Ugrás a tartalomhoz

Kobzos (verseskötet)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kobzos
Az első kiadás címlapja
Az első kiadás címlapja

SzerzőTarasz Sevcsenko
Eredeti címКобзар
Megírásának időpontja1840
Első kiadásának időpontja1840
Nyelvukrán
Műfajverseskötet
A Wikimédia Commons tartalmaz Kobzos témájú médiaállományokat.

A Kobzos (ukránul: Кобзар) Tarasz Hrihorovics Sevcsenko ukrán költő és festőművész első és egyben leghíresebb verseskötete.

Első kiadása

[szerkesztés]

Első alkalommal Petr Ivanovics Martosz földbirtokos jelentette meg 1840-ben Szentpéterváron.[1] Sevcsenko Karl Brjullov ajánlására 1839–1840 telén Szentpéterváron lefestette Martoszt, aki ennek során felfedezte a versgyűjtemény kéziratát, és saját költségén kinyomatta.[2] A kötet nagy sikert aratott az értelmiség körében.[3]

Az első kiadásban szereplő versek:

  • Думи мої, думи мої, лихо мені з вами
  • Перебендя
  • Катерина
  • Тополя
  • Думка
  • Нащо мені чорні брови
  • До Основ'яненка
  • Іван Підкова
  • Тарасова ніч

Sevcsenko későbbi versgyűjteményeinek címében szintén szerepel a Kobzos megnevezés.[1][3]

1847-ben Lev Perovszkij belügyminiszter a művet (több más ukrán nyelvű művel együtt) betiltotta, ezzel egyidejűleg a közoktatási miniszter utasította a cenzori hivatalt, hogy ne engedélyezze a betiltott művek újbóli kinyomtatását.[4]

Jelentősége

[szerkesztés]

A Kobzos megjelenése mérföldkőnek számít az ukrán kultúra és nyelv számára. Az ukrán irodalom(wd) kezdetét Ivan Petrovics Kotljarevszkij Enejida című vígeposzának megjelenésétől számítják; a Kobzos és Sevcsenko következő művei kiteljesítették a folyamatot.[5] A versgyűjtemény, amellyel a költő hozzájárult az ukrán irodalmi nyelv kialakulásához, mindmáig Sevcsenko legismertebb és legolvasottabb műve.[6]

A versgyűjtemény címe alapján Sevcsenkót után "Kobzos" néven emlegetik.[1][7] A mű címe az ukrán népi énekesek megnevezése, akik jellemzően kobozon játszottak.[8] Az énekek formája a népi énekekét tükrözi.[3]

A kötet megjelent angol, orosz, német, lengyel, francia, szlovén, cseh, örmény, kínai, spanyol, belarusz, bolgár, magyar, japán, kazak, észt nyelven.[9]

Megzenésítése

[szerkesztés]

Mikola Liszenko ukrán zeneszerző (1842–1912) több mint 80 különböző műfajú zeneművet írt a Kobzos alapján.[10]

Magyar nyelven

[szerkesztés]

Hidas Antal már az 1930-as években elkezdte Sevcsenko verseinek fordítását, de csak a második világháború után fejezte be.[11] Ez a fordítás orosz nyelvből készült; 2007-ben Balla László az ukrán eredetiből fordította le a művet.[12]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c Kobzar. www.encyclopediaofukraine.com (Hozzáférés: 2023. március 13.)
  2. Alfred Anton Jensen: Taras Schewtschenko: Ein ukrainisches Dichterleben. Wien: Adolf Holzhausen. 1916. 58. o.  
  3. a b c Hegedüs Géza: Irodalmi arcképcsarnok. Budapest: Arcanum; Szentendre: Interpopulart. [2000]. ISBN 963 86029 8 8  
  4. Nik Fabrikant: A Brief Outline of the History of the Treatment of Ukrainian Literature by the Russian Censorship Laws. East/West: Journal of Ukranian Studies, IV. évf. 2. sz. (2017) 153–172. o.
  5. Shevchenko Biography. www.infoukes.com. Taras Shevchenko Museum (Hozzáférés: 2023. március 13.) arch
  6. Taras Schewtschenko: Ukrainischer Nationaldichter. ukraine-nachrichten.de (2011. március 9.) (Hozzáférés: 2023. március 13.)
  7. Umdeutung des »nationalen Heiligtums«. Ukraine-Analysen, 81. sz. (2010. október 26.) 2. o.
  8. Rolf Michaelis: Unter den Pappeln von Kiew. Die Zeit, 45. sz. (1991)
  9. WorldCat. worldcat.org (Hozzáférés: 2023. március 13.)
  10. Jelena Sinkewitsch: Das Leipziger Konservatorium in den Briefen von M. W. Lyssenko. www.gko.uni-leipzig.de (Hozzáférés: 2023. március 13.) arch
  11. M. Takács Lajos: Még. Edelény: MKKM. 2005. 67. o. = Edelényi füzetek, 33. ISBN 963 218 177 8  
  12. Kárpáty Zoltán: Sevcsenko Magyarországon. karpatalja.cafeblog.hu (2018. január 14.) (Hozzáférés: 2013. március 13.)

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Kobsar (Gedichtsammlung) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.