Király Júlia
Király Júlia | |
Született | 1957. június 15. (67 éves) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Szülei | Király István, Landler Mária |
Foglalkozása | közgazdász, egyetemi tanár |
Tisztsége | tag (2007. július 3. – 2013. április 22., Monetáris Tanács) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Király Júlia (Budapest, 1957. június 15. –) magyar közgazdász, a közgazdaság-tudományok kandidátusa, habilitált egyetemi tanár, 2007–2013 között a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke. Sokáig a Nemzetközi Bankárképző Központ vezérigazgatójaként volt ismert.
Bölcsész végzettségű családból származik. Édesapja Király István irodalomtörténész, Ady-kutató, az ELTE tanszékvezetője. Édesanyja Landler Mária. Nővére Király Katalin a Tanárképző Főiskola oktatója volt.
Pályája
[szerkesztés]A Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Gimnáziumban érettségizett.
1980-ban végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (ma Budapesti Corvinus Egyetem), négy évvel később ugyanitt doktorált. 1989-ben a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) kandidátusi fokozatot szerzett.
1980 és 1982 között a Központi Statisztikai Hivatalnál táblázatkészítéssel és modellezéssel foglalkozott. Ezután hét évre az Országos Tervhivatalhoz került, ahol makromodellezés, gazdasági előrejelzési és háztartási modellek készítése volt a feladata.
1989-ben került a Nemzetközi Bankárképző Központba, ahol előbb témavezető, később oktatási igazgató, vezérigazgató-helyettes, majd vezérigazgató lett. Az itt töltött évek alatt változatos területeken oktatott, kutatott, írt: monetáris politika, banki likviditáskezelés, pénzügyi kockázatmérés és -kezelés, banküzemtan.
1994 és 2007 között félállásban a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem (Corvinus) pénzügyi intézetében tanított docensként, majd címzetes egyetemi tanárként, elsősorban pénzügyi kockázatmérést és kockázatkezelést.
2013-tól az IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola oktatója.
1993 és 1998 között a Láthatatlan Kollégium tanári karának tagja volt, abban az időszakban, amikor az Hannah Arendt díjat nyert.
Rendszeresen tanít egyetemi szakkollégiumokban: a Rajk, SZISZ, Heller, EVK, FAKT diákjainak tart kurzusokat.
A pénzügyi szektorban
[szerkesztés]1990 és 1991 között Surányi György, a MNB akkori elnökének tanácsadója volt. Ugyanezekben az években (1990–1992) a Fidesz gazdaságpolitikai szakértője volt, főleg nyugdíj-politikai kérdésekben.
Jelentős tapasztalattal rendelkezik a kereskedelmi banki területen: 1995 és 1996 között a Magyar Hitel Bank igazgatósági tagja, 1997 és 1999 között az Eximbank, 1999 és 2000 között a K&H igazgatóságának tagja, 2002 és 2003 között pedig a Postabank és Takarékpénztár elnöke volt. Ő vezényelte le a Postabank privatizációját. „A szakma és a közvélemény szerint is hihetetlenül jó üzletet hoztunk össze a magyar államnak” – nyilatkozta később.[1]
1997 és 2000 között az Állami Pénztárfelügyelet (ÁPTF, majd Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, PSZÁF) elnöki tanácsadó testületének tagja volt.
2007 július 3-án nevezték ki az MNB pénzügyi stabilitásért felelős alelnökének, egyben a Monetáris Tanács tagjának. Az MNB-ben töltött hat éve a globális pénzügyi válság magyarországi hatásainak kezelésével telt. Erről A tornádó oldalszele[2] címmel írt könyvet, mely tartalmazza a szerző monetáris politikai és gazdaságpolitikai nézeteit is. Ennek átdolgozott angol kiadása a Springer-Verlagnál jelenik meg 2020-ban.[3]
2013. július 4-én járt volna le mandátuma a jegybankban, ám 2013. április 8-án benyújtotta felmondását a köztársasági elnökhöz, mivel véleménye szerint „a Matolcsy György MNB-elnök által kialakított új irányítási rend veszélyeztetheti az MNB hosszú évek alatt megszerzett hazai és nemzetközi presztízsét”.[4]
2013 novemberétől a K&H belga tulajdonosának, a brüsszeli székhelyű KBC Group igazgatóságának tagja.[5]
2016 és 2020 között az Európai Bizottság megbízásából a Görög Stabilitási Alap (HFSF) Selection Panel tagja.[6]
2021.10.30.-án a Magyar Kormány nyomására, amiért kiállt Márki-Zay Péter mellett, lemondott a KBC Group igazgatósági tagságáról. [7] [8]
Politikában
[szerkesztés]A 2022-es parlamenti választások miatt 2021 őszén csatlakozott Márki-Zay Péter választási csapatához. 2022 februárjában Róna Péter köztársasági elnöki jelölése miatt elhagyta az ellenzéki összefogást.[9]
Szerkesztői munkája
[szerkesztés]Király Júlia számos szakfolyóirat szerkesztőbizottságának volt tagja: Közgazdasági Szemle (1999-2018), Acta Oeconomica (2000-2010), Hitelintézeti Szemle (2002-2013).
