Ugrás a tartalomhoz

Keserűgyökér

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Keserűgyökér
Közönséges keserűgyökér (Picris hieracioides)
Közönséges keserűgyökér (Picris hieracioides)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids II
Rend: Fészkesvirágzatúak (Asterales)
Család: Őszirózsafélék (Asteraceae)
Alcsalád: Katángformák (Cichorioideae)
(Juss.) Chev.
Nemzetség: Picris
L.
Típusfaj
Picris hieracioides
L.
Szinonimák
  • Spitzelia Sch.Bip.
  • Medicusia Moench
  • Hagioseris Boiss.
  • Deckera Sch.Bip.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Keserűgyökér témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Keserűgyökér témájú kategóriát.

A keserűgyökér (Picris) egy növénynemzetség, melyet az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába, és azon belül a katángformák (Cichorioideae) alcsaládjába sorolják. A nemzetségbe virágos növények (Spermatophyta) tartoznak, hiszen a szárak végén virágokat (flos) hoznak. Típusfaja az közönséges keserűgyökér (Picris hieraciodes).

Elterjedése

[szerkesztés]
Sárga szirmos virágú keserűgyökér
Egy keserűgyökér repülőszőrös magja

A nemzetség már világszerte elterjedt (Európa, Ázsia, Afrika, Ausztrália), Amerikát kivéve. Emiatt a keserűgyökerek sok rovarnak adnak élelmet, például pillangóknak, méheknek, hernyóknak. A legelőkön, kaszálókon, gyepeken és réteken élnek, ezért a patás állatok is szívesen lelegelik. Még utak, folyók és tavak mellett is előfordulnak, viszont kapált területeken nem tudnak megélni. Gyomnövénynek számít, mivel a földművelésre használt talajból is kinőnek.

Carl von Linné: a növénynemzetség leírója

Leírása

[szerkesztés]

A keserűgyökér minden fajának vékony szára van. A virágokon élénk sárga szirmok találhatók. Fogas szélű levelei hosszúkásak és lándzsásak.[1] A szirmok elszáradása után repülőszőrös magok fejlődnek ki, melyek a szél segítségével repülnek el más tájakra és ott hajtanak ki a földből.[2]

Felfedezése

[szerkesztés]

A Picris nemzetséget először Carl von Linné svéd természettudós írta le 1753-ban. Linné kezdetben négy fajt írt le, a P. hieracioides-t, a P. echioides-t, a P. pyrenaica-t és a P. asplenioides-t. 1913-ban Britton és Brown a P. asplenioides-t javasolta a nemzetség típusfajának. Ezt követően 1930-ban Hitchcock és Green a P. hieracioides-t javasolta típusfajként. A Hitchcock és Green javaslatát Lack 1975-ben fogadta el, Jarvis pedig 1992-ben. Lack azzal érvelt, hogy Linné soha nem látta a P. asplenioides fajt, amelyet Linné homályos fajnak tekintett, és egyetlen példányt sem találtak a Linnean Herbarium-ban. Emiatt Lack arra a következtetésre jutott, hogy a P. hieracioides-nek típusfajnak kell lennie.

1794-ben Conrad Moench német botanikus leírta a Medicusia nemzetséget és a M. aspera fajt. Ezt a nemzetséget nem fogadták el, és a Picris szinonimájaként tartják számon. Az M. aspera a P. rhagadioloides szinonimája is. A Picris a görög „picros” szóból származik, jelentése „keserű”, utalva a növénynemzetség egyes fajainak keserű ízére, erről nevezték el nemzetséget.

Rendszerezés

[szerkesztés]

A nemzetségbe összesen 65 faj tartozik:

* Picris albida

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Kertészeti lexikon. (Hozzáférés: 2022. augusztus 1.)
  2. MAGRÓL MAGRA. (Hozzáférés: 2022. augusztus 12.)

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Picris című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.