Kocsisovszky Jusztin
| Kocsisovszky Jusztin | |
| Született | 1817 nem ismert |
| Elhunyt | 1871. szeptember 22. (53-54 évesen) Győr |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Móritz Mária |
| Gyermekei | Kocsisovszky Borcsa |
| Foglalkozása | színész |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kocsisovszky Jusztin (?, 1817 – Győr, 1871. szeptember 22.)[1] magyar színész, színigazgató, honvédszázados.[2]
Életútja
[szerkesztés]A színi pályát a szabadságharc idején otthagyta[3] és 1848 júniusában csatlakozott a szegedi 3. honvédzászlóaljhoz, ahol később tizedesi rangban szolgált. 1849. május 20-án hadnagy lett a 33. honvédzászlóaljnál a Kmety-hadosztályban. Július 6-i kimutatás szerint Kecskeméten megsebesült.
1850–1851-ben Latabár Endre és Latabár Döme színi társulatában játszott. 1858 októberében színtársulata Lévára ment és az előadásokat Szigligeti Ede Fenn az ernyő nincsen kas című vígjátékával kezdte meg.[4] 1858-tól Egerben, Losoncon, Rozsnyón (1860), Miskolcon (1862), Kecskeméten és Szegeden (1865–68), Győrben, Sopronban és Komáromban fordult meg társulatával. 1861 januárjától márciusáig Kassán működött, ahol 36 estén 39 darabot vitt színre, köztük Shakespeare Hamletjét, Schiller Stuart Máriáját, Moreto Donna Dianáját, a Bánk bánt és Grillparzer Medeáját.[5] volt. 1865–1866-ban a Szatmári színtársulatban volt színigazgató Szegeden. 1868 végén szerepelt Szabadkán is, ekkortájt a Szegedi Kaszinó támogatta.
1868 és 1871 között Győrött volt igazgató, ezen minőségében nagy hangsúlyt fektetett az énekművészetre, a régebbi és újabb operettek korrekt előadására. Azonban a drámai előadásokat sem hanyagolta el, azok mindenkor nívósak voltak. Ő volt az első színigazgató Győrött, aki a színház bérlésének jogát három teljes évre elnyerte.[6] Mint egykori főhadnagy a Pest városi Honvédegylet tagja volt. 1871. szeptember 22-én hunyt el hólyaggörcs következtében, 1871. szeptember 24-én helyezték örök nyugalomra evangélikus szertartás szerint, sírjánál Deézsi Zsigmond mondott búcsúztatót.
Magánélete
[szerkesztés]Neje Móritz (Móricz) Mária volt, aki Szabadkán született 1815 körül és 1837. május 5-én lépett színpadra, meghalt 1905. június 14-én Szombathelyen.[7] (Első férje Fekete Gábor színigazgató volt.) Fogadott lánya Kocsisovszky Borcsa színésznő, aki Habermann Gusztáv szerint talán feleségének egy korábbi gyermeke lehetett.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Győri evang. egyházközség halotti anyakönyve, 92/1871. folyószám.
- ↑ Morzsányi Sándor: 7000 igazolt, s életben levő 1848/9-diki honvédtiszt névjegyzéke rang és betűszerint (Pest, 1871) 15. old.
- ↑ Baranyay József: A komáromi magyar színészet története 1811-1941. (IV. rész) szozat.org
- ↑ Bars vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1903) Bars vármegye története. 421. old.
- ↑ Kovács Tivadar szerk.: Theatrum – Színháztudományi értesítő 1964 / ÉLŐ MULT / Mályuszné Császár Edit: A magyar vidéki játékszín as abszolutizmus idején. 190. old.
- ↑ Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874) / Második rész. / TÁRSADALMI VISZONYOK. / 3. Szellemi műveltség. 245. old.
- ↑ Szombathelyi állami halotti akv. 348/1905. folyószám.
Források
[szerkesztés]- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
- Gyászjelentése
- Bona Gábor: Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban. Heraldika Kiadó, 1998.
- Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez – Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992) 153. old.