Kellner Gyula
| Kellner Gyula | |
 | |
| Az 1896-os magyar olimpiai résztvevők csoportképén Kellner Gyula bal oldalon áll | |
| Született | 1871. április 11. Pest[1] |
| Elhunyt | 1940. július 28. (69 évesen) Szolnok |
| Állampolgársága | osztrák–magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Szolnok[2] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kellner Gyula témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Szerzett érmek | |||||||||||||
| |||||||||||||
Kellner Gyula (Budapest, 1871. április 11. – Szolnok, 1940. július 28.) olimpiai bronzérmes magyar atléta, nyomdatulajdonos.
Életpályája
[szerkesztés]Budapesten született egy régi nyomdászcsalád gyermekeként. Kereskedelmi iskolai tanulmányai alatt kezdett el élénken foglalkozni a sporttal. Birkózott, úszott, kerékpározott, tornászott és súlyt emelt. Eleinte rövidtávfutással és a gyaloglással foglalkozott, majd hosszútávfutó lett. Előbb a Magyar Testgyakorlók Köre, majd a Budapesti Torna Club tagja volt. Az 1896-os athéni olimpián maratonfutásban a harmadik helyen végzett. Eredetileg a 4. helyen ért célba, de az előtte beérkező görög versenyzőt diszkvalifikálták, mert a táv egy részét szekéren tette meg. Máig is ez az egyetlen magyar olimpiai érem maratonfutásban.
Polgári foglalkozásként nyomdatulajdonos volt. A Kellner és Mohrlüder nyomda, mely a Budapest VI. Gyár-utca 29. szám alatt működött, sok reklámkiadványt, de nívós turisztikai ismertető metszeteket, térképeket is kiadott. Többször méltatóan emlékezett meg róluk a Művészi Ipar című lap a 19. század végén.[3] Vállalkozásuk kőnyomdaként szerepelt,[4] számos litográfiai eljárással készült kiadványuk ismert, így pl. számolócédulák,[5] de a társtulajdonosok közül Mohrlüder több cinkográfiai eljárással készült metszetén szerepel a „Mohrlüder zinkgr.” alkotói szignó. A cég az 1930-as évekig e néven működött, de 1914-ben Mohrlüder Vilmos Nándor kilépett a közös vállalkozásból,[6] majd az 1923 januárjában részvénytársasággá szerveződött[7] céget 1932-ben felszámolták, s a Kunossy Grafikai Műintézet Részvénytársaság tulajdonába került.[8]
1897-ben Kellner Gyula eljegyezte Drosdatius Adélt. Három gyermekük született: Kornél, Erna és Gyula. Közülük Erna később teniszezőként versenyzett, fia, Kornél Késmárki vezetéknévvel az 1920-as években a legjobb magyar magasugró volt.[9]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://resolver.pim.hu/auth/PIM102343, Kellner Gyula, 2022. augusztus 23.
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/Sportkonyvek_450/?pg=39&layout=s
- ↑ Így pl. az Új rajzmintagyűjtemény. Faliminták megjelenésekor a következőket írták: „A minták, mint már a címből is sejthető, nagyméretűek (63–90 és 90–124 centiméter), de amellett könnyen kezelhetők, tetszetősek és Kellner és Mohrlüder műhelyében készülvén, sokszorosító iparunk haladottságáról is előnyös tanúságot tesznek.” Művészi Ipar 6. évfolyam 1891, 3. szám. Különfélék. 124–125. oldal
- ↑ Bakos Katalin: A magyar tervezőgrafika kezdetei: üzleti nyomtatványok kiállítása az Országos Levéltárban. Levéltári Szemle, 49. (1999) 3. szám, 69–74. o.
- ↑ Múzeumantikvárium képes katalógusa
- ↑ Központi Értesítő, 1914. április 9. 29. szám, 760. oldal
- ↑ Központi Értesítő, 1923. február 22. 8. szám, 233. oldal
- ↑ Központi Értesítő, 1932. április 14. 15. szám, 229. oldal
- ↑ Iváncsó Ádám: Kellner Gyula a maratoni hős. A Magyar Olimpiai és Sportmúzeum honlapja.
Források
[szerkesztés]- Kellner Gyula profilja a Nemzetközi Olimpiai Bizottság oldalán (angolul)
- Kellner Gyula profilja az Olympedia oldalán (angolul)
- Kellner Gyula az olympedia.org adatbázisában
- Kellner Gyula a Magyar Olimpiai Bizottság honlapján
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 892. o.
- Iváncsó Ádám: Kellner Gyula a maratoni hős. A Magyar Olimpiai és Sportmúzeum honlapja.
