Kiss Áron (tanár)

Kiss Áron
Született	1845. június 21. Porcsalma
Elhunyt	1908. október 15. (63 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Szülei	Kiss Áron
Foglalkozása	bölcseleti doktor, tanítóképző-intézeti igazgató, néprajzi gyűjtő, pedagógiai szakíró
Sírhelye	Debreceni köztemető
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiss Áron témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hegymegi Kiss Áron, teljes nevén hegymegi Kiss Áron Lajos (Porcsalma, 1845. június 21. – Budapest, 1908. október 15.) filozófiadoktor, tanítóképző-intézeti igazgató, néprajzi gyűjtő, pedagógiai szakíró.

Élete

Kiss Áron református lelkész, később a Tiszántúli református egyházkerület püspöke és munkácsi Joó Juliánna fia. Tanulmányait a szatmári református algimnáziumban és a sárospataki gimnáziumban és akadémián végezte, ugyanott lelkészképesítő vizsgálatot tett és egy évig (1866.) a református tanítóképzőben tanárkodott. 1867-ben segédlelkészi vizsgát tett. Azután három évet a báró Uray családnál töltött mint nevelő, Eperjesen, Pozsonyban és Pesten tartózkodva. 1870-ben a nagykőrösi református tanítóképző igazgatója lett, mire nőül vette Török Pál dunamelléki református püspök leányát, Erzsébetet. 1870-ben letette az ügyvédi vizsgálatot és 1872-ben Kolozsvárt a pedagógiából doktori oklevelet szerzett. 1873-ban Németország és Svájc tanítóképző intézeteit látogatta meg. 1875-ben a budapesti elemi és polgáriskolai tanítóképzőben a pedagógia és a magyar nyelv tanára lett, 1881-től pedig csak a pedagógiát tanította. 1894-ben a vallás- és közoktatásügyi miniszter Kiss Áront tanszékén való meghagyással tanítóképzőintézeti igazgatóvá nevezte ki. 1870-től fogva állandóan részt vett a népnevelésügyi mozgalmakban; tagja volt az egyetemes és képviseleti tanítógyűléseknek, tagja az országos közoktatási tanácsnak és tanszermúzeumi bizottságnak; elnöke az országos református tanítóegyesületnek; titkára az első pedagógiai társaságnak. A tanítók országos árvaháza alapítóinak egyike és az árvaházi egyesületnek nyolc évig titkára, a züllőfélben levő gyermekek számára nevelőintézeteket emelő nagypénteki református társaság elnöke.

