | ||
Harcoló felek | |||
| |||
Parancsnokok | |||
|
A kogurjói–jamatói ( ) háború a 4. század végétől az 5. század elejéig zajlott egy részről Kogurjo ( ) és Silla, más részről Pekcse ( ), Kaja ( ) és Jamato ( ) szövetsége között. A háború kogurjói ( ) győzelemmel zárult, és a győztes hatalmak 50 évre egyesítették a Koreai-félsziget államait.[5]
396-ban Kvanggetho ( ) megtámadta Pekcsét ( ), számos várat elfoglalva a délnyugati koreai államtól. A pekcsei ( ) főváros, Ürjeszong ( ) eleste után Asin pekcsei ( ) király megadta magát, és vállalta, hogy állama Kogurjo ( ) alárendeltje lesz. Kvanggetho ( ) király a hadjárat alatt 58 várost és 700 falut foglalt el, majd számos fogollyal tért haza, köztük egy pekcsei ( ) herceggel, és számos állami hivatalnokkal.
399-ben Pekcse ( ) felmondta a viszonyt Kogurjónak ( ), és szövetségre lépett a japán Jamato ( ) állammal. Silszong ( ) király követet küldött Phenjan ( )ba, aki tájékoztatta Kvanggetho ( ) királyt, hogy a pekcsei ( ) és jamatói ( ) katonák támadásba lendültek Silla ellen. Mivel Silla királyság ekkoriban Kogurjo ( ) alárendeltje volt, az északi koreai állam királya egy 50 ezer fős hadsereg küldésével beleegyezett a katonai intervencióba.
400-ban a kogurjói ( ) és sillai katonák visszafoglalták Kumszong ( )ot, a sillai fővárost. Ekkor a pekcsei ( ) és jamatói ( ) hadtest Kaja ( ) államszövetség irányába vonult vissza. A támadók őket követve egészen Aragajáig ( ) üldözték őket, ahol a pekcsei ( ), jamatói ( ) és kajai ( ) csapatok megadták magukat.
A háború lezártnak mutatkozott egészen 404-ig, amikor a jamatói ( ) csapatok váratlan támadást indítottak Kogurjó ( ) ellen. Kvanggetho ( ) király Phenjan ( ) közelében legyőzte a támadó csapatokat.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The Archaeology of Japan: From the Earliest Rice Farming Villages to the Rise of the State. Cambridge University Press, 51. o. (2013)
- ↑ Encounter Or Syncretism: The Initial Growth of Japanese Buddhism, 38. o.
- ↑ Coexistence and Cultural Transmission in East Asia, 155. o.
- ↑ Gateway to Japan: Hakata in War And Peace, 500-1300, 16. o.
- ↑ De Bary, Theodore and Peter H. Lee, "Sources of Korean Tradition", p. 25–26