Kenessey Kálmán (növénynemesítő)

Kenesei Kenessey Kálmán (Kápolnásnyék, 1822. március 1. – Kápolnásnyék, 1913. július 3.) növénynemesítő, miniszteri tanácsos, megyei alispán.

a pénz... az a mindenható kocsikenőcs, mi nélkül a polgárzat szekere szörnyen nyikorog. Az alap azonban mégis az erkölcsi élet szeplőtelen tisztasága legyen

Élete

Iskoláit Székesfehérvárt, Pesten és Pápán végezte. Az ügyvédi oklevelet is megszerezvén, szülei kívánságára megyei szolgálatba lépett. 1848-ban István főherceg nádor felszólítására mint a Fejér vármegyei önkéntes csapat tagja a csatatérre vonult. A szabadságharc befejeződése után birtokára tért vissza s gazdálkodott; ismereteit a német és az angol szakirodalommal is gyarapította. 1865-ben Fejér vármegye alispáni hivatala elfoglalására szólították fel, melyre 1867-ben újból megválasztották. 1868-ban Gorove István a földművelési minisztériumba hívta meg osztálytanácsosnak. Emlékezetessé tette működését azzal, hogy a kultúrmérnökség létesítése mellett ő szállott síkra munkájával. Betegeskedése miatt kilépett az államszolgálatból, mely alkalomból kiváló szolgálatai elismeréséül a miniszteri tanácsosi rangra emeltetett és a vaskorona rendet kapta. Ezután kápolnásnyéki mintaszerűen kezelt birtokán gazdálkodott. Fejér vármegye közgazdasági előadója és gazdasági egyesületének alelnöke volt. Főként a búza, az árpa és a burgonya nemesítésével ért el eredményeket.

Írásai

Cikkei a Pesti Hirlapban (1841. 25. sz. Pillanat fenyítékünkre), a Regélő Pesti Divatlapban (1842. francziából ford.), a Honderüben (1843-44. beszélyek), a Vasárnapi Ujságban (1856. A kis birtokosok jóllétének előmozdításáról, 15 arany pályadíjat nyert mű), a Gazdasági Lapokban (1856. Cenk és vidéke gazdasági tekintetben, Hazai adtok a bivicről, 1858., 1860., 1862., 1864. A fekete málvavirág termesztéséről. 1866. A martonvásári gazdaság leírása, 1868. Kendertermelésünk ügyéhez, 1869. A vesztegintézetek szervezése sat., 1873. A rozsdáról, 1874. A gazdasági cselédek állandósításáról sat.), a Falusi Gazdában (1856. Trágyáról, 1857. Neveljünk gyümölcsfákat, Az állatbiztosításról. 1858. A belterjességről, A répamívelésről, Minimumféle sat., 1864. Egy kis alap az inség enyhítéséhez, 1865., 1868. A fehérmegyei gazdasági egylet ügyében. 1874. Tanuljunk a bolgároktól), a Vahot Imre nagy Naptárában (1856. Igénytelen fejtegetése ezen pályafeladatnak: Adassék elő rövideden és értelmesen több oly fő mód és eszköz, mik által a magyarországi kisebb földbirtokosok gazdasági, különösen földmívelési állapotát, érdekeit és ez által anyagi jobblétét előmozdítani, emelni lehetne, 12 arany pályadíjat nyert) a Pesti Naplóban (1856. 251. sz. Biztosítsuk vagyonunkat a jégkár ellen), a M. Sajtóban (1857. 108. sz. A gazdasági kiállításról), a Délibáb képes Naptárban (1857. Igénytelen nézetek a sor- és szórtvetés fölött), a M. Gazdában (1859. Az ugar kezeléséről, 1860-61. A szarvasmarhabiztosításról), a Kertész Gazdában (1869. Nézetek a hazai halászat ügyében, Káros-e a méhtartás a szőlőkben?, 1871. Az érdiószegi vinczellérképezde), a Képes Ujságban (1860. 11. sz. Óvszer a marhavész ellen), a Borászati Füzetekben (1869. A londoni borkiállítás ügyében), az Egyes Közleményekben (1873. A gazdasági cselédek állandósításáról), a Gyakorlati Mezőgazdában (1873. A földmívelési szakértelem szükséges volta, 1874. Az ausztráliai búza ügyében sat.), a Földmív. Érdekeinkben (1873-1874. A festő-csülleng ügyében, A gazdasági szakértelem terjedése Angliában, a Tiszavölgy birtokosaihoz, a margitszigeti magnemesítő telep sat.); az Erdélyi Gazdának is munkatársa volt.

Szerkesztette a Közgazdászati Hetilapot 1870. január 3-tól április 30-ig.

Munkái

• Miként gazdálkodjunk? vagyis a kisbirtokosok jóllétének előmozdításáról. A magyar földmívesek számára. Koszorúzott pályamunka. Pest, 1857.
• Egy-két őszinte szó társadalmi viszonyainkat érdeklőleg. Pest, 1857. (Ism. Kalauz 1857. július 4.) Online
• A szántó-vető aranyszabályai. Rövid utasítás a kis gazdák számára. A magyar gazdasági egyesület által jutalmazott pályamunka. Uo. 1858. (2 kiadás. Uo. 1859.)
• Mezőgazdasági munkaerő-calamitas. Pest, 1868. Online
• Viszhang a «Hazánk» cz. politikai lapban megjelent: Hogy segítsen magán a szegény ember? czikkre. Székes-Fehérvár, 1868.
• Nézetek a hazai halászat ügyében. Uo. 1869.
• A népbankokról. Uo. 1869. (A «Corvina» kiadványa.)
• A trágyakezelés népszerű kézikönyve. Bpest, 1873.
• Gazdasági cselédeink állandósításáról. Uo. 1874.
• A búza vetőmag nemesítéséről. Uo. 1874.
• Az iskolai takarékpénztárak. Uo. 1875.
• A nemes fűz művelése. Utasítás ültetvények alakítása és gondozására. Noethlichs J. L. után saját jegyzeteivel bővítve. Uo. 1876.
• A culturmérnöki intézmény külföldön és annak meghonosítása. Uo. 1878. (Különny. a Nemzetgazdasági Szemléből.)
• A magyar gazdák Székesfehérváron 1879. jún. 3-5. napján tartott 2. orsz. értekezletén tárgyalt első kérdése sat. Uo. 1879.
• Néhány szó a rajnai hajózásról Uo. 1890. (Különnyomat a Gazdasági Mérnökből.)

Kéziratban

• Olasz bosszú, vígj. 1 felv., Scribe, Delustre és Dernoyer után ford.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VI. (Kende–Kozocsa). Budapest: Hornyánszky. 1899.  
• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  

További információk

• Bona Gábor: Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban. Bp., Heraldika, 1998-1999.
• Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
• F. Kiss Erzsébet: Az 1848-49-es magyar minisztériumok. Bp., Akadémiai Kiadó, 1987.
• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.