Keményfy János
| Keményfy János | |
| Született | Hartmann János 1875. október 23. Újsóvé |
| Elhunyt | 1943. december 27. (68 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | irodalomtörténész, kritikus |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Keményfy János (1933-ig Hartmann János) (Újsóvé, 1875. október 23. – Budapest, 1943. december 27.) irodalomtörténész, kritikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1938). A 19–20. század fordulójának legjelesebb Petőfi-szakértői közé tartozott.
Életútja
[szerkesztés]Felsőfokú tanulmányait a kolozsvári és a berlini tudományegyetemeken végezte, bölcsészdoktori és középiskolai tanári oklevelét Kolozsváron szerezte meg. 1901-től Déván, 1906-tól Nagyváradon, 1908-tól 1914-ig Székelyudvarhelyen volt középiskolai tanár. 1918-tól Budapesten élt, és előbb a X. kerületi tisztviselőtelepi, illetve 1919-1920 között magyar és német szakos tanár a III. kerületi állami főgimnáziumban,[1][2] később a Kőrösi Csoma Gimnázium tanára volt. 1923-tól 1939. évi nyugdíjazásáig az V. Kerületi Állami Bolyai János Reáliskola tanára volt.
Munkássága
[szerkesztés]Irodalomtörténészi munkássága elsősorban Petőfi Sándor életművének alkotás-lélektani elemzésére irányult, de foglalkozott id. Ábrányi Emil, Vajda János és Mikszáth Kálmán irodalomtörténeti jelentőségével is.
Konzervatív szellemiségű irodalmi kritikái főként a Budapesti Szemle és a Napkelet című folyóiratokban jelentek meg, ez utóbbinak 1927-től 1933-ig szerkesztője volt.
Társasági tagságai és elismerései
[szerkesztés]Tudományos eredményei elismeréseként 1938-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották.
Főbb művei
[szerkesztés]- Élet: Keményfy dalai. Kolozsvár, 1897.
- Petőfi Sándor. in: Budapesti Szemle XXXVI. 1908. 382. sz. 1–25.
- Egy fejezet Petőfi költészetéről. in: Budapesti Szemle XXXVIII. 1910. 400. sz. 35–50.
- Petőfi-tanulmányok. Budapest, Franklin, 1910, 123 p.
- A „Nyugat” irodalomtörténete. in: Budapesti Szemle LXV. 1937. 87–106.
- Mikszáth világa. in: Budapesti Szemle 1942. (1940-ben elhangzott akadémiai székfoglaló beszéde)
- 500 év humora: Magyar szerzők vidám írásai. Szerk. Keményfy János. Budapest, Franklin, 1942, 22 p.
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 679. o.
- Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. 854–855. o. ISBN 963-547-414-8
- Keményfy János. Kozák Péter. Pályakép. nevpont.hu 2013.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ III. kerületi magy. kir. állami Árpád főgimnázium, Budapest, 1918-1919 | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. május 16.)
- ↑ III. kerületi magy. kir. állami Árpád főgimnázium, Budapest, 1920 | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. május 16.)
- ↑ Keményfy János - Névpont 2023 (magyar nyelven). Névpont.hu. (Hozzáférés: 2023. május 16.)
|
Ez a társadalomkutatóról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