Írásai

Cikkei a Néptanitók Lapjában (1872. Egy korszerű vállalat s a hazai nevelési irodalom, 1872. Maróthy, a számtanító, 1872. A képezdei tanárok kiképeztetése, Bátky Károly, Campe, Slazmann és fordítóik, némi vonatkozással az emberbaráti iskola magyarországi történetére, 1876. A magyar methodika történetéből: Szőnyi Nagy István, Egy neveléstudományi társaság iránt való jámbor szándék, Adatok a népiskolai tanügy történetéhez. A neveléstudományi társaság ügyében, Nevelési irodalmunk megindulása a XVIII. század kezdetén, Perlaky Dávid paedagogiai író levele gr. Ráday Gedeonhoz 1793-ból, 1877. Egy mult századi népiskolai tankönyv és készítői. A Ratio educationis emlékünnepe, A népiskolai tankönyvek és az ifjusági iratok irodalomtörténete érdekében, A régi magar ábéc-ék Dévaitól Szőnyiig, Lesnyánszky András, Farczádi Józsa János és könyvism., 1878. A történettanítás a népiskolában, Szőnyi Pál, a III. egyetemes tanítógyűlés. A lakóhely-ismertetés irodalma. Az újabban átvizsgált helyesírás és könyvism., 1879. Három paedagogiai író a század első feléből, datok a népiskolai olvasó könyvekről 1777-1850-ig. Egy kis adalék a magyar methodika történetéhez, 1880. A népiskolai tanító-egyletek s átalában a tanítóegyleti élet, A régi népiskolai taneszközök. A játékok paedagogiai szempontból, 1881. Magunkról, Az országos tanítói testületről, az I. kerületi tanítóképezde ünnepe, Tunis, Molnár Aladár, Az iskolai padokról, Mikolai Hegedüs János, 1882. Magyar nyelv-tanítás a más ajkú magyar iskolákban, Az európai államok népoktatásügyi statistikája, Az országos könyvkiállítás, Fröbel Frigyes, Mit tanítsunk az első osztályban? Az iskolai értesítők, 1883. Eötvös eszméi a nevelés felől. A muraközi népiskolák, A középiskolai törvényjavaslat, A II. orsz. képv. tanítógyűlés és annak előkészítő bizottsága, A nagykőrösi tanszerkiállítás, A haza minden előtt, Az iskolai év küszöbén, Két régi ábáce, adalék az olvasás-tanítás történetéhez, Egy tanács az árvaház ügyében. A felső nép- és polgári iskolai közlöny ügyében, 1884. A budapesti rabsegélyző-egylet oktatási bizottsága és a Magyar könyvtár, Hegedűs László, Az ismétlő iskolázás, Rousseau és magyar ismertetői, A magyarországi tanítók árvaháza. Az irkák, Iskolai élet, A gyermekek olvasmányai, 1885. Az ifjúsági olvasókönyvek illustratiói, De Foe és Robinson, Budapesti tanító-testüleet, Fogalmazás a népiskolában, Dr. Stoy, Az új magyar nyelv-tanítási rendelet, A budapesti I. ker. tanítóképző-intézet új iskolai évének megnyitása, 1885, 1886. Ő felsége a király a budapesti I. ker. tanítóképzőben, Az országos tanítói árvaházi egyesület közgyűlése, ugyanannak II. közgyűlése, Elnöki megnyitó beszéd a felső nép- és polgári iskolai egyesület III. közgyűlésén, A földrajz és a földrajz-tanítás 1700-tól a Kis-tükörig 1771, Az iskolai utazások, A kőépítő-játék, A népiskolai és ifjúsági játékok gyűjtése. 1887. Az iskolai ünnepek, Az ismétlések, A népiskolai könyvekről, 1887., 1888. Jelentés és újabb felhívás a magyar gyermekjátékok ügyében, Gönczy Pál élete, Dr. Bihari Péter, 1889. Mennyei József, Zirzen Janka nevelőnői működésének 50-ik évfordulója, Az elmult évről, 1890. A nemzet gyásza, Az új ponyvairodalom, Az egyetemes tanítógyűlés megnyitásakor, Még valami a gyermekujságról, 1891. Ballagi Mór, Gróf Széchenyi István gondolatai a nevelésügy felől, A Comenius-ünnep, 1892. A magyar Comenius-irodalom, Gáspár János, Huszonötév a magyar népoktatásügy történetéből és minden évfolyamban könyvismertetés); a Magyar Tanügyben (I. 1872. Egy korszerű vállalat és a hazai nevelési irodalom, III. 1874. A magyar paedagogiai sajtó 1868-ig); az Egyházi Reformban (IV. 1874. A debreczeni protestáns egyetem, A természetes fejlődés); Figyelő (I. 1876. Abaujmegye műveltségtörténelméből, Bod Péter három levele, Szerencsi Nagy István és Kovásznai Sándor három levele báró s gróf Rádai Gedeonhoz, II. 1877. Szerencsi Nagy István és Kovásznai Sándor levelezéséről); a Prot. új képes Naptárban (1877. A nőnevelés); a Figyelőben (V. 1878. Ángyán János egyházi és paedagogiai író önéletrajza, VI. 1879. könyvism.); a Magyar Könyv-Szemlében (1879. Megjegyzések és Adalékok Szabó Károly Régi Magyar Könyvtárához, 1882. Bod Péter levelei Rádai Gedeonhoz könyvgyűjtési ügyekben); a Havi Szemlében (1879. Révay Miklós tankönyvei); a Magyar Paedagogiai Szemlében (1881. Bethleni Hári Péter nevelési elvei, 1882. A magyar neveléstörténeti irodalom és a néptanító); a Család és iskolában (1881. Eöri Fülöp Gábor és a prot. nemzeti iskolai tankönyvek); a Magyar Philosophiai Szemlében (1882. Péterfi Károly élete és munkái); a Paedag. Plutarchban (I. 1886. Gönczy Pál); az Ethnographiában (1891. Régi lakodalmi szokások Tokaj-Hegyaljáról, Tornyos-páczai babonák, Procsalmai babonák, 1892.); A Vasárnapi Ujságban (1895. Bártfa, A zborói vár, 1896. Gróf Degenfeld József, a tiszántúli ref. egyházkerület főgondnoka).

