Kende Zsigmond (orvos)

Kende Zsigmond
Született	Klein Zsigmond 1888. július 6. Budapest
Elhunyt	1971. december 16. (83 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Hajdu Margit
Gyermekei	Kende Péter (1927 –)
Szülei	Klein Fülöp, Friedmann Fanni
Foglalkozása	politikus orvos
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1947 – 1953. május 16.) magyarországi parlamenti képviselő (1953. május 17. – 1958. november 16.)
Iskolái	Budapesti Tudományegyetem (–1911, orvostudomány)
Kitüntetései	Szocialista Munkáért Érdemrend (1954)
Sírhelye	Farkasréti temető (11/2-1-397)
Sablon Wikidata Segítség

Kende Zsigmond (1917-ig Klein, Budapest, 1888. július 6. – Budapest, 1971. december 16.) orvos, élelmiszer-bakteriológus, pártelnök, a Galilei Kör alapító tagja, Kende Péter szociológus édesapja.

Élete

Fiatalkora

Zsidó családban született, édesapja Klein Fülöp tejkereskedő, édesanyja Friedmann Fanni volt. Középiskolába a Tavaszmező utcai gimnáziumba járt. 20 évesen a Galilei Kör egyik alapítója volt, majd a szervezet titkára, s elnöke, illetve folyóiratának (Szabadgondolat) szerkesztője (1911-1912). 1911-ben orvosi oklevelének megszerzése után a Rókus Kórházban helyezkedett el mint másodorvos, később pedig főorvosként dolgozott. Orvosként részt vett az első világháborúban. 1914-től közel öt éven át volt a PRP ifjúsági csoportjának irányítója. A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt a Népjóléti Népbiztosság Közegészségügyi Intézetének adjunktusaként működött, s ő szervezte az intézet járványbizottságát. A kommün alatti tevékenysége miatt a következő évben főorvosi állásából elbocsátották.

További élete

Szavazólap 1945-ben

Kende 1920-tól 1946-ig a Központi Tejcsarnok Vállalatnál dolgozott, mint élelmiszerhigiénikus, illetve bakteriológus. Az 1930-as években szervezte a Keddi társaságot, amelynek egyben tagja is volt. 1945-ben az Országos Tejipari Vállalat igazgatójának tették meg, s a főváros tejellátása az ő feladata volt. Ugyanezen évtől kezdve 3 éven át volt a Magyar Radikális Párt ügyvezető elnöke, illetve választási vezetője, a választási pénztár felügyelője. Az 1945-ös választások során képviselőjelölt volt, az 1947-es választásokon pedig pótképviselő. 1947. december 12-től behívott képviselő volt. Kezdetben a Magyar Radikális Párt nagy-budapesti, később a Magyar Függetlenségi Népfront országos, majd (1953. május 17. – 1958. szeptember 26.) a Pest megyei listájáról. 1948 tavaszán, mint pártja vezérszónoka, az államosítás mellett szólalt fel. 1950-től 11 éven át a XIII. Kerületi Tanács, illetve Fővárosi Tanács egyik tagja, s ezen utóbbi intézmény Egészségügyi Állandó Bizottságának elnöke volt. 1948-tól két éven át az Országos Közegészségügyi Intézet osztályigazgatója volt. 1950-től az Élelmiszeripari Minisztérium szaktanácsadója egészen 1958-ig. 1959 és 1962 között a Tejipari Központ bakteriológiai laboratóriumának munkatársa volt, majd 1966-os nyugdíjba vonulásáig az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet munkatársaként dolgozott.

Az 1940-es évek második felétől kezdve 1950-ig a Haladás című lapot szerkesztette.

Legfőbb kutatási területe a tejipari bakteriológia volt.

Fő műve

• A Galilei Kör megalakulása (Hanák Péter tanulmányával, Bp., 1974).

Források

• Kende Zsigmond. Történelmi Tár. [2014. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 12.)
• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
• Kende Zsigmond. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. május 12.)
• Országgyűlés almanachja 1947-1949

További információk

• K. Zs. (Tejipar, 1971. 4. sz.).
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János