Kobzos (verseskötet)
| Kobzos | |
_-.jpg) | |
| Az első kiadás címlapja | |
| Szerző | Tarasz Sevcsenko |
| Eredeti cím | Кобзар |
| Megírásának időpontja | 1840 |
| Első kiadásának időpontja | 1840 |
| Nyelv | ukrán |
| Műfaj | verseskötet |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kobzos témájú médiaállományokat. | |
A Kobzos (ukránul: Кобзар) Tarasz Hrihorovics Sevcsenko ukrán költő és festőművész első és egyben leghíresebb verseskötete.
Első kiadása
[szerkesztés]Első alkalommal Petr Ivanovics Martosz földbirtokos jelentette meg 1840-ben Szentpéterváron.[1] Sevcsenko Karl Brjullov ajánlására 1839–1840 telén Szentpéterváron lefestette Martoszt, aki ennek során felfedezte a versgyűjtemény kéziratát, és saját költségén kinyomatta.[2] A kötet nagy sikert aratott az értelmiség körében.[3]
Az első kiadásban szereplő versek:
- Думи мої, думи мої, лихо мені з вами
- Перебендя
- Катерина
- Тополя
- Думка
- Нащо мені чорні брови
- До Основ'яненка
- Іван Підкова
- Тарасова ніч
Sevcsenko későbbi versgyűjteményeinek címében szintén szerepel a Kobzos megnevezés.[1][3]
1847-ben Lev Perovszkij belügyminiszter a művet (több más ukrán nyelvű művel együtt) betiltotta, ezzel egyidejűleg a közoktatási miniszter utasította a cenzori hivatalt, hogy ne engedélyezze a betiltott művek újbóli kinyomtatását.[4]
Jelentősége
[szerkesztés]A Kobzos megjelenése mérföldkőnek számít az ukrán kultúra és nyelv számára. Az ukrán irodalom kezdetét Ivan Petrovics Kotljarevszkij Enejida című vígeposzának megjelenésétől számítják; a Kobzos és Sevcsenko következő művei kiteljesítették a folyamatot.[5] A versgyűjtemény, amellyel a költő hozzájárult az ukrán irodalmi nyelv kialakulásához, mindmáig Sevcsenko legismertebb és legolvasottabb műve.[6]
A versgyűjtemény címe alapján Sevcsenkót után "Kobzos" néven emlegetik.[1][7] A mű címe az ukrán népi énekesek megnevezése, akik jellemzően kobozon játszottak.[8] Az énekek formája a népi énekekét tükrözi.[3]
A kötet megjelent angol, orosz, német, lengyel, francia, szlovén, cseh, örmény, kínai, spanyol, belarusz, bolgár, magyar, japán, kazak, észt nyelven.[9]
Megzenésítése
[szerkesztés]Mikola Liszenko ukrán zeneszerző (1842–1912) több mint 80 különböző műfajú zeneművet írt a Kobzos alapján.[10]
Magyar nyelven
[szerkesztés]Hidas Antal már az 1930-as években elkezdte Sevcsenko verseinek fordítását, de csak a második világháború után fejezte be.[11] Ez a fordítás orosz nyelvből készült; 2007-ben Balla László az ukrán eredetiből fordította le a művet.[12]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c Kobzar. www.encyclopediaofukraine.com (Hozzáférés: 2023. március 13.)
- ↑ Alfred Anton Jensen: Taras Schewtschenko: Ein ukrainisches Dichterleben. Wien: Adolf Holzhausen. 1916. 58. o.
- ↑ a b c Hegedüs Géza: Irodalmi arcképcsarnok. Budapest: Arcanum; Szentendre: Interpopulart. [2000]. ISBN 963 86029 8 8
- ↑ Nik Fabrikant: A Brief Outline of the History of the Treatment of Ukrainian Literature by the Russian Censorship Laws. East/West: Journal of Ukranian Studies, IV. évf. 2. sz. (2017) 153–172. o.
- ↑ Shevchenko Biography. www.infoukes.com. Taras Shevchenko Museum (Hozzáférés: 2023. március 13.) arch
- ↑ Taras Schewtschenko: Ukrainischer Nationaldichter. ukraine-nachrichten.de (2011. március 9.) (Hozzáférés: 2023. március 13.)
- ↑ Umdeutung des »nationalen Heiligtums«. Ukraine-Analysen, 81. sz. (2010. október 26.) 2. o.
- ↑ Rolf Michaelis: Unter den Pappeln von Kiew. Die Zeit, 45. sz. (1991)
- ↑ WorldCat. worldcat.org (Hozzáférés: 2023. március 13.)
- ↑ Jelena Sinkewitsch: Das Leipziger Konservatorium in den Briefen von M. W. Lyssenko. www.gko.uni-leipzig.de (Hozzáférés: 2023. március 13.) arch
- ↑ M. Takács Lajos: Még. Edelény: MKKM. 2005. 67. o. = Edelényi füzetek, 33. ISBN 963 218 177 8
- ↑ Kárpáty Zoltán: Sevcsenko Magyarországon. karpatalja.cafeblog.hu (2018. január 14.) (Hozzáférés: 2013. március 13.)
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Kobsar (Gedichtsammlung) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.