Tagságai
[szerkesztés]- MTA Közgazdaságtudományi Bizottság – tag.
- Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT) – felügyelőbizottsági tag.
- Polgár Alapítvány az Esélyért – felügyelőbizottsági tag.
- Transparency International – felügyelőbizottsági tag.
Nyelvismerete
[szerkesztés]Angolul, oroszul és franciául beszél.
Magánélete
[szerkesztés]Elvált. Fia 1990-ben született.
Művei
[szerkesztés]- Banküzemtan bankügyintézőknek. Barangolás Gorongolával; szerk. Király Júlia, Májer Beáta; Nemzetközi Bankárképző Központ, Bp., 1997
- Racionalitás és méltányosság. Tanulmányok Augusztinovics Máriának; szerk. Király Júlia, Simonovits András, Száz János; Közgazdasági Szemle Alapítvány, Bp., 2000
- Egy bank, amely közel állt Önhöz. A Postabank privatizációjának története, 2002–2003; ÁPV Rt., Bp., 2005 (Számadás a talentumról)
- Simonovits 70. Társadalom- és természettudományi írások Arkhimédésztől az időskori jövedelmekig; összeáll. Gál Róbert Iván, Király Júlia; MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet, Bp., 2016
- A tornádó oldalszele. Szubjektív válságtörténet, 2007–2013; Park, Bp., 2019 ISBN 978-963-355-517-0
Források
[szerkesztés]- ↑ Király Júlia bemutatása. [2020. július 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 17.)
- ↑ A tornádó oldalszele
- ↑ From Minor Troubles to Global Hurricane
- ↑ HVG: Lemondott Simor utolsó alelnöke
- ↑ Király Júlia Biography. [2020. július 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 17.)
- ↑ HFSF Selection Panel members. [2020. július 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 17.)
- ↑ Király Júlia azt állítja, hogy a kormány fenyegető üzenetet küldött, ezért lemondott igazgatósági tagságáról
- ↑ Lemondott a KBC igazgatóságában betöltött tisztségéről a Márki-Zay mellett kiálló Király Júlia
- ↑ Király Júlia kiszáll az ellenzék kampányából Róna Péter elnöki jelölése miatt (magyar nyelven). hirklikk.hu. (Hozzáférés: 2022. február 20.)
További információk
[szerkesztés]- Átrajzolták a számokat (Király Júlia, a Postabank elnöke), magyarnarancs.hu, 2003. október 2.
- Záróra – Veiszer Alinda interjúja Király Júliával, M2, 2007. március 29.
- "A mohóság úrrá lesz a józan észen" – Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a hitelválságról, magyarnarancs.hu, 2008. január 31.
- "Még egyszer ezt a játékot nem játszhatjuk el..." – Interjú Király Júliával, Portfolio.hu, 2008. április 18.
- Király Júlia – A biciklis turista, a szakállevő és a megmondóemberek, hvg.hu, 2011. július 21.
- Király Júlia – "Nem hagyom, hogy kettős kötődésem elvegyék tőlem", szombat.org, 2011. augusztus 18.
- "Sodródunk lefele, ami talán rosszabb a válságnál" – Interjú Király Júliával, origo.hu, 2013. november 6.
- Hol a pénz? Podcast – "Kétszázzal száguldottunk bele a betonfalba" – Interjú Király Júliával, Index.hu, 2019. május 16.
- Király Júlia – "A mostani válság egyáltalán nem onnan jött, ahonnan vártuk", Qubit.hu, 2020. május 4.
- Declaration, juliakiraly.com, 2020. június 12.
- "Református magyar zsidó vagyok" – Király Júlia