Sok cikket írt a Verédy Paedagogiai Lexikonába, a Pallas Nagy Lexikonába pedig a pedagógiai történelmére vonatkozó cikkeket írt. Vezette a Kovács Albert által szerkesztett Reform c. folyóirat iskolai rovatát (1875-76-ban).

Emlékezete

Porcsalmán iskola viseli nevét. Az iskola előtt mellszobra áll. Az ő nevét viseli a Kiss Áron-díj, amelyet a játék szolgálatában jelentőset alkotó, kiemelkedő életművet létrehozó személyek kaphatnak.

Budapesten a Svábhegyen utcát neveztek el róla, melynek 2. sz. házán emléktábla látható.

Művei

• A nevelés és oktatás-történet kézikönyve. Különös tekintettel a magyar nevelés és oktatás történetére. Bpest, 1872 (Ism. Budapesti Közlöny 100. sz., Hon 110. sz., 2. kiadás 1875, 3. k. 1878, 4. k. 1880, 5. k. 1887, 6. kettős k. 1892. Uo.)
• Adalékok Magyarország nevelés- és oktatásügyi történetéhez. Uo. 1874
• Dittes Frigyes. Lélektani kézikönyv. Ford. Uo. 1874
• A népiskola módszertana. Dr. Dittes F. után Gyertyánffy Istvánnal, Uo. 1876 (2. teljesen átdolg. kiadás 1879, 3. k. 1889, 4. k. 1896. Uo.)
• Nevelés és oktatásban. Uo. 1876 (Öreg Jánossal együtt. 2. kiadás 1879, 3. k. 1887, 4. k. 1895. Uo.)
• Hajnalpír. Első vallásos oktatás. Uo. 1876
• Napfelkölte. 39 ó-testamentomi történet jó gyermekek számára. Uo. 1876 (németből)
• A protestáns népiskolai vallástanítás módszertana Tanítóképezdék és népisk. tanítók számára. Uo. 1879 (Ism. Prot. Eyh. és Isk. lap)
• Hazai történelem és alkotmánytan a népiskolák számára. Uo. 1880 (Kis tükör. Népiskolai kézi könyvek tára I. 2. kiadás 1883, 3. k. 1884, 4. k. 1886, 5. k. 1888. 6. k. külön: Hazai történelem 1890. és Rövid alkotmánytan 1890. Uo.)
• Olvasókönyv. A tanító- s tanítóképző intézetek első osztálya számára. Uo. 1880 (Komáromy Lajos és Péterffy Sándor társaságában. 2. jav. k. Uo. 1891)
• Olvasókönyv. A tanító- s tanítóképző intézetek középosztályai számára. Uo. 1881 (Tanító- és Tanítónőképző Intézeti Kézikönyvek Tára. Komáromy Lajos és Péterffy Sándorral együtt)
• A magyar népiskolai tanítás története. Uo. 1881-83, két füzet (Tanítók Könyvtára 3., 4. Ism. Budapesti Szemle XXVII.)
• A magyarok története kapcsolatban a világtörténet nevezetesebb eseményeivel az elemi népiskola v. osztálya számára. Uo. 1882 (Új átdolgozásban. Az V. és VI. osztály számára. Két kötet. Uo. 1893. Mindkét kötet több lenyomatban. Németül Mayer Miksától. Uo. 1883. Szlovákul az V. osztály számára Lessko Istvántól. Szerbül Acza Popovicstól. Uo. 1883. Románul az V. oszt.: Artemie Fenesean ford. Uo. 1885)
• Vezérkönyv a népiskolai történettanításhoz. Uo. 1882 (Mayer Miksával, 2. kiadás, Uo. 1886. Ruténül: Csopey László ford. 1884. Online Románul: 1885. Uo. sárosi szlovák nyelvre S. L. és L. F. Uo. 1883. Szlovákra Lessko István. Ugyanott, 1883. Szerbre Acza Popovics. Uo. 1883. Németül Mayer Miksától. Ugyanott, 1883
• Olvasókönyv az elemi népiskolák II-IV. osztály számára. Uo. 1884-85, 1887, öt kötet (Gyertyánffy I. és Radó Vilmossal; II. 11 képnélküli és hét képes kiadás. 1898. III. képnélküli 7. k. 1895. és 6. képes k. 1895, IV. képnélküli 5. k. 1892, képes k. 1893, 7. k. 1893, 8. k. 1895. és V-VI. 2. k. 1894 3. k. 1897. Uo. Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap, 1889)
• Falusi iskolások könyve. Az egy tanítóval bíró osztatlan népiskolák számára. Uo. 1885 (Emericzy Géza és Gyertyánffy István társaságában, 2. kiadás, 1886, 4. k., 1896. Uo.)
• Rövid nevelés és oktatástan. Uo. 1886 (2. kiadás. Uo. 1893)
• A szegény ember szerencséje vagy az arany válú. Uo. (1886. Historiák 34., névtelenül)
• Magyar olvasókönyv a polgári iskolák számára. Uo. 1887-88. 1890, három kötet (Gyertyánffy Istvánnal. I. 2. kiadás. Uo. 1897)
• Földrajz a népiskolák III., VI. oszt. számára. Uo. 1887 (Lakics és Neiger társaságában és azóta többször)
• A pocsolya paraszt vagy az igazi falusi biró. Uo. 1888 (Mesemondó 17., névtelenül)
• Gyügyei uram a csikász. Uo. 1888 (Mesemondó 21., névtelenül)
• Gönczy Pál életrajza. Uo. 1888
• Ábc és olvasókönyv az elemi népiskolák I. osztálya számára. Uo. 1889 (Gyertyánffy és Radó Vilmos társaságában. Több kiadás. Szlovákra fordította Ertl Heribert. Ugyanott, 1891)
• A magyarországi tanítók árvaházi egyesületének első Évkönyve. Uo. 1890
• Bornemissza Péter élete. Uo. 1891 (Különny. a Prot. Szemléből)
• Magyar gyermekjáték gyűjtemény. Uo. 1891 (Ism. Prot. Egyh. és Iskolai Lap, M. Nyelvőr, Nemz. Nőnevelés, Debr. Prot. Lap 26. sz., Budapesti Hirlap 286. sz.), hasonmásban: 1984
• Magyar gyermekjáték-könyv. Kis gyermekek számára. Uo. 1891
• Apró emberek könyve. Uo. 1891 (Pósa Lajossal, közönséges és díszkiadás)
• Kisdedóvó intézetek könyvtára. Daloskönyv. Verseskönyv. Mesekönyv. Uo. 1893 (Péterfy Sándor, Pósa Lajos és Tihanyi Ágost társaságában. A Daloskönyvből 2. kiadás. Uo. 1898)
• Játék tanító vezérkönyv népiskolai tanítók számára. Uo. 1894 (Kún Alajossal együtt)
• A polgári iskolai tanitó- és tanitónőképzés. A vallás- és közoktatásügyi minister megbizásából az ezredéves ünnepély alkalmára. Ugyanott, 1896 (Sebestyénné Stetina Ilonával) Online
• Új élet. Ugyanott, 1898 (Mesemondó), sajtó alatt
• Verses-könyv. Kisdedóvó-intézetek, menedékházak és családok számára; szerk. Kiss Áron et al.; 2. bőv. kiad.; Singer és Wolfner, Bp., 1898 (Kisdedóvó-képzőintézetek kézikönyvei)
• Rövid nevelés- és oktatástan elemi népiskolai tanítóképző intézetek számára; Dobrawsky-Franke, Bp., 1900
• Mesés-könyv. Kisdedóvó-intézetek, menedékházak és családok számára; szerk. Kiss Áron et al.; Singer és Wolfner, Bp., 1899 (Kisdedóvó-képzőintézetek kézikönyvei)
• Kiss Áron–Öreg János: A lelki élet ismertetése tekintettel a nevelés feladataira. A tanitó- és tanitónő-képző intézetek II. osztálya számára; Franklin-Társulat, Bp., 1904
• Losontzi István életrajza; Lampel, Bp., 1905 (Népnevelők könyvtára)
• Verses-könyv, dalos könyv; szerk. Kiss Áron et. al.; 3. bőv. kiad.; Singer-Wolfner, Bp., 1909
• Magyar gyermekjáték-gyűjtemény; szerk. Szentiványi Tibor, Kriston Vízi József; Holnap, Bp., 2000

Szerkesztette a Paedagogiai Társaság Évkönyveit 1878 és 1879-ben, a Tanítók Könyvtárát 1880-1881-ben (Péterffyvel), a Kis Tükör czímű népiskolai kézikönyvek tárát, a Felső nép- és polgár-iskolai Közlönyt 1884-92-ben (1889-ben Kerékgyártó Elekkel, 1890-92-ig Kovács Jánossal); segédszerkesztője volt a Néptanítók Lapjának 1876-tól 1895-ig Budapesten.

Felügyelete alatt jelentek meg a dunamelléki református egyházkerület által készített Vallástani Kézikönyvek.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  
• Kiss Áron. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. augusztus 17.)
• Magyar gyermekjáték-gyűjtemény. Szerkesztette: dr. Kiss Áron mek.oszk.hu. Budapest: Hornyánszky Viktor könyvkereskedése (1891) (Hozzáférés: 2016. március 15.)

További információk

• Kiss Áron. Névpont (Hozzáférés ideje: 2016. február 2.)
• Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Bp., Zeneműkiadó, 1983–1985
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967–1969
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993–
• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893–1904
• Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911–
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996–
• Szegedi Tanárképző Főiskola 1873–1998. Történet. Almanach. Szerk. Apróné Laczó Katalin, Pitrik József. Szeged, Juhász Gyula Felsőoktatási Központ, 1998
• Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936–1942
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994
• Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8  
• Gyulai Ágost: K. Á. emlékezete (Magyar Paedagogia, 1909 és külön: Bp., 1909)
• Vangel Jenő: Emlékbeszéd K. Á. fölött (Bp., 1909)
• Kiss Kálmán: Hegymegi K. Á. emlékezete (Nagykőrös, 1914)
• Árpássy Gyula: K. Á. (A Budapesti Tanítóképző Intézet száz éve. 1869–1969. Bp., 1969)
• Kiss Áron emlékezete / Erinnerungen an Aron Kiss / Memory of Aron Kiss; szerk., előszó Kriston Vízi József; Kiss Áron Magyar Játék Társaság, Kecskemét, 1990 (Vesszőparipáink)
• A múlt század kiemelkedő játékpedagógiai eredményei. A K. Á. Magyar Játék Társaság emlékülése. Budapest, 1990. jún. 22. A kiadványt szerk. és az előszót írta Milkó Magdolna (Bp., 1992)
• Kelemen Elemér: „Neveléstörténetünk Liviusa”. Hegymegi K. Á. (A tanító, 1993)
• Kelemen Elemér: Hegymegi K. Á. pedagógiai munkássága – Margócsy József: A két porcsalmai K. Á. (Pedagógiai Műhely, 1995)
• Szegedi Tanárképző Főiskola. 1873–1998. Történet. Almanach. Szerk. Apróné Laczkó Katalin és Pitrik József (Szeged, 1998)
• Dombi Alice: A tanítók tanítója. K. Á. (Pedagógiai célkitűzések a XIX. század magyar pedagógiájában. Bp., 2000)
• Kiss Áron; tan. Kriston Vízi József; OPKM, Bp., 2002 (Tudós tanárok, tanár tudósok)
• Jáki László: K. Á., a tankönyvíró (Elektronikus Könyv és Nevelés, 2008)
• Kriston Vizi József: Szabálykövetés a gyermekjátékokban. A száz évvel ezelőtt elhunyt pedagógus és játékkutató, K. Á. emlékére (Jogi néprajz – jogi kultúrtörténet. Tanulmányok a jogtudományok, a néprajztudományok és a történettudományok köréből. Szerk. Mezey Barna és Nagy Janka Teodóra. Bp., 2009)
• Gyulai Ágost: Kiss Áron emlékezete; Franklin Ny., Bp., 1909
• Dávidházy János: Emlékbeszéd néhai Hegymegi Kiss Áron felett; Tiszántúli Református Egyházkerület, Debrecen, 1908
• Vangel Jenő: Emlékbeszéd Kiss Áron fölött; Stephaneum Ny., Bp., 1909
• Görömbei Péter: Emlékbeszéd Kiss Áron síremléke előtt 1913. máj. 28.; Városi Ny., Debrecen, 1913