Kermode-baribál

Kermode-baribál
	Kermode-baribál a természetes élőhelyén
	Természetvédelmi státusz
	Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Ferae;
Rend:	Ragadozók (Carnivora);
Alrend:	Kutyaalkatúak (Caniformia);
Család:	Medvefélék (Ursidae);
Alcsalád:	Ursinae;
Nem:	Ursus;
Faj:	U. americanus;
Tudományos név
	Ursus americanus kermodei; Hornaday, 1905
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kermode-baribál témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kermode-baribál témájú kategóriát.

A Kermode-baribál (Ursus americanus kermodei) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a medvefélék (Ursidae) családjába tartozó fekete medve (Ursus americanus) egyik alfaja.

Tudnivalók

A Kermode-baribálnak, amelyet „szellem medvének” is neveznek, gyakran nagyon világos színű bundája van. Körülbelül az állomány 10-20 százalékának fehér vagy krémszínű a bundája.^[1] Az állatok Brit Columbia partvidékének középső részén élnek, egy viszonylag kis területen. E színeltérést az autoszomális domináns öröklődés okozza. Az állatok nem albinók, nem rokonok a jegesmedvével és nem tartoznak az alaszkai ABC-szigetek „szőke” barna medvéihez. A párzási időszak májustól júliusig tart, az embriók késleltetve ágyazódnak be az anya méhébe. Ha a nősténymedve képes fenntartani a vemhességet, a beágyazódás ősszel megtörténik és télen akár öt bocsból álló alom is születhet.^[2]

A kanadai őslakosok „szellem- vagy kísértetmedvének” tartják, és számos mitológiájukban jelen vannak.^[3] Kanada csendes-óceáni partvidékén élő kitasoo(wd) nép több ezer éve ismeri a fehér medve legendáját, amely szerint a holló, a világ teremtője, fagyott kőből zöldellő kertté változtatta a Földet. Ám mementóul a fagyos múltra, minden tizedik fekete medve szőrét fehérre színezte.^[2]

A Kermode-baribál elterjedési területe a brit-columbiai Princess Royal-szigettől Prince Rupertig és Hazeltonig terjed. Az őslakosok Moksgm'ol-nak nevezik anyanyelvükön. 2006 februárjában, Brit Columbia miniszterelnöke a tartomány címerállatának nyilvánította a Kermode-baribált.

A Kermode-baribál egyik kutatójáról, a kanadai Francis Kermode-ről és annak társáról, egy zoológusról, William Temple Hornaday-ról kapta a nevét. Hornaday egyben az állat leírója is.^[4]

A bunda színe

2001-ben rájöttek, hogy mi okozza a világos bunda színét. A melanocortin 1 receptor génben egy nukleotid felcserélődik. A tudósok 220 medvétől vettek DNS-t, és összehasonlítva, mind a huszonkét fehér bundájú medvénél megtalálták az autoszomális domináns öröklődést okozó szakaszt.^[2]^[5] A fehér színű bunda segíti az állatot a halászatban; egy 2009-es vizsgálat szerint nappali fényben a halak kétszer gyakrabban veszik észre és menekülnek el a fekete, mint a világos égboltnál halványabbnak tűnő fehér medvék elől.^[2]

Jegyzetek

↑ Ritland, Kermit (2001). „Inheritance and population structure of the white-phased "Kermode" black bear”. Current Biology 11 (18), 1468–1472. o. DOI:10.1016/s0960-9822(01)00448-1.
↑ ^a ^b ^c ^d Patricia Edmonds (2017. december). „Miért fehér ez a fekete medve?”. National Geographic (Magyarország) (12), 130. o, Kiadó: Central Médiacsoport. ISSN 1589-3669. (Hozzáférés: 2017. december 18.)
↑ (2006). Last Stand of the Great Bear. National Geographic. ISBN 0-7922-4110-X.
↑ Steve Warmack: The Kermode Bear. [2008. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 18.)
↑ Kermit Ritland, Craig Newton, and H. Dawn Marshall (2001. szeptember 18.). „Inheritance and population structure of the white-phased “Kermode” black bear” (angol nyelven). Current Biology 11 (18), 1468–1472. o. DOI:10.1016/S0960-9822(01)00448-1.

Források

Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)
The Valhalla Wilderness Society
North American Mammals: Ursus americanus Archiválva 2016. március 6-i dátummal a Wayback Machine-ben at the Smithsonian Museum of Natural History website

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[:1-1] Ritland, Kermit (2001). „Inheritance and population structure of the white-phased "Kermode" black bear”. Current Biology 11 (18), 1468–1472. o. DOI:10.1016/s0960-9822(01)00448-1.

[:0-2] Patricia Edmonds (2017. december). „Miért fehér ez a fekete medve?”. National Geographic (Magyarország) (12), 130. o, Kiadó: Central Médiacsoport. ISSN 1589-3669. (Hozzáférés: 2017. december 18.)

[3] (2006). Last Stand of the Great Bear. National Geographic. ISBN 0-7922-4110-X.

[4] Steve Warmack: The Kermode Bear. [2008. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 18.)

[5] Kermit Ritland, Craig Newton, and H. Dawn Marshall (2001. szeptember 18.). „Inheritance and population structure of the white-phased “Kermode” black bear” (angol nyelven). Current Biology 11 (18), 1468–1472. o. DOI:10.1016/S0960-9822(01)00448-1.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]