Kisszár
| Kisszár | |
![Kisszár[1]](/wiki/F%C3%A1jl:F%C3%A9tis_kissar_001.png) | |
| Kisszár[1] | |
| Más nyelveken | |
| núbiai nyelvek: kisszár angol: kissar francia: kissar | |
| Besorolás | |
| kordofon → líra pengetős | |
| Sachs–Hornbostel-féle osztályozás | 321.21 |
| Menzúra | kb. 600 mm |
| Hangolás | pl. d" – g' – a' – h' – e"[2] |
| Rokon hangszerek | khelüsz-líra, begena |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kisszár témájú médiaállományokat. | |
A kisszár húros, pengetős hangszer, núbiai líraféle. Ma leginkább Szudán területén található meg, de hasonló hangszerek Északkelet-Afrikában többfelé előfordulnak. Más elnevezései, hangszerrokonai: kerár, krár, begena, tanbúr. Felépítésében, játékmódjában sok hasonlóságot mutat az ókori görög lírával.
Leírása
[szerkesztés]A kisszár a csészelírák kategóriájába tartozik, mivel teste nem dobozszerű felépítésű, mint a dobozlíráké, hanem egy darab fából van homorúan, kerek csészeformára kifaragva. A test ürege fölött bőr feszül, ami a széleken, hátul hurkolással van megfeszítve, ez szolgál rezonánsként. A bőr nyílásain két széttartó kar nyúlik ki a testből, ezek külső végei között egy keresztrúd van átvetve, ez hordozza a húrokat. Öt bélhúrja a hangszertest aljától indul ki, a bőr rezonánsnak egy húrláb révén adja át rezgését, majd legyezőszerűen széttartva fut a karok végéhez kötözött keresztrúdhoz. A húrok vége a keresztrúdra tekert vászoncsíkokhoz csatlakozik, azok elforgatásával lehet megfeszíteni, hangolni a húrt. A bőrből készült pengető az egyik karon lógó zsinór végére van kötve, a két kar között a hangszer tartását segítő pánt van.[3]
A kisszár általános felépítése az antik lírákat idézi, különösen hasonlít a görög khelüsz-lírára. Az elforgatható hangológyűrűk antik megfelelői a kóllopszok, a tartást segítő pánt szerepe a telamónéhoz hasonló, a zsinórral rögzített pengető is megfelel az ókori líraábrázolásoknak, ahol a pléktron hasonlóan csatlakozik a hangszerhez.[4]
Használata
[szerkesztés]
A kisszárt az antik lírákéhoz hasonló tartással szólaltatják meg: a zenész a bal oldalán tartja, ebben a hangszer karjaira rögzített szalag segíti. Jobb kezében plektrummal pengeti az összes húrt együtt, közben bal keze ujjaival tompítja az adott pillanatban elnémítandó hangokat, de a bal kéz a pengetésben is részt vehet.
Neve, eredete
[szerkesztés]A legtöbb kutató szerint a núbiai kisszár neve a hellenisztikus korban a görög kitharából, vagy a későbbiekben a görög szó latin megfelelőjéből, a citharából alakult ki. A másik számba vehető lehetőséget, hogy a szó a közel-keleti dobozlírák sémi elnevezéseivel, a héber kinnór, az arab kinnára, a kopt ginéra hangszernevek valamelyikével lenne kapcsolatban, általában elvetik.[5]
A kerár, krár, begena, tanbúr és hasonló hangszernevek néhol a kisszárt, másutt Északkelet-Afrikában attól kisebb-nagyobb mértékben eltérő líraféléket jelölnek.[6]
A kisszárnak a görög teknőshátú khelüsz-lírához való meglepő hasonlósága, a dinasztikus kori egyiptomi líráktól való eltérése, a karpánt és pengető használata, nevének etimológiája együttesen hellenisztikus görög gyökereket sejtetnek.[7] Őshazája Felső-Egyiptomban vagy Szudán északi részén lehetett, ahonnan a nilotikus népek vándorlásai során két irányban terjedt el: kelet felé a Kék-Nílus mentén Etiópia és Szomália irányában, dél felé a Fehér-Nílus mentén a Viktória-tó környékén.[8]
Az etióp krar
[szerkesztés]Etiópiában két különböző líraszerű hangszert használnak. Egyikük, a begena az imádkozás, a vallási meditáció hangszere, míg a másik, a kisszárhoz hasonló krar a világi örömöké. A krar méretében, felépítésében, játékmódjában többé-kevésbé azonos a kisszárral. Bőrrel bevont kerek vagy néha négyszögletű teste fából kivájt, vagy gyakrabban valamilyen tálból, homorú keréktárcsából készül. Öt–hat pentatonikusan hangolt húrja van. Behangolására a keresztrúdon elhelyezett fakulcsok, újabban mechanikus húrgépek szolgálnak. A krar városi és falusi környezetben is elterjedt, népszerű hangszer.[9] A krar szó amhara nyelven a ’húros’ megfelelője, de a kisszár hangszernévvel is kapcsolatban lehet.[10]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Fétis, i. m. 133. o. ábrája
- ↑ Fétis, i. m. 133. o.
- ↑ Fétis, i. m. 132–134. o.
- ↑ Creese, i. m. 73. o.
- ↑ Creese, i. m. 73. o. lábjegyzet
- ↑ Creese, i. m. 74–76. o.
- ↑ Creese, i. m. 77. o.
- ↑ Creese, i. m. 73, 74. o.
- ↑ Mikias, Paulos. Ethiopia. Santa Barbara, California: ABC-CLIO, LLC (2011). ISBN 978-1-59884-257-9
- ↑ Creese, i. m. 74. o. lábjegyzet
Források
[szerkesztés]- Fétis, François-Joseph. Histoire générale de la musique. Librairie de Firmin Didot Frères, Fils et Cie (1869) Online
- Creese, David E. The Origin of the Greek Tortoise-Shell Lyre. Dalhousie University, Halifax, Nova Scotia (1997). ISBN 0-612-24822-4 Online
További információk
[szerkesztés]- Musique d'Afrique : Cordophone – Lyre
- Kisszár a British Museumban Archiválva 2016. március 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Ibrahim Deng a hangszer szudáni változatát szólaltatja meg
