Kersztinja vára
Kersztinja vára | |
Grad Krstinja | |
Ország | Horvátország |
Mai település | Krstinja |
Tszf. magasság | 255 m |
Épült | 14. század |
Elhagyták | 17. század (ismeretlen) |
Állapota | rom |
Típusa | hegyvidéki |
Építőanyaga | kő |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 14′ 41″, k. h. 15° 43′ 27″45.244722°N 15.724167°EKoordináták: é. sz. 45° 14′ 41″, k. h. 15° 43′ 27″45.244722°N 15.724167°E |
Kersztinja vára (horvátul: Grad Krstinja), várrom Horvátországban, a Vojnićhoz tartozó Krstinja területén.
Fekvése
[szerkesztés]A falu északi végénél nyugatra emelkedő 255 méteres magaslaton találhatók csekély maradványai.
Története
[szerkesztés]Kersztinja várát 1334-ben említik először, első ismert birtokosa a Ladihović nembeli Juraj Sanković volt. 1504-ben a várat és uradalmát a cetini Frangepán Kristóf vásárolta meg, aki 1543-ig meg is tartotta. Ekkor a Frangepánok másik, szluini ágának uralma alá került. Valószínűleg ekkor épült a lakótorony, melynek maradványa ma is látható. A vár 1572-ben a katonai határőrvidék igazgatása alá került, de 1585-ben elfoglalta a török és csak 1699-ben sikerült visszafoglalni. Nem tudni, hogy ekkor rongálódott-e meg, de 1701-ben a korabeli leírások szerint már romos állapotban volt.
A vár mai állapota
[szerkesztés]Kersztinja várának romjai a falutól nyugatra található magaslaton állnak. A vár magja a hengeres lakótorony volt, az ezt övező falat három félkör alakú toronnyal és egy kaputoronnyal erősítettek meg. A külső vár falát ugyancsak egy félköríves torony erősítette. Mára a lakótorony kétharmada és a várfalak csekély részei maradtak fenn az egykori várárok nyomaival. A lakótorony megmaradt része még több emeletnyi magasságban áll. A vár területét sűrű növényzet borítja.
Források
[szerkesztés]- Kersztinja a Varak.hu oldalán Archiválva 2017. augusztus 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Lako.com.hr:Krstinja (horvátul)