Cifrapalota
| Cifrapalota | |
 | |
| Település | Kecskemét |
| Cím |  Magyarország, Kecskemét, Rákóczi út 1. |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1903 |
| Rekonstrukciók évei | 2002–2004 |
| Építési stílus | szecessziós |
| Tervező | Márkus Géza |
| Építész(ek) | Márkus Géza |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | Kecskeméti Képtár |
| Elhelyezkedése | |
 Cifrapalota
Pozíció Kecskemét belvárosa térképén
| |
 é. sz. 46° 54′ 30″, k. h. 19° 41′ 42″46.908333°N 19.695000°EKoordináták: é. sz. 46° 54′ 30″, k. h. 19° 41′ 42″46.908333°N 19.695000°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cifrapalota témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Cifrapalota Kecskeméten található szecessziós épület, volt bérház, jelenleg képtárként és múzeumként üzemel.
Az épület
[szerkesztés]
A Rákóczi út és a Szabadság tér (Főtér) találkozásánál lévő házat 1902-ben Márkus Géza tervezte szecessziós stílusban. Márkus a lechneri felfogású nemzeti formálást követte. A kivitelezés 1903-ban zajlott.[1] Egykor üzletek, lakások, kereskedelmi kaszinó működött benne, ma a Kecskeméti Képtár található itt.
Az épület legfőbb jellemzői: a homlokzati falsík színes majolika díszítése, melynél a népművészeti motívumkincs dominál, a kétemeletes homlokzatnak a hullámvonalú lezárása, a díszes kiképzésű, magas tető. A mázas homlokzatdíszeket és a tetőcserepeket itt is – mint a Városházánál is – a Zsolnay porcelángyár készítette.
A képtár
[szerkesztés]
A Cifrapalota 1983 óta ad helyet a Kecskeméti Képtárnak. Három fontos gyűjteményt őriz a múzeum. Egyik a Nemes Marcell adományozta kollekció. Nemes a század elejének legnevesebb magyar műgyűjtője volt. 81 képet adományozott a városnak 1911-ben, túlnyomórészt múlt századi és kortárs magyar festők alkotásait. Ezek nagy része már akkoriban igen értékes volt: Munkácsy Mihály, Székely Bertalan, Márffy Ödön, Gulácsy Lajos, Rippl-Rónai József, Vaszary János, Czigány Dezső festményei. Nemes Marcell (aki a Szépművészeti Múzeumnak is adományozott) figyelmét Kecskemétre Iványi-Grünwald Béla hívta fel: a város tekintélyes áldozatok árán épp ekkor létesített művésztelepet, így méltónak találta az értékes gyűjtemény elhelyezésére.
A másik a Farkas István – Glücks Ferenc gyűjtemény. Glücks Ferenc budapesti pékmester volt, aki a híres festő, Farkas István fiaitól vásárolta meg az egykori Wolfner gyűjteményt. Wolfner József a Művészet című folyóirat kiadója és emellett mecénás volt. Ösztöndíjakat fizetett egyes művészeknek, akik közül a legismertebb Mednyánszky László és Nagy István volt, cserébe igényt tartott a járadék folyósítása alatti időszakban született művekre. Ennek köszönhető, hogy az ország legnagyobb Mednyánszky-gyűjteménye a Kecskeméti Képtárban látható. A Farkas–Glücks anyagnak van egy másik része, amelyben – egyebek mellett – Anna Margit, Ámos Imre, Barcsay Jenő és Egry József festményei is megtalálhatók.
A harmadik és egyben legnagyobb gyűjteménye a Képtárnak a miskei Tóth Menyhért (1904–1980) életműve, amely 2000 festményből és 8000 grafikából áll.
2002-től Itt rendezik meg a Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennále című országos képző- és iparművészeti kiállítást. A tárlatokon bemutatott alkotásokból a kiállító művészek ajándékozása által és vásárlás útján rendszeresen bővül a múzeum gyűjteménye. A kiállítások kurátora ifj. Gyergyádesz László.
2005-ben a Cifrapalotában állították ki a kunbábonyi aranyleletet, valamint Muraközy János hagyatékából berendezték a Muraközy János-emlékszobát.
2006 nyarán a Szépművészeti Múzeum országot járó „Rejtett szépségek” c. kiállítása volt látható.
2008-ban nagyszabású Munkácsy-kiállítást szerveztek, mely április 24-éig volt látható.
A 20. századi magyar festészetnek szánt második emeleti termek többségét jelenleg Tóth Menyhért művei foglalják el, a képtár válogatott műkincseit vándorkiállításra küldték.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Gerle, i. m., 134. o.
Források
[szerkesztés]- Somorjai Ferenc: Kecskemét (Panoráma, 2007) A Cifrapalotáról lásd az 57–59. o. ISBN 978-963-243-933-4
- Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-15-4278-5, 134-136. o.
További információk
[szerkesztés]- Különleges elismerés a Cifrapalotának [halott link]
- Ifj. Gyergyádesz László: „Csak a jó szándéknak van gyümölcse”, in: Forrás 2004/1 Archiválva 2008. december 7-i dátummal a Wayback Machine-ben