Kelle Artúr
| Kelle Artúr | |
| Született | 1882. július 18.[1] Perjámos |
| Elhunyt | 1945. január 8. (62 évesen)[1] Sopron |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | erdőgazdálkodási mérnök |
| Tisztsége | egyetemi tanár (1934–1945) |
| Iskolái | Selmeci Akadémia (–1908) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kelle Artúr (Perjámos, 1882. július 18. – Sopron, 1945. január 8.) erdőmérnök, egyetemi tanár.
Életpályája
[szerkesztés]Szegeden érettségizett. 1908-ban diplomázott a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia hallgatójaként. 1908–1912 között a liptóújvári erdőőri szakiskola erdőgyakornoka volt. 1912-től a Bányászati és Erdészeti Főiskola Erdőművelés Tanszék tanársegéde, 1915-től erdőmérnöke és adjunktusa. 1919-ben a Sopronba áttelepült főiskola főerdőmérnöke, 1921-ben erdőtanácsosa lett. 1922–1945 között az erdővédelemtani tanszék vezetője volt. 1923-ban az önállósuló Erdővédelmi Tanszék első főiskolai, majd 1934–1945 között egyetemi tanára. 1939–1940 között a kar dékánja volt.
Megszervezte a tanszék madár- és rovartani, erdővédelemtani gyűjteményét és laboratóriumát. Fontos felfedezése a szilfavész, a szilfák tömeges kipusztulása okainak felderítése.
Sírja Sopronban, az Ágfalvai Köztemetőben található.[2]
Művei
[szerkesztés]- A szilfabetegség elsődleges okai (Sopron, 1940)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/07654.htm, Kelle Artúr, 2017. október 9.
- ↑ Nemzeti Örökség Intézete
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet
- http://mek.oszk.hu/01800/01841/01841.pdf
- Erdészeti rovartan Archiválva 2021. július 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
További információk
[szerkesztés]- Fehér Dániel: Kelle Artúr (Erdészeti Kísérletek, 1945-46. 1-4. sz.).
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Révai új lexikona XI. (Kad–Kla). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-294-9
- Